Megemlékezés az ENSZ Holokauszt Emléknapján |  |
A Holokauszt Emlékközpont és az Élet Menete Alapítvány az auschwitz–birkenaui haláltábor felszabadulásának 67. évfordulóján, január 27-én közös megemlékezést rendezett a Páva utcai intézményben.
A megemlékezésen beszédet mondott Ilan Mor, Izrael Állam magyarországi nagykövete, dr. Rétvári Bence, a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium parlamenti államtitkára, prof. dr. Szita Szabolcs, a Holokauszt Emlékközpont ügyvezető igazgatója és Gordon Gábor, az Élet Menete Alapítvány elnöke.
Az évfordulón megnyíló, Elhurcolt életek című kiállítás egy korhű vasúti szerelvényben mutatja be közel 450 ezer magyar állampolgár utolsó útját a megsemmisítő táborokba. A megemlékezésen zenei és irodalmi összeállítás hangzott el. Sonja Wintersberger, az ENSZ Bécsi Információs Központjának igazgatója olvasta fel az ENSZ emléknapi felhívását, Ban Ki Mun ENSZ főtitkár üzenetét.
A megjelenteket Gordon Gábor, az Élet Menete Alapítvány elnöke köszöntötte. Emlékbeszédet mondott őexc. Ilan Mor, Izrael Állam magyarországi nagykövete, a kormány képviseletében dr. Rétvári Bence, a KIM parlamenti államtitkára.
Prof. dr. Szita Szabolcs, a Holokauszt Emlékközpont ügyvezető igazgatója beszédében elmondta: „Nem véletlen, hogy a vagon a náci korszak egyik jelképe lett, mivel az embertelenség, a megalázottság, a halál szimbóluma. És azoké az embereké, akik mindezt kitalálták, megszervezték és bevégezték. De azt is tudjuk, hogy a második világháborút követően a földkerekségen szinte egyetlen napig sem volt béke, fegyvernyugvás! Továbbra is voltak vagonok; igaziak és jelképesek.”
Ilan Mor, Izrael magyarországi nagykövete beszédében hangsúlyozta: “azért gyűltünk össze, hogy (…) kifejezzük mindannyiunk elkötelezettségét (…) a demokrácia, a szabadság, az egyenlőség és az élet szentsége mellett”.
Kifejezésre juttatta, hogy “a holokauszttagadás egyre elterjedtebb a világon”; kétségbe vonják a szörnyű cselekedeteket, és “megfosztják az áldozatokat, a gyermekeiket, unokáikat a mély fájdalomhoz való joguktól”. Ez nemcsak az áldozatok emlékének megszentségtelenítése, hanem ezáltal a világot is megfosztják attól, hogy a tanulságot levonva tanuljanak a holokauszt borzalmaiból – állapította meg.
Az antiszemitizmus jelenségével kapcsolatban a nagykövet megjegyezte: a zsidósággal szembeni előítéletekre, közhelyekre és mély tudatlanságra épül. Izrael állama továbbra is célpontja “a visszataszító antiszemita támadásoknak azon országokban is, amelyek tanúi voltak a náci uralom borzalmainak” – tette hozzá.
Mint mondta, az új antiszemitizmusra a válasz többek között Izrael és a világszerte megtalálható zsidó hitközségek közötti kapcsolat megerősítése. Úgy fogalmazott: Izrael a biztosíték arra, hogy a zsidó emberek, bárhol is éljenek a világon, védettek legyenek “az ordas eszmék ellen”.
Ilan Mor emlékeztetett arra: hetven éve a zsidóság kiszolgáltatott volt, ma azonban nincsenek olyan “ordas erők”, amelyek a zsidó nép elpusztítására törekednek, továbbá a zsidó emberek “elszántan képesek az önvédelemre”.
Az ENSZ főtitkára, Ban Ki Mun, az emléknap alkalmából levélben köszöntötte a résztvevőket. A Sonja Wintersberger, az ENSZ Bécsi Információs Központjának igazgatója által felolvasott levélben egyebek mellett azt írta: “az ENSZ (…) folytatja a holokauszt örök érvényű tanulságának tanítását. Ezért törekszünk arra, hogy előmozdítsuk a gyermekek jogainak és igényeinek érvényesülését – mindennap és mindenhol.”
Utalt arra, hogy a vészkorszak idején “másfél millió zsidó gyermek halt meg a nácik és támogatóik kínzásainak következtében. Meggyilkoltak nem zsidó gyermekek tízezreit is. Köztük sérülteket ugyanúgy, mint roma és szinti gyerekeket. Mindannyian annak a gyűlölet fűtötte ideológiának az áldozatai lettek, amely őket alsóbbrendűnek minősítette.”
Mint írta, “ezért is idézzük fel ragyogó példaként az olyan nagy humanitáriusok emlékét, mint Raoul Wallenberg, akinek idén ünnepeljük születésének 100. évfordulóját. Ma, amikor mindazokra emlékezünk – fiatalokra és idősebbekre egyaránt -, akik odavesztek a holokauszt során, felszólítok minden nemzetet, hogy fajra, bőrszínre, nemre vagy vallási meggyőződésre való tekintet nélkül védelmezzék a legsebezhetőbbeket.”
Az Élet Menete Alapítvány – Gordon Gábor elnök szavait idézve – az Elhurcolt életek című kiállítással nem csupán emléket kíván állítani a közel félmillió magyar embernek, akiket ehhez hasonló vasúti kocsikban erőszakkal szállítottak el hazájukból. Céljuk, hogy a vagonba lépő látogatók- különösen az iskolások- megértsék, hogyan és miért történhetett meg a magyar zsidóság kirekesztése majd fizikai eltávolítása, és tanuljanak az akkor elkövetett végzetes hibákból.
Rétvári Bence a közigazgatási tárca parlamenti államtitkára beszédében úgy fogalmazott – A holokauszt nem a zsidóság, hanem az emberiség tragédiája, s kiemelte: nem a magyar zsidóságot, hanem a magyarságot érte több százezernyi veszteség akkor, amikor az auschwitzi haláltábor működött. Nincs talán még egy olyan csomópontja a gonoszságnak a II. világháború alatt Európában, mint az auschwitzi megsemmisítő-tábor" – fogalmazott a kereszténydemokrata politikus.
A marhavagonba installált tárlatot szemlélő látogató szembesül a mindössze néhány hét alatt lezajló országos méretű akció történetével. A térképre nézve megtalálhatja saját lakóhelyét, így az országos út minden majdani „állomásán” helytörténeti vonatkozásokat is bemutat. Az installációkhoz a kiállítást készítő, Hédi Fanni, Laszák Ildikó és Klacsmann Borbála az Élet Menete Alapítvány önkéntesei oktatási anyagot is készítettek.
A megemlékezésen zenei és irodalmi összeállítást hangzott el neves magyar előadók Kézdy Györgyszínművész és Gerendás Péter előadóművész tolmácsolásában. Az Áldozatok Emlékfalánál Forgács János túlélő, volt auschwitzi fogoly és Vadász Éva az Élet Menete Alapítvány önkénteseinek vezetője gyújtotta meg az emlékezés gyertyáját, majd Tota Péter Joel rabbi imát mondott az áldozatok emlékére. Az eseményt követően a látogatók tárlatvezetésen vehettek részt az Emlékközpont kiállításain.
A megemlékezést élő online közvetítésen követhették az érdeklődők a Holokauszt Emlékközpont honlapján.
- mazsihisz -
2012. január 27.
