Márta István búcsúzik a nézőktől |  |
Szépen búcsúzik Márta István, az Új Színház január 31-én kényszerűen távozó direktora nyílt levelében a nézőktől. És ő, aki az ide-oda lavírozásairól is ismert, tőle szokatlanul kemény, egyértelmű mondatokat ír. "13 esztendő munkáját zúzza szét az érthetetlen és megmagyarázhatatlan politikai döntés.
A miértre nincs logikus válasz, az okozott kár viszont - valószínűleg - tetemes lesz. A színházban és sokak lelkében is. A hazafiság, a nemzet, a magyarság tiszteletre méltó eszménye a közhely szintjére száműzetik, a színház több ezer éves nyitottságának ellentmondó gyűlölet és negédes bájolgás térnyerése csak önmagába zárt színházat teremthet."
Ez világos beszéd. A színház amellett, hogy szórakoztat, mindig a közügyek terepe is volt, gondoljunk például a görögökre, akik fizettek is a nézőknek a színházba járásért, mert meg voltak róla győződve, hogy ez érzékenyebbé teszi őket a polisz ügyei iránt. De ez nem jelenti azt, hogy a színház politikai érdekek kiszolgálója lehet, az ilyesmi ugyanis maximálisan összeférhetetlen a művészet lényegével. Ha valaki ilyet csinál, abból törvényszerűen fércmű születik. Ha valahol szélsőséges nézetek dúlnak, ott éppen a művészetnek, és természetesen a színháznak is dolga tiltakozni, segítségért kiáltani. Ilyen például Brecht híres darabja, amit a közelmúltban Arturo Ui feltartóztatható felemelkedése címen, erőteljesen markáns előadásban játszott az Örkény Színház. Brecht eléggé leplezetlenül az ádázul terjedő fasizmusnak próbált megálljt parancsolni, de nem üres propagandaanyagot írt, hanem bemutatta az őrjöngő véres vészt hozó téboly terjedésének természetrajzát, és azok természetrajzát is, akik ahelyett, hogy a maguk eszközeivel igyekeznének megálljt parancsolni, behódolnak neki.
Márta leírja, hogy micsoda nagyságok játszottak az Új Színház épületében, Bajor Gizitől Darvas Ivánig. Dörner György, aki február 1-én, minden tiltakozás dacára odaérkezik direktornak, annyira más szellemiségű, hogy nincs olyan normális ország, ahol színházigazgató lehetne.
2012. január 21.
| 2012. február 22. |
RSS