A legnagyobb embermentő unokahúga Budapesten |  |
A hősök a legsötétebb időkben is reményt adnak
Louise von Dardel Raoul Wallenberg születésének 100. évfordulójára rendezett emlékév alkalmából a Külügyminisztérium meghívására érkezett Budapestre, s egyik díszvendége az emlékév ünnepi megnyitójának a Nemzeti Múzeumban, ahol a Wallenberg család nevében mond majd köszöntőt.
Louise von Dardel unokahúga, s az egyik legközelebbi élő rokona Raoul Wallenbergnek, aki 1944 tavaszán érkezett Budapestre svéd diplomataként, követségi titkári rangban. Mintegy húszezer zsidó embert mentett meg a deportálástól és a szinte biztos haláltól azzal, hogy svéd úti okmányokkal látta el vagy védett házakba menekítette őket.
Louise von Dardel hétfő este kötetlen baráti beszélgetésen találkozott a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetsége vezetőivel és munkatársaival a Síp utcai székházban. A találkozón többek között jelen volt Dr. Feldmájer Péter a Mazsihisz elnöke, Zoltai Gusztáv a Mazsihisz ügyvezető igazgatója, Dr. Fröhlich Róbert a Dohány utcai zsinagóga főrabbija, Streit Sándor a BZSH elnöke, Lazarovits Ernő a Mazsihisz külügyi vezetője, Huszár András a Mazsihisz Ifjúsági Csoportjának elnöke, Deák Gábor a Mazsike vezetőségének tagja valamint Bodnár Dániel és Sarkadi Sándor az EMIH és Vered Glickman a Szochnut képviseletében.
A beszélgetésen Zoltai Gusztáv elmondta: megtisztelő és megható ez a találkozás, hiszen ha nem lett volna Raoul Wallenberg, akkor valószínűleg most mi sem ülhetnénk itt. A magyarországi zsidóság örökre hálás lesz a svéd diplomata emberi nagyságáért, embermentő tevékenységéért.
Feldmájer Péter a Mazsihisz elnöke úgy fogalmazott: Raoul Wallenberg az embermentés szimbolikus alakja. Az ő munkája példaként és indíttatásul szolgált más embermentőknek is a második világháború embertelen éveiben.
Louise von Dardel tíz évvel ezelőtt határozta el, hogy a világban járva mindenütt tudatnia kell: a hősök és embermentők a legsötétebb időkben is reményt adnak, érdemeik és emlékük sosem halványul el. Bármikor is mentették embertársaikat, hősiességük időtlen, mert bár nem zsidók voltak, mégis cádik-ként viselkedtek.
Szöveg: D.A. / D.T.
Fotó: D.T.
2012. január 21.
