Mit kezdjünk Magyarországgal? |  |
Elég ritka, hogy az amerikai külügyminisztérium európai diplomatákkal tanácskozzon arról, vajon egy uniós országban korlátozzák-e a demokratikus intézményeket – nyilatkozta a Vasárnapi Híreknek egy az Egyesült Államokat jól ismerő magyar szakértő. Nemzetközi diplomáciában jártas személyek pedig – elmondásuk szerint – praxisukban még nem találkoztak hasonlóval.
-
A megkérdezettek között volt, aki elképzelhetőnek tartotta, hogy a meciari Szlovákia került ily módon terítékre Washingtonban, másikuk Ausztriát emlegette, a haideri válság idejéből.
Mit kezdjünk Magyarországgal? – körülbelül így összegezhető a State Department által rendezett tanácskozás témája, amelyre több EU-ország az amerikai fővárosban működő diplomáciai képviselete kapott meghívást. A VH értesülése szerint a tanácskozáson a legmagasabb rangú amerikai diplomata Marie Yovanovitch volt, aki 2011 júniusa óta az amerikai külügy államtitkár-helyetteseként felelős a közép-európai országokkal, így a Magyarországgal való kétoldalú kapcsolatokért is. Szeptember végén járt először ilyen minőségében Budapesten. Úgy tudjuk, hogy a konferencián ott volt Thomas O. Melia, az emberi jogokért felelős helyettes államtitkár is, akit a közelmúltban Deutsch Tamás fideszes EP-képviselő trágár módon sértegetett twitteres üzeneteiben, mert kritikus véleményt fogalmazott meg Magyarországról egy kongresszusi meghallgatáson. A Népszabadság információi szerint a washingtoni tanácskozáson a diplomaták – többek között svéd, francia és lengyel résztvevők – is egyetértettek abban, hogy Magyarországon nem érvényesülnek hiánytalanul a demokratikus alapelvek.
Amerikából már korábban is jött negatív jelzés a magyar állapotokkal kapcsolatban. Az év elején Philip Gordon államtitkár Budapesten járva az ellenzékkel és a civil társadalommal való párbeszéd jelentőségét említette, néhány hónappal később Hillary Clinton külügyminiszter budapesti útja során már nyíltan beszélt az alkotmányozással, a sajtó- és egyháztörvényekkel kapcsolatos aggályairól. A bírálok sorában Thomas O. Melia következett, majd a tekintélyes Washington Postban jelent meg szerkesztőségi cikk arról, hogy az amerikai nagykövet képtelen átadni egy diplomáciai jegyzéket magyar miniszterelnöknek.
A cikk megjelenése után nem sokkal Kounalakis nagykövet asszony, aki korábban különösen nagyra értékelte kapcsolatát Orbán Viktor kormányfővel, végül nagy nehezen bejutott hozzá. Az incidens dacára igen elégedetten nyilatkozott a megbeszélésről, de amikor az Orbán-kormány emberei tagadták, hogy demarsról lett volna szó, érzékelhetően elfogyott az amerikaiak türelme. A leghatározottabban erősítették meg, hogy Orbán diplomáciai figyelmeztetést kapott.
– A Magyarországgal foglalkozó értekezlet összehívása a diplomácia játékszabályai szerint erős jelzés volt. Az ügy azért kényes, mert Magyarország szövetséges állam, NATO- és EU-tagország, amelyet éppen azért vettek fel ezekbe a szervezetekbe, mert megfelelt a nyugati normáknak – mondta a szakértő, aki mindazonáltal úgy véli, hogy az USA éppen ezért, közvetlenül nem fog beavatkozni. A rosszallás kifejezésének vannak különféle, közvetett módjai, amelyeket a közvélemény nem láthat: a magyar politikus felé mutatott fogadókészség csökkenhet, és elmaradhatnak egyes politikai találkozók.
– Washington nem pártállás szerint foglal állást, hanem az egész országról mond véleményt, aminek negatív következményeit mindenki megérzi – mutatott rá a szakértő. – A legnagyobb gond az, hogy a magyar politikai elit nem látja, a gazdaság és a demokratikus intézmények közötti összefüggést: ha az USA a stabilitás, jogbiztonság vagy a fékek és ellensúlyok hiánya miatt bírálja Magyarországot, az a külföldi beruházók döntéseit is befolyásolja, akik a válság miatt különösen meggondolják, hol fektessék be a pénzüket.
Forrás: vasarnapihirek.hu
2011. december 4.
