Radnótira emlékezett fogolytársa |  |
Bolla Géza jóformán az utolsó, aki agyonlövésének pillanatáig a kezét fogta Radnóti Miklósnak. Némileg az irodalom juttatta pokol mélyére. Felsőkereskedelmi iskolai diákként, mint önképzőköri elnöknek tekintélye volt, és amikor a német megszállás után diáktársainak egy része amellett kardoskodott, hogy tegyenek hadiérettségit, s menjenek a frontra, felszólalt. Azt mondta hogy ez a háború értelmetlen, aki ebbe a háborúba az életét fogja áldozni, arra nem hősként fognak emlékezni. Másnap letartóztatták, vitték a szentkirályszabadjai internálótáborba.
Abban nincs semmi rendkívüli, hogy egy-két fiatal amatőr a kőbányai Művelődési Házban verses, zenés programot ad in memoriam Radnóti Miklós. Szavalnak, énekelnek, van bátorságuk a Radnóti-versek között saját verseiket is előadni. Szavaltak, énekeltek, aztán megfagyott a levegő.
A színpad előtti asztalkához szólították az este ?díszvendégét?, az egy nap híján nyolcvanhat éves Bolla Gézát. Bolla Géza jóformán az utolsó, aki agyonlövésének pillanatáig a kezét fogta Radnóti Miklósnak. Némileg az irodalom juttatta pokol mélyére. Felsőkereskedelmi iskolai diákként, mint önképzőköri elnöknek tekintélye volt, és amikor a német megszállás után diáktársainak egy része amellett kardoskodott, hogy tegyenek hadiérettségit, s menjenek a frontra, felszólalt. Azt mondta hogy ez a háború értelmetlen, aki ebbe a háborúba az életét fogja áldozni, arra nem hősként fognak emlékezni. Másnap letartóztatták, vitték a szentkirályszabadjai internálótáborba. Onnan a szerbiai Borba. Az irodalmárkodó fiatalember tudta, hogy kicsoda Radnóti, megdöbbenésére a bori pokolban találkozott a költővel. Látta, amint kis kockás füzetkéjébe az utolsó műveit írta.
Közben a táborban ? mint elmondta ? egy szökést szerveztek, amit spiclik lebuktattak. ? Felállítottak bennünket és megtizedeltek. Radnótival már akkor majdnem végeztek, kilencedik volt a sorban. Szörnyű állapotba jutott ez időre, már csak verseiben küzdött az életéért.
Bolla Géza egy sorban vánszorgott az óráról órára gyengülő Radnótival, két társával támogatták, rejtették az őrök elől. 1944. november 8-án huszonkét embert kirángattak a sorból, és tarkón lőtték őket. Radnótit is. Utána ráparancsoltak Bolláékra, hogy ássák meg a tömegsírt.
Radnóti talán utolsó szavaival azt mondta bajtársának: ?Ha túléled, keresd fel barátomat, Ortutay Gyulát. Mutasd meg majd nekik a síromat.? Így történt. A mai kis öreg bácsika helytállásának is köszönhetjük, hogy megtalálták Radnóti sírját, és előkerült az utolsó verseket őrző notesz, benne az Erőltetett menet, melynek utolsó sora: ?kiálts rám! s fölkelek?. Bolla Géza az utolsók között kérlelte: ?keljen fel!? De a tömeggyilkosok tettek róla, hogy az erőltetett menet tömegsírba vezessen.
2011. november 9.
