"Az utolsó roma műsorvezetőt is kirúgták" |  |
Továbbra sem tud kitörni a romák médiaképe a szegénység, a kultúra és a bűnözés háromszögéből, ebben pedig jelentős szerepe van annak, hogy a sajtóból szinte teljesen eltűntek a cigány újságírók. Roma műsorvezető egyáltalán nem maradt a többségi adásokban, a cigányokat pedig csak akkor kérdezik meg, ha "balhéról" vagy nyomortelepekről van szó. A média tehát csak rontja a romák helyzetét, pedig nyugaton már bizonyítottak a kvóták.
"Tizenöt évig küzdött a Roma Sajtóközpont (RSK), hogy legyenek roma műsorvezetők nagy nézettségű, többségi műsorokban" - nyilatkozta lapunknak Tóth Andrea az RSK korábbi elnöke, a Szegedi Tudományegyetem megbízott előadója, akit a napokban nyilvánosságra kerülő, romák médiaképét vizsgáló kutatásról kérdeztünk.
A vizsgálat eredménye egészen lesújtó lett: az elmúlt egy évtizedben szinte semmit nem változott a romákról alkotott médiakép; továbbra is főként deviánsként, bűnözőként, szegényként, állami gondozottként vagy ezen témakörökhöz kapcsolva "vágóképként" mutatják a cigányokat a híradásokban.
A felmérések szerint a lakosság 65,6 százaléka bűnözőként, 60 százaléka szegényként látja a televízióban a cigányokat, míg munkásként, politikusként vagy vállalkozóként alig 12 százalék. A megkérdezettek többségének véleménye szerint az utóbbi évtizedben az általános társadalmi megítélés változtatására, a diszkrimináció visszaszorítására irányuló törekvések kevés sikerrel jártak.
A kutatás kitért arra is, hogy az emberek kétharmada elégedetlen a romák munkaerő-piaci, társadalmi és gazdasági helyzetével, valamint jövőbeli kilátásaival. A felmérés szerint 87 százalék úgy véli, maguk a romák tudnak hozzájárulni leginkább a cigánysággal szembeni diszkrimináció csökkentéséhez, de 80 százalék fölötti az eredmény e tekintetben az oktatási intézmények, civil szervezetek, munkahelyek, helyi önkormányzatok és a média vonatkozásában is.
Az utolsó roma műsorvezetőt is kirúgták
Az MTVA-ban múlt hónapban lezajlott leépítések miatt az utolsó roma származású, többségi műsort vezető újságírót is kirúgták - mutatott rá Tóth Andrea, aki ugyanakkor azt is megjegyezte, hogy a "fénykorban" is csak három cigány származású műsorvezető volt.
"Volt olyan eset, amikor egy kereskedelmi tévé castingján egy cigány újságíró szerepelt a legjobban, mégsem őt vették fel. Az igazgató nyíltan megmondta, hogy attól fél, elmennek a reklámozók. Pedig számtalan kutatás mutatja, hogy a cigány szereplő nem rontja a műsor vagy a hirdetés megítélését" - fogalmazott Tóth Andrea, aki példaként a Barátok Köztben szereplő Nóra esetét hozta fel. "A mi ötletünk volt, hogy Nóráról derüljön ki, hogy roma származású, ezzel pedig azt akartuk megvizsgálni, hogy a nézőket ez mennyire zavarja. A kísérlet eredménye az lett, hogy kiderült, a nézők több mint kétharmadának ez semmilyen gondot nem jelentett".
Ilyen "kivezető karakterekre" lenne szükség, akik a cigányokat az eddigi médiaszereplésektől eltérő élethelyzetekben mutatják be. Az eddigi próbálkozások azonban inkább a támadásokat hergelték. "Győzikével nem nevettünk, hanem Győzikén nevettünk" - mutatott rá az RSK volt igazgatója, aki szerint a celeb sorozata komolyan megosztotta a romákat is, hogy mennyire segíti az ügyüket.
Tóth Andrea szerint a médiumok sokat segíthetnének a romák megítélésén. Nyugaton például létezik az úgynevezett színes lista, amelyen a sajtó képviselői kisebbségi származású akadémikusokat, bankárokat, védőnőket vagy jogászokat tartanak nyilván. Amennyiben felmerül egy kérdés, akkor erről a listáról is választanak nyilatkozókat vagy szakértőket, így jóval árnyaltabbá válik a kisebbség megjelenése.
Ez a hazai gyakorlatban még nem terjedt el, pedig a CNN vagy a BBC is gondosan ügyel arra, hogy mindenféle megszólaló legyen a riportokban, az USA-ban pedig a játékfilmekben is él a kvótarendszer. Ha valaki egész nap figyelemmel követi a BBC adását, láthatja, hogy a műsorvezetők bőrszíne is folyamatosan változik - mondta Tóth Andrea, aki azt is elárulta, hogy korábban közvetlenül a sajtóhoz fordultak, mit szólnának egy roma kollégához. "A többség nem volt elutasító, de néhányan azt sérelmezték, hogy a roma-ügyekben túlzottan elfogultak lennének a kollégák. Ez azt jelenti, hogy nem roma-ügyekben elfogult az összes többi újságíró?" - vetette fel.
Lőrincz Tamás / nepszava.hu
2011. augusztus 6.
