A napokban elfogadott új egyházi törvény ellen, a vallásszabadság védelmében tartott félnapos virrasztást csütörtök estétől az Iványi Gábor vezette Magyarországi Evangéliumi Testvérközösség Dankó utcai központjuk udvarában. A demonstrációt számos közéleti személyiség is fölkereste.

- Az egyházak jogállásáról szóló 2011/100. törvény olyan helyzetet teremtett, hogy annak következtében sérült az állam és egyház elválasztásának elve, a felekezetek közötti egyenlőség elve - indokolja demonstrációjuk okait Iványi Gábor metodista lelkész, a testvérközösség vezetője. Sérelmezi továbbá, hogy a politikusok nem egyeztettek az érintettekkel a törvény megszavazása előtt.

Mint ismert, a parlament döntésének értelmében a jövőben 14 felekezet élhet az egyházi státusszal, míg a többi vallási közösség egyházzá nyilvánításáról a parlament kétharmados többséggel dönthet majd. Azok, amelyeket nem ismernek el egyházként, legfeljebb egyesületi formában működhetnek tovább. Iványi külön problémának tartja, hogy a képviselők ezután kezdenek hozzá csak az egyesületi törvény átszabásához, tehát az egyesületté váló egyházak még egy vesszőfutáson kénytelenek átesni.

A lelkész szerint valótlan állítás, hogy ma Magyarországon körülbelül 350 egyház működik, számuk jó, ha 100-ra tehető, míg egyesületből vagy 10 ezer van. Iványi vélelmezi, hogy az egyesületek esetében is a fűnyíróelvet alkalmazza a kormány, már csak az egy százalékok miatt is, mondván: ami elvehető a civilektől, azt többnyire el is veszik.

- Méltatlan ez az egész eljárás, hisz például a mi egyházunk már a rendszerváltás előtt is sokat hadakozva kivívta a függetlenségét, és most éppen a rendszerváltó Fidesz veszi el azt, amit idén 30 éve kivívtunk - sérelmezi a lelkész. Mint mondja, virrasztással egybekötött demonstrációjukkal fórumot kívántak adni mindazon egyházaknak, amelyek a kormány döntése értelmében elveszítették státuszukat.

A Magyarországi Evangéliumi Testvérközösség Dankó utcai központjának udvarán a szemerkélő eső dacára egyre nagyobb számban gyülekeztek a szolidaritásukat kifejezni óhajtó emberek. Sok az idős és a fiatal, utóbbiak zömmel a Wesley János lelkészképző Főiskola hallgatói, leendő szociális munkások. Az első szónok Hanti Vilmos, a Magyar Ellenállók és Antifasiszták Szövetségének elnöke "jó helyzetben lévő" katolikusként vállalt szolidaritást a kiszorított vallási közösségekkel, és erre biztatta a hallgatóságot is.

Az egybegyűltek közt felbukkantak egykori és jelenlegi politikusok is. Kuncze Gábor egykori belügyminiszter és SZDSZ-es képviselő szerint az új egyházi törvény abszolút beleillik a kormány egyéves országlásának sorába. - Suhog a fideszes kasza, ki tudja, kit talál el. Aki befekszik a kormánypártnak, az megmaradhat, aki pedig nem, az megkapja az üzenetet: ha nem vagy velünk, nem vagy - értékelt röviden a volt politikus.

- Az elmúlt év valamennyi rossz fideszes döntése egyesült az egyházi törvényben - mondta Lendvai Ildikó MSZP-képviselő, a párt volt elnöke. - Egyrészt végrehajtottak egyfajta szociális átrendezést, méghozzá a szegényebbektől a gazdagabbak javára. Ez az egyházi törvényhez úgy kapcsolódik, hogy számos olyan egyházat nem vettek be a 14 elismert közé, amely jelentős szociális tevékenységet folytat. Az egyházi törvény ugyanakkor illeszkedik a kormány hatalomkoncentrációs törekvéseihez is, mégpedig úgy, hogy az állam már a lelkek fölött is uralkodni akar, hisz politikusok akarják eldönteni, hogy melyik egyház, melyik vallás felel meg számukra.

- A vallásszabadság alapvető emberi jog, és ha azt kiszakítják az alapvető emberi jogok láncolatából, az egész kötelék szétesik. A mostani helyzetben nem omlok össze, várom, merre nyílik új lehetőség - mondta búcsúzóul Iványi Gábor, hozzátéve: az élet olyan, mint egy kaleidoszkóp, amit bármerre forgat az ember, a cserepek mindig valamilyen szép képpé állnak össze.

Szerző: Bencsik Gyula

 STOP.HU

2011. július 29.

2024. április 28. Vasárnap