ENSZ-szakértő a magyarországi fajgyűlöletről |  |
Budapest/Genf – Githu Muigai, az ENSZ különleges küldöttje a magyarországi emberjogi állapotokat vizsgálta a helyszínen május 23. és 27. között. Főként arra volt kíváncsi, milyen intézkedéseket foganatosít a budapesti rezsim a rasszizmus, a faji megkülönböztetés, az idegengyűlölet és az intolerancia elleni harcban.
Különleges küldött utoljára 1999-ben, független kisebbségügyi szakértő 2006-ban vizsgálódott Magyarországon. A mostani jelentés első tiszteletköre megállapítja, milyen tekintélyes volt az előrehaladás azóta – aztán jön a „de”.„De a kihívások megmaradtak”, írja Muigai, majd részletezi a problémákat, kezdve a menekültekkel, menedékkérőkkel és migránsokkal, akik helyzete szerinte figyelmet igényel. Ezek az emberek napi szinten panaszkodnak rasszizmusra, faji megkülönböztetésre. Az ENSZ küldötte kétségeit fejezte ki azzal kapcsolatban, hogy a menedékkérők körülményei, kivált a nőké, az időseké és a gyerekeké, megfelelőek lennének. „Fontos, hogy a kormány biztosítsa: mindez teljes mértékben összhangban legyen a nemzetközi jogi kötelezettségekkel”, hangzik az első intés.
A nemzeti és etnikai kisebbségek helyzetéről szólva az ENSZ küldöttje megállapítja, hogy figyelemmel kell lenni a minoritások problémáira, különösen a folyamatban lévő alkotmányozás miatt, nehogy az „meggyengítse a kisebbségi jogvédelem jelenlegi törvényi és intézményes kereteit”.
Szálasi Népi Együttes. „Magyarországon az antiszemitizmus visszaszorításához azonnali cselekvésre van szükség”
A cigányságról szólva Githu Muigai megállapítja, hogy helyzezük az elmúlt években nemhogy javult volna, de rosszabbodott: ők a magyarországi átmenet legfőbb kárvallottjai, amellett folyamatosan rasszizmusnak, faji megkülönböztetésnek és intoleranciának vannak kitéve a munkavállalás, az oktatás, a lakhatás és az egészségügy területén. A romák elleni rendőri erőszak és visszaélések, a bíróságokon, valamint az igazságszolgáltatásban tapasztalható diszkrimináció ugyancsak Muigai tudomására jutott. „Ha most nem cselekszünk, lehet, hogy holnap már nem lesz mit tenni ebben az ügyben”, állapítja meg vészjóslóan. „Rendkívül sürgető, hogy a magyar kormány valamennyi rendelkezésre álló forrással élénkíteni próbálja a roma oktatást. Magyarország akkor lesz sikeres, ha kiszabadítja a romákat a nyomorból, az oktatás hiányából és a munkanélküliségből.”
Az ENSZ-küldött jelentése végén foglalkozik a magyarországi antiszemitizmussal és a zsidógyűlölő nézeteket valló különféle pártokkal, mozgalmakkal. Megállapítása szerint „Magyarországon az antiszemitizmus visszaszorításához azonnali cselekvésre van szükség”, valamint arra, hogy a kormány jelentőségükhöz mérten foglalkozzon a rasszista programmal rendelkező pártokkal, mozgalmakkal és csoportosulásokkal. Muigai jelentése külön kitér a gyűlöletbeszédre, és fontosnak tartja a rasszista cselekmények elkövetőinek számonkérését, valamint az áldozatok jogorvoslatának biztosítását.
Az ENSZ megbízottja magyarországi küldetése során megfordult Ózdon, Gyöngyöspatán, Pécsett és Mohácson. Találkozott helyi hatósági emberekkel, különféle minisztériumok megbízottaival, pártok, társadalmi szervezetek képviselőivel, jogászokkal, akadémikusokkal és magánemberekkel egyaránt. A tapasztalatairól szóló – a jelek szerint az országra nézve nem különösebben hízelgő – emberjogi jelentést 2012-ben terjeszti az ENSZ Emberjogi Tanácsa elé.
nepszava.com
2011. június 16.
