A gazdagok jobban utálják a cigányokat |  |
Megdőlt az a közvélekedés, hogy a szegények jobban elutasítóak a cigánysággal szemben, mint a társadalmi elit tagjai. A magyarok ötöde fél a cigányoktól, de a gárdától, adóhatóságtól és az araboktól is sokan tartanak. A megkérdezettek negyede szerint ötször annyi roma él az országban, mint ténylegesen. A homoszexuálisokat még a cigányoknál is jobban elutasítjuk.
Minél idősebb, magasabb jövedelmű, iskolai végzettségű valaki, és minél nagyobb városban lakik, annál inkább elutasítja a romákat – derül ki az ELTE Társadalomtudományi Karának kedden ismertetett kutatásából. Ez az adat még a kutatókat is meglepte, hiszen eddig az volt a közvélekedés, hogy a kistelepüléseken, a szegényebbek között a legerősebb ez az elutasítottság.
Az előítéletesség önmagában is veszélyes, egy nagyon nehéz gazdasági helyzetben különösen az. Ilyenkor ugyanis az elkeseredés könnyen bűnbakképzésbe fordul, és célpontot talál magának. Ha a közvélemény formálásában erőteljesebb szerepet játszó elit képvisel ilyen elutasító, előítéletes véleményt, az fokozott veszélyt jelent a társadalomra – mondta el Tausz Katalin tanszékvezető az fn.hu-nak. A felmérés szerinte azt mutatja, hogy mindenkinek van tennivalója e téren: az országnak, a kormánynak, és az egyes embereknek egyaránt.
Minden negyedik ember cigány?
Simon Dávid kutatásvezető emlékeztetett arra, hogy míg nyolc éve, ha megkérdeztek valakit, hogy romának tartja-e magát, és megkérdezték a kérdezőbiztost, hogy ő romának tartja-e az illetőt, akkor ezen emberek kétharmadánál nem volt egyezés. Azaz a cigányok egyharmada vallotta csak magát cigánynak. A mostani – 2010-es – kutatásnál már nem volt ilyen eltérés, minden roma vállalta származását. A mai magyar társadalomnak mintegy 7-8 százalékát jelenti ez a kisebbség. A 2001-es népszámlálásban is alacsony volt a magát romának vállalók aránya. A nemsokára esedékes népszámlálásban - amennyiben ott is többen vállalják cigányságukat -, elképzelhető, hogy háromszor nagyobb arány jön majd ki a cigány lakosságot tekintve, noha ennyivel nem nőtt az arányuk csak többen vállalják fel származásukat.
A mostani felmérésben egyébként arra is kérték az embereket, hogy becsüljék meg, hány roma él Magyarországon. A közelítőleg jó eredményt csak a válaszadók 9 százaléka találta el. A megkérdezettek negyede szerint a romák aránya 40 százalék az országban, és majdnem minden második válaszoló szerint több mint 30 százalék. Ez a torz kép nem függ attól, hogy a válaszoló milyen településen él, vagy milyen társadalmi-gazdasági státuszba tartozik. Simon szerint mindez a félelemmel függ össze, ugyanis minden társadalmi csoport felnagyítja azokat az elemeket, amiktől fél. Az egyre növekvő – minden téren tapasztalható - bizonytalanság miatt márpedig nő a félelem, s ezt a félelmet az emberek kivetítik bizonyos társadalmi csoportokra. Ez alapvető szociálpszichológiai folyamat – teszi hozzá Simon Dávid.
A gazdagok jobban félnek a romáktól
A kutatásból az derül ki, hogy a társadalom ötöde a romáktól, minden tizedik ember a Magyar Gárdától, az adóhatóságtól, illetve az araboktól fél. Ezután következnek 7 százalékkal a pártok és a rendőrök, 6 százalékkal a kormány és a bíróság, továbbá még mindig vannak, akik félnek a nem létező pirézektől is. Tausz Katalin hangsúlyozta: minél inkább félnek az állampolgárok, annál kevésbé érezhetik magukat szabadnak. A kutatás szerint minél magasabb egy háztartás jövedelme, annál inkább érzik úgy az emberek, hogy van mitől félniük.
Az emberek kétharmada mindenestre egyelőre azt mondja, hogy nem fél, legalábbis nem nagyon fél, ugyanakkor minden tizedik legalább három felsorolt csoporttal kapcsolatban érez félelmet. Simon szerint ez azt mutatja, hogy ezek a félelmek a háttérben összeállnak egyfajta félelemstruktúrává, vagyis, ha valaki fél az egyik csoporttól, az másiktól is fél. Mindegy mi a tárgy a félelemnek.
Az is meglepte a kutatókat, hogy minél magasabb a megkérdezett iskolai végzettsége, jövedelme, annál több dologtól fél, és annál jobban fél a romáktól is.
A romáknál is jobban elutasítjuk a homoszexuálisokat
Felméréseik azt mutatják, hogy Magyarországon a melegek elutasítottsága a romákénál is nagyobb. A megkérdezettek kétharmada nem fogadna el közeli hozzátartozónak, barátnak, 50 százalékuk még szomszédnak sem homoszexuális embert. Majdnem 20 százaléka azt is elutasítja, hogy meleg ember akár látogatóba is eljöjjön Magyarországra. A válaszolók 13 százaléka mondja ezt a romákkal kapcsolatban.
Érdekes „fordított arány”, hogy minél kisebb és hátrányosabb helyzetű településen él valaki, annál jobban elutasítja a melegeket, míg a romák esetében ez éppen fordítva van: minél iskolázottabb, magasabb jövedelmű, minél nagyobb városban él valaki, annál nagyobb a társadalmi távolság közte és a romák között.
Talán az egyetlen "jó hír", hogy az utóbbi időben kevésbé utasítjuk el a mozgáskorlátozott honfitársainkat, a 2010-es felmérésben nagyon magas, több mint 80 százalékos az elfogadottságuk.
A kérdőíves felmérés kitért a diszkrimináció megjelenésére is. A megkérdezettek 81 százaléka nem tapasztalt a saját bőrén diszkriminációt. Legalábbis ezt mondja, a kutatók szerint sokszor titkolják, szégyellik, s ezért nem vallják be. Ezt mutatja, hogy 74 százalékuk került már olyan helyzetbe, amelyben az látta, hogy mást ér hátrányos megkülönböztetés. A diszkriminációt elszenvedők leginkább az életkor, az etnikai hovatartozás, szegénység miatt kerültek ilyen helyzetbe, leginkább a hivatalokban, a nyilvános helyeken és az iskolában.
Tausz Katalin megdöbbentőnek tartja, hogy akik tapasztalták a másokat érintő diszkriminációt, azoknak az 59 százaléka nem tett semmit. Ennek persze lehet sokféle oka, a félelemtől a diszkriminációval való egyetértésig.
Megelőzték Orbánt
Két olyan kérdést is feltettek, amelyek nagyon hasonlítanak az orbáni szociális konzultáció egy-egy felvetéséhez. Az egyik a segély és a munka viszonyára kérdezett rá. 2010-ben az emberek 90 százaléka nyilatkozott úgy, hogy munkahelyeket kellene teremteni és nem több pénzt adni a szegényeknek. (Ezzel természetesen a szegények is egyetértenek, de egyelőre nem látszik, honnan lesznek új munkahelyek. A segélyeket ugyan megszigorítják, megkurtítják, de egyelőre a másik oldalról, a munkahelyteremtésről nincsenek hírek.)
A másik a segély kifizetésének módjára vonatkozott. A válaszolók egyenlő arányban választották a három lehetőséget: azt, hogy a segélyt ne pénzben, hanem alapvető szükségleti cikkekben adják oda, azt, hogy maradjon a jelenlegi helyzet, továbbá, hogy osszák meg a juttatást pénz és természetbeni járandóság között.
Forrás: Fn.hu
2011. május 10.
