A Győzelem krónikája |  |
A Szovjetunió népei rettenetes árat fizettek a nácizmus leveréséért. A legutóbbi adatok szerint 6,8 millió katona halt meg, 4,4 millió esett fogságba és tűnt el nyom nélkül. Soha nem sikerül kideríteni közel 500 ezer katona sorsát, akik eléghettek a harckocsikban elpusztulhattak tüzérségi lövedékek becsapódásakor. Az összes demográfiai veszteség/ beleértve az elpusztult békés lakosokat is/ meghaladja a 26,6 milliót.
A győzelem krónikája. Napi beszámoló a II. világháború frontjairól
Részlet a hungarian.ruvr.ru-ról
Május1.
A Szovjetunió Legfelsőbb Főparancsnoka, Joszif Sztálin parancsából: „Hitler fészkének utolsó ostroma folyik. A háború befejező harcai során tanúsítsák a katonai virtus újabb példáit. Jól üssetek oda az ellenségnek, törjék meg védelmi állásait, üldözzék és kerítsék be a német megszállókat, ne adjanak nekik egy percnyi szünetet sem, amíg nem hagynak abba az ellenállással."
Berlintől déli irányban a német csapatok bekerített csoportja, mit sem számolva a nagy veszteségekkel, folytatja a nyilvánvalóan reménytelen próbálkozásokat a nyugati irányú kitörésre. Csupán egy gyalogos magasabbegység egy nap leforgása alatt 4 ezer német katonát és tisztet semmisített meg.
Mihail Katukov, a páncélos csapatok marsallja visszaemlékezéseiből: „Mindenki élni akart, hogy lássa az átkozott fasizmussal vívott háború kimenetét. De ezekben az órákban és napokban sem volt mondható, hogy gárdistáink közül valaki is túlzott óvatosságot tanúsított volna, csakhogy megőrizze életét. A páncélosok, gyalogosok elszántan harcoltak Berlin utcáin, merészen, vakmerően, nem gondolva arra,hogy lépten-nyomon halál várhat rájuk."
Az ezredéves birodalom propagandaminisztere, Dr. Joseph Goebbels megpróbálta felvenni a tárgyalásokat a szovjet parancsnoksággal. Amikor ez nem sikerült, meggyilkolta 6 gyermekét, halálos injekciót adva be nekik, majd feleségével együtt öngyilkos lett. Öngyilkossága előtt megparancsolta napostisztjének: „A Führert kívánjuk követni."
Buchenwald haláltábor volt rabjai emlékgyűlést rendeztek meghalt társaik tiszteletére. Esküt adtak, hogy mindent meg fognak tenni a fasizmus gyökeres kiirtása és az új békés élet kiépítése érdekében. A szögesdrót-kerítés mögött, a buchenwaldi barakkokban 250 ezer embert, különböző nemzetek fiait és leányait kínoztak meg.
Május 2.
Berlin elesett! A Zsukov marsall vezette 1. Belorusz Front csapatai, az 1. Ukrán Front csapatai támogatása mellett, amelynek parancsnoka Konyev marsall volt, befejezték a Német Hadsereg Berlini csoportjának szétverését és teljes egészében elfoglalták Németország fővárosát, Berlint. A győzelem emlékére azoknak a kötelékeknek és alakulatoknak, amelyek jeleskedtek a Harmadik Birodalom fővárosa elfoglalásában, a „berlini" nevet adták.
Jozsif Sztálin leveléből Harry Truman amerikai elnöknek: „Szovjet hadvezetés amerikai és angol hadvezetéssel együtt fogja meghatározni az ideiglenes, taktikai választóvonalat."
Szövetséges csapatok elfoglalták a Plan ausztriai tó melletti német hadifogoly-tábort, felszabadítva onnan 7 francia tábornokot. Egy München melletti kórházban rábukkantak fon Rudstedt tábornagyra, a Nyugati Front volt német főparancsnokára, akit háborús bűntettek miatt később bíróság elé állítanak.
Georgij Zsukov a Szovjetunió marsallja visszaemlékezéseiből: „A körülményekből indulva, először kételkedtem Hitler öngyilkosságával kapcsolatos verzió igazságában, annál is inkább, hogy Bormant nem találtuk meg. Akkor arra gondoltam, hogy Hitler az utolsó pillanatban elszökött, amikor már nem volt remény külső segítségre."
Max Aksman a Hitlerjugend volt vezetője a kihallgatáson megerősítette, hogy Martin Borman, egyik fő háborús bűnös meghalt. „ Én letérdeltem fölötte és megismertem őt. Nem hibázhattam. Ő hátán feküdt. Én fordultam Bormanhoz, megérintettem, de ő már nem lélegzett".
Május 3. A 2. Belorusz front csapatai továbbfejlesztették az előrenyomulást Németországban. A harckocsizók és a gyalogosok lendületes csapásokkal elfojtották az ellenség ellenállását, 60 kilométernyire előretörtek és egyesültek a szövetséges angol csapatokkal.
A 4. Ukrán front csapatai folytatták az előrenyomulást Csehszlovákiában. A gárdaalakulatok erős csapásokkal megtörték a németek ellenállását és három oldalról behatoltak Češin városába. A város környékén és utcáin 42 ágyút foglaltak el.
A Vörös hadsereg valamennyi volt hadifogoly tábornokát Párizsba vitték, és átadták a szovjet képviselőknek. Azután repülőgépen Moszkvába szállították őket. Egy ideig ott szabadlábon voltak, tábornoki egyenruhát viseltek, amíg a különleges szolgálatok intézkedései folytak.
A portugál kormány kétnapos gyászt hirdetett az Ezeréves birodalom fürerének halála alkalmából. Lisszabonban gyászlobogókat tűztek ki.
Abból az alkalomból, hogy a Vörös Hadsereg elfoglalta Berlint, Szófiában hatalmas népgyűlést tartottak. A bolgár főváros lakosai köszöntötték a Harmadik Birodalom fővárosa elfoglalásában részt vevő hősöket. Ezenkívül felhívással fordultak a Szovjetunió kormányához, amelyben köszönetüket fejezik ki Bulgária felszabadításáért a német megszállóktól.
A szovjet nyomozók az egyik tűzoltásra szolgáló tartályban egy holttestet találtak, amelyiket az egyik SS-tiszt Hitlerként azonosított. A felderítés tisztjei feltételezték, hogy a fűrer hasonmását találták meg. Különben azokban a napokban Berlin különböző részeiben jelentek meg a Harmadik Birodalom vezérének hasonmásai. A birodalmi biztonsági főigazgatóság kartotékjában maradtak adatok Hitler hasonmásairól, de sorsuk ismeretlen.
Május 4.
A Negyedik Ukrán Front csapatai folytatták előrenyomulásukat Csehszlovákiában. Az ellenség, megerősítve pozícióit a hegyekben, állhatatos ellenállást tanúsított. Hitleristák igyekezete, hogy nyugat felé törjenek, meghiúsult.
Brno várostól keletre, harcok során a csapatok elfoglaltak néhány települést. 16 ellenséges harckocsit és önjárót semmisítettek meg.
Konsztantin Rokosszovszkij a Szovjetunió marsallja visszaemlékezéseiből idézünk: „Egyre nagyobb büszkeséget éreztünk harcosainkért, népünkért, amely titáni harcok közepette térdre kényszerítette az ellenséget. Büszke voltam, hogy én is tartozom ehhez a nagy néphez, hogy az én munkám kis része is benne van ebben a győzelemben. Ez nem volt önteltség, nem. Ez csak büszkeség volt."
Ezen a napon a „Pravda" c. lap írta: „Kurszkban járt Churchill asszony „Támogatás Oroszországnak" Nagy-Britanniai Bizottság elnöke és kísérete. A miniszterelnök hitvese látogatást tett egy gyermekkórházban, részt vett árvaház megnyitó ünnepségen."
Az USA 101. deszant hadosztály katonái megrohamozták és elfoglalták führer erőd-rezidenciáját Obersalzbergben, hadizsákmányként elvitték Hitler könyvtárát. A könyvtár katonai irodalomból, a művészetről, építészetről, színházról szóló művekből, valamint a nácizmus ideológusainak könyveiből állt. Jelentős helyet foglalt el a könyvtárban a vak olvasók számára kiadott 26 kötetes „Mein Kampf" c. könyv.
Május 5.
Az 1. Belorusz front csapatai Brandenburg németországi várostól dél-nyugati irányban nyomultak előre. A szovjet katonák átfésülték az erdőket és elfogták a hitleristák szétszórt csoportjait.
A 2. Ukrán front csapatai Csehszlovákiában folytatták a támadást. A németek nagy tüzérségi erőket dobtak át a Morva folyó térségébe és a korábban kialakított állásokra támaszkodva erős ellenállást tanúsítanak, tüzérségi tüzet alkalmazva. A szovjet gyalogosok, páncélos egységek és tüzérek elnyomták a németek tüzérségi állásait és benyomultak Kroměříž városába.
Harry Truman amerikai elnök Joszif Sztálinnak írt leveléből: „Intézkedéseket foganatosítottak annak érdekében, hogy Eisenhower tábornok idejében értesítsen bennünket arról, hogy mikor számít hivatalosan bejelentést tenni az Európában elért győzelemről, hogy össze tudjuk hangolni nyilatkozatainkat Eisenhower tábornok bejelentésével. Egyetért-e Ön azzal, hogy nagyon fontos, hogy az Ön, Churhill és az én nyilatkozatom egy időben hangozzon el?"
Megkezdődött a prágai felkelés. Dr. Albert Pražák vezetésével a Nemzeti Bizottság a néphez szóló nyilatkozatában bejelentette a cseh- és morvaországi protektorátus felszámolását. A hitleristákat ultimátumban szólították fel feltétel nélküli kapitulációra.
Ezen a napon a mauthauseni koncentrációs táborban őrzött rabokat felszabadították az amerikai szövetséges csapatok. A tábor egyik leghíresebb foglya az a Dmitrij Karbisev szovjet tábornok volt, aki megtagadta az együttműködést a hitleristákkal és aktív illegális harcot folytatott ellenük. A németek kínhalálra ítélték Karbisevet, fagyban vizet öntve rá a tábor udvarán. A tábornok jégheggyé vált. 1946-ban Karbisevet kitüntették a Szovjetunió Hőse címével.
Május 6.
Brandenburgtól észak-keletre és nyugatra az Első Belorusz Front csapatai folytatták előrenyomulásukat. Igyekezve visszatartani a harcosokat településeknél és csomópontoknál hitleristák egyes csoportjai rendszertelen tüzelést folytatnak, 14 rohamlöveget ejtettek zsákmányul.
Ezen a napon az Első, a Második és a Negyedik Ukrán Front csapatai - abból a célból, hogy szétverjék a német-fasiszta sereg utolsó nagy csoportosulását Csehszlovákiában és Bohémiában, valamint a köztársaság felszabadítása céljából megkezdték a prágai támadási hadműveletet. A Szovjet Hadsereg gyorsan mozgó seregei nagy ütemben nyomultak Prága felé, hogy segítséget nyújtsanak a város lakóinak, akik szembeszálltak a hitlerista hódítókkal.
A Reimsben levő amerikai parancsnokság főhadiszállásában Alfred Jodl tábornok érkezett, aki Németország új kormányát képviselte. Jodl azt ajánlotta, hogy Wehrmacht kapitulálásáról szóló dokumentumot május 10-én a hadsereg, légierők és a flotta főparancsnokai írják alá. A késést azzal magyarázta, hogy bizonyos időre volt szükség a német fegyveres alakulatok tartózkodásának kiderítésére és értesítésére a kapitulálás tényéről. A valóságban viszont a birodalom vezetői újabb nagy csoportosulást akartak bevetni Csehszlovákiában, és aztán átdobni azokat nyugatra, hogy ne a Szovjet Hadseregnek adják meg magukat, hanem amerikaiaknak.
Joszif Sztálin leveléből Harry Trumannak: „Egyetértek az Ön javaslatával, hogy mi hárman tegyünk megfelelő nyilatkozatot. Churchill azt ajánlja, hogy erre d.u. háromkor kerüljön sor brit nyári idő szerint, ami moszkvai idő szerint megfelel d.u. 4 órának, és washingtoni idő szerint reggel 9 órának. Értesítettem Churchillt, hogy a Szovjetuniónak ez az időpont megfelel."
Május 7.
Moravská Ostrava várostól nyugatra és dél-nyugatra a 4. Ukrán Front csapatai folytatták előrenyomulásukat. Harckocsik és gyalogos alakulatok áttörték a német védelemnek közbenső szakaszát.
Az 1. Ukrán Front alakulatai hosszadalmas ostrom után teljes egészében elfoglalták Breslau várost és erődöt. A körülvett ellenséges helyőrség többször próbálta áttörni a szovjet csapatok gyűrűjét. Szovjet parancsnokság kapitulációs ultimátumot adott a németeknek. Rövid tárgyalások után az ellenséges helyőrség megszüntette az ellenállást, letette a fegyvert és megadta magát.
Georgij Zsukov a Szovjetunió marsallja visszaemlékezéseiből: „Ma Reims városában a németek aláírták a feltételek nélküli kapitulációról szóló okmányt és jelentést tett: „Ma Reimsben a németek aláírták a feltételek nélküli kapitulációról szóló okmányt. A háború fő súlyát a szovjet nép vitte saját vállán, nem pedig a szövetségesek, ezért a kapitulációról szóló okmányt a Hitler ellenes koalíció minden tagországának főparancsnoksága jelenlétében kell aláírniuk, nem pedig csak a szövetségesek főparancsnoksága előtt."
A német rádióban felszólalt Schwerin von Krosigk gróf, birodalmi miniszter, aki felhívásában kijelentette, hogy a csaknem hatéves hősies háború után, amelyet példátlan keménységgel folytattak, az állam erejét a túlerőben levő ellenség letörte.
Ezen a napon Winston Churchill írta Joszif Sztálinnak: „Az elnök egyetért azzal, hogy a washingtoni idő szerint reggel 9 órakor európai rádióállomások közöljék a Győzelem napjáról szóló hírt. Ez azt jelenti, hogy Londonban ekkor d.u. 3 óra lesz, Moszkvában pedig d.u. 4 óra. A kitűzött nap keddre, május 8-ra esik. Vagy halasszuk el szerdára, május 9-re?"
Május 8.
Joszif Sztálin legfelsőbb főparancsnok felhívásából: "Berlinben Németország legfelsőbb parancsnoksága feltétel nélküli kapitulálásról szóló okmányt írta alá. A Nagy Honvédő háború, amelyet szovjet nép folytatott német fasiszta hódítók ellen, győzedelmesen véget ért, Németországot teljesen szétzúzták. Örök dicsőség a hősöknek, akik hazánk szabadságáért és függetlenségéért estek el a harcokban!"
Az 1. Ukrán front csapatai elfoglalták Drezdát. A Drezdáért vívott harcokban a hitleristák súlyos veszteségeket szenvedtek. Csak a város nyugati környékén majdnem kétezer német katonát és katonatisztet semmisítettek meg, 27 ellenséges harckocsit és páncéljárművet lőttek le.
Georgij Zsukov a Szovjetunió marsallja évekkel később visszaemlékezett: „A feltétel nélküli kapituláció aláírása után Keitel ezt mondta: "Berlin utcáin áthaladva megdöbbenéssel tapasztaltam a rombolás mértékét". Katonatisztjeink közül valaki válaszolt neki: „És azon nem döbbent meg tábornagy úr, hogy parancsára szovjet városok és falvak ezreit törölték a föld színéről, amelyek romjai alatt embereink milliói pusztultak el, többek között sok ezer gyermek is?" Keitel sápadt lett, idegesen vállát vonta és nem válaszolt semmit."
Ezen a napon Harry Truman amerikai elnök Sztálinnak ezt írta: „Önök szabadságszerető és rendkívül bátor nép képességét demonstrálták, amely szétzúzta a barbárság gonosz erőit. Közös győzelmünk alkalmából üdvözöljük a Szovjetunió népét és hadseregét, valamint annak ragyogó vezetőit."
Május 9. Az I. Ukrán front csapatai a harckocsi és a gyalogsági egységek éjszakai manőverei következtében letörték az ellenfél ellenállását és hajnali négy órakor felszabadították a német megszállóktól Csehszlovákia fővárosát, Prágát. A városba bevonultak Leljusenko és Ribalko hadseregtábornokok páncélos gárdahadseregeinek élosztagai. Az Arany Prága fölött kibontották a vörös zászlót. Befejeződött a nagy honvédő háború utolsó csatája.
Georgij Zsukov, a Szovjetunió marsallja évekkel később így emlékezett vissza: „Véglegesen romba dőlt a borzalmas fasiszta állam. A szovjet fegyveres erők és a szövetségesek csapatai befejezték Európában a fasizmus szétverését. Ez volt a hat éve tartó második világháború régóta várt és örömteli befejezése."
Ezen a napon Joszif Sztálin a következő sorokat írta Harry Truman amerikai elnöknek. „A Szovjetunió népei nagyra értékelik a baráti amerikai nép részvételét a jelenlegi felszabadító háborúban. A német megszállók elleni közös harc, amely az ő teljes vereségükkel végződött, úgy kerül be a történelembe, mint a harci együttműködés mintaképe. A szovjet nép és a szovjet kormány nevében kérem, adja át az amerikai népnek és a hősies amerikai hadseregnek forró üdvözletünket és köszöntésünket a nagy győzelem alkalmából".
A Szovjetunió népei rettenetes árat fizettek a nácizmus leveréséért. A legutóbbi adatok szerint 6,8 millió katona halt meg, 4,4 millió esett fogságba és tűnt el nyom nélkül. Soha nem sikerül kideríteni közel 500 ezer katona sorsát, akik eléghettek a harckocsikban elpusztulhattak tüzérségi lövedékek becsapódásakor. Az összes demográfiai veszteség/ beleértve az elpusztult békés lakosokat is/ meghaladja a 26,6 milliót.
2011. május 3.
