Ságvári Endre nemzeti hős lesz!

nyomtatás

Erről nem más, mint maga, a mindig tévedhetetlen Orbán Viktor gondoskodik. Végre, 2012. január elsején eljön a sokak által várt pillanat, és Ságvári bevonul a történelemkönyvekbe – most már az Alkotmánnyal is védett, pozitív szereplőként.

Bölcs vezérünk ki tudja, milyen megfontolásból, a 1944. március 19-i napot jelöli meg az addigi alkotmányos folytonosság megszakadásának dátumaként. "Hazánk 1944. március tizenkilencedikén elveszített állami önrendelkezésének visszaálltát 1990. május másodikától, az első szabadon választott népképviselet megalakulásától számítjuk. Ezt a napot tekintjük hazánk új demokráciája és alkotmányos rendje kezdetének" – olvasható az új alkotmány preambulumában.


Aki még a törtélemkönyveknél is jobban ad fideszes politikusok szavára, az is meggyőződhet például itt, hogy 1944. március 19-én kezdődött Magyarország német megszállása. Most ne menjünk bele olyan, egyébként lényeges vitába, hogy az akkori magyar politikai elit és állami hivatalok vezetői miként asszisztáltak a németek bűnös terveihez, és segédkeztek azok végrehajtásában (akit érdekel a vita itt és itt olvashat róla), vizsgáljuk meg az orbáni alkotmány vonatkozó mondatatát Ságvári Endre szemszögéből.

Ságvári 1944-ben körözés alatt állt, ugyanis az állami és társadalmi rend hatályosabb védelméről szóló, akkor hatályos törvénycikk alapján "Aki az állam és társadalom törvényes rendjének erőszakos felforgatására vagy megsemmisítésére, különösen valamely társadalmi osztály kizárólagos uralmának erőszakos létesítésére irányuló mozgalmat vagy szervezkedést kezdeményez vagy vezet, bűntettet követ el, és öt évig terjedhető fegyházzal büntethető. Aki oly mozgalomban vagy szervezkedésben tevékenyen részt vesz, úgyszintén, aki ily módon szervezkedést előmozdít, vétséget követ el, és három évig terjedhető fogházzal büntethető" eljárás folyt ellene. (Szájbarágósan: Ságvárit nem pedofília, bankrablás, bigámia vagy bolti lopás miatt körözték, hanem azért, mert veszélyes volt személye és ténykedése az akkori rendre.)

Ságvári bujkált a hatóságok elől, mivel joggal tartott attól, hogy ha elkapják, akkor nem ejnye-bejnyét kap, vagy parkettás fogházi szanatóriumot, hanem kínzást és kivégzést. Arról a tényről már ne is beszéljünk, hogy "ráadásul" még zsidó volt, tehát legjobb esetben is mondjuk Radnóti sorsában osztozhatott volna.

Halálának történtét gondolom a többség ismeri: 1944. július 27-én, Budapesten, csendőrök – miután fülest és parancsot kaptak – le akarták tartóztatni egy vendéglátóhelyen. Ságvári fegyvert rántott, majd a lövöldözésben ő és két csendőr megsebesült. Ságvári a helyszínen, az egyik csendőr pedig kórházban halt bele sérüléseibe.

Nos, figyeljünk a dátumra: 1944. július 27.!


Az új alkotmány szerint ekkor már országunk elvesztette nemzeti önrendelkezését, ugyanis idegen ország katonái szállták meg. Ha nem volt állami önrendelkezésünk, akkor vajon Ságvári és társai kik által fenntartott "törvényes" rendet akarták erőszakkal felforgatni vagy megsemmisíteni? Gondolom, a megszállók ellen küzdöttek. A megszállókat szolgálták ki - ekkor már eléggé szétszakítva az alkotmányos kereteket - a fegyveres hatóságok tagjai is. Tehát Ságvári hősként küzdött a németek és az őket kiszolgálók ellen. Ugyanezt tették 1956 hősei is, akik a szovjetek és az akkori politikai és állami vezetők ellen vettek fegyvert a kézbe. Tudom, éles a párhuzam, és '44-ben nem volt forradalom, de pont az orbáni alkotmány teszi egy polcra a '44-es és az '56-os időszakot.

Ságvári tehát nem gyilkos, hanem ugyanolyan hős, mint bárki más, aki Magyarországon az elnyomók ellen küzdött.


A magam részéről én ezért, a most már végérvényesen kimondható megállapításért csak hálával tartozom bölcs Vezérünknek.

(Mielőtt még a szokásos jobbos anyázás elhangzana, egyetértek a Legfelsőbb Bíróság döntésével, mely szerint Kristóf Lászlót – azt a csendőrt, aki megsebesült Ságvári lövésétől, de nem ő lőtte meg Ságvárit – a jogot sárba tiporva ítélték el, majd végezték ki 1959-ben. Kristóf parancsot teljesített, nem ölt, nem volt bizonyított, hogy megkínzott embereket. De ha utóbbira lett volna is bizonyíték, halálos ítéletet ezért nem adhattak volna.)


Forrás: egyenlito.blog.hu


Ha tetszett a bejegyzés, csatlakozz az Egyenlítő TV facebook-csoportjához!

2011. április 18.

Letölthető dokumentumok:Nincs letölthető dokumentum
2024. április 28. Vasárnap