Koszorúzás a Vérmezőn |  |
Budapest 66 évvel ezelőtt, pontosan 1945. február 13-án szabadult fel a fasiszta és a nyilas uralom alól. Ekkor már a magyar antifasiszta ellenállás legnagyobb alakulata, a Budai Önkéntes Ezred is harcolt itt a németek ellen. A főváros felszabadulásának évfordulóján az ezred Vérmezőn álló emlékművénél emlékeztek háború hőseire és áldozataira, február 11-én délelőtt.
A Himnusz elhangzása után Papp Ferenc alezredes, a HM Társadalmi Kapcsolatok és Hadisírgondozó Hivatal osztályvezetője emlékezett a több mint hat és fél évtizeddel ezelőtt történt véres eseményekre.
„Budapest ostroma az egyik legjelentősebb ostrom volta háború során. Ha méreteiben, időtartamában nem is, de elszántságát tekintve közvetlenül ott sorakozik Leningrád, Szevasztopol és Sztálingrád mögött. A harcok során úgy a támadók, mint a város védői igen súlyos veszteségeket szenvedtek, nemkülönben a lakosság” – emelte ki a szónok, aki méltatta Variházy Oszkár alezredes vezette Budai Önkéntes Ezred katonáinak bátorságát és elszántságát. Nekik is volt köszönhető, hogy magyar zászló is ott loboghatott az antifasiszta nemzetek lobogói között. És ez a lobogó megjelent 1945. február 13-án a Budavári Palota rommá lőtt épületén is. „Hajtsunk fejet most azon elesett magyar katonák emléke előtt, akiket a sors úgy vetett ide-oda, ahogy a vihar a levelet….” – fejezte be beszédét Papp Ferenc alezredes.
Ezt követően a résztvevők megkoszorúzták a Budai Önkéntes Ezred emlékművét. Koszorúzott a Honvédelmi Minisztérium képviseletében Papp Ferenc alezredes, majd a Magyar Ellenállók és Antifasiszták Szövetségének elnöke, Hanti Vilmos. Ezt követően a Bajtársi Egyesületek Országos Szövetsége, a honvédséghez kötődő társadalmi szervezetek, a veteránszövetségek, valamint más szervezetek képviselői, végül a hozzátartozók és magánszemélyek helyezték el a megemlékezés virágait.
A rendezvényt a Szózat és Magyar takarodó zárták.
2011. február 13.
