A MEASZ a leghatározottabban elítéli a Magyar Kormánynak azt a magatartását, amikor a médiatörvény körül kialakult nemzetközi kritikákat, illetve e miatt a Magyarországról erősödő nemzetközi negatív képet másra akarja hárítani. Ez a bűnbakkereső magatartás alkalmas arra, hogy gyűlöletet keltsen akár egy párt vagy személyiségek iránt. A www.antifasiszta.hu Szerkesztősége közreadja Tabajdi Csaba európai parlamenti képviselő, az MSZP EP Delegáció vezetője által küldött dokumentumokat, amelyekből korábban a Magyar Nemzet "hazaárulás" jelzéssel részletesen idézett.

/NEM HIVATALOS FORDÍTÁS/
A soros elnökséggel kapcsolatos bizalmatlanság alapja



A magyar elnökséget a kezdetektől fogva szokatlanul nagy bizalmatlanság övezi, amely három fő tényezőre vezethető vissza. Az első, hogy a legutóbbi választások óta az Orbán-kormány gyengítette a demokratikus intézményeket, csorbította az Alkotmánybíróság jogköreit, gúzsba kötötte a független Költségvetési Tanácsot, pártkatonákat helyezett kulcspozíciókba, köztük államfőnek a Fidesz-párti Schmitt Pált, valamint legfőbb ügyésznek, Polt Pétert, a miniszterelnök szövetségesét. A kétharmados Fidesz többség által irányított Magyar Országgyűlés nemrég elfogadta a sokat vitatott és kritizált médiatörvényt. A kormány igyekszik korlátozni a Magyar Nemzeti Bank önállóságát is azzal, hogy pártkatonákat delegál a Monetáris Tanácsba. Másodszor, az Orbán-kormány a “hazafias gazdaságpolitika" jegyében elutasította az EU, a Nemzetközi Valutaalap és a Világbank által összeállított gazdasági mentőcsomag megújítását, amely nélkül 2009-ben a magyar gazdaság összeomlott volna. Az Orbán-kormány gazdaságpolitikája a válságkezelést illetően eltér az európai gyakorlattól. A kormány strukturális reformok helyett különadókat vezetett be olyan ágazatokban, ahol elsősorban külföldi vállalatok tevékenykednek, államosította a nyugdíjrendszer második, magánpillérét, valamint egykulcsos adót vezetett be. A harmadik tényező, hogy sokan megkérdőjelezték Orbán Viktor európai elkötelezettségét az elmúlt időszakban tett kijelentései következtében.



A következetes gazdaságpolitika hiánya


A költségvetési hiány betartása: Az Európai Bizottság következetesen ragaszkodott ahhoz, hogy a magyar kormány tartsa be a 2010-re megfogalmazott 3,9%-os, míg 2011-ben a 3%-os költségvetési hiánycélt. A Bizottság javaslatával ellentétben, a kormány elhalasztotta a szükség strukturális reformokat. Annak érdekében, hogy teljesítse a vállalt kötelezettségeket, rendkívüli adókat vetett ki és állami kezelésbe vonta a nyugdíjrendszer magánpillérét. Az intézkedések ellenére aggasztó államháztartási adatok láttak napvilágot decemberben. Az államháztartási hiány novemberben elérte a törvény által meghatározott hiánycél 155%-át, 369 milliárd forintot (1,3 milliárd euró), amely magasabb, mint 2009-es hasonló adat. Ráadásul a következetlen és nem szakszerű kormányzati gazdaságpolitika következtében a külföldi kézben lévő magyar államadósság értéke 549 milliárd forinttal (kb. 2 milliárd euró) növekedett.


Nyugdíjpénztárak: Valószínűleg a legvitatottabb intézkedés, a kötelező magánnyugdíjpénztárak vagyonának (körülbelül 2800 milliárd forint) államosítása volt, amelynek egyetlen célja, hogy pénzt teremtsen a központi költségvetés számára. 2011 előtt Magyarországon három pilléren állt a nyugdíjrendszer: állami-, kötelező magán- és választható magánnyugdíjpénztári tagság létezett. Az állam felajánlotta, hogy az állampolgárok „önkéntesen” visszatérhetnek az állami nyugdíjpénztárba, vagy maradnak magánnyugdíjpénztári tagok, vállalva azt, hogy nem kapnak állami nyugdíjat a korábbi befizetéseik ellenére. A magánnyugdíjak rendszere az 1990-es évek közepén került bevezetésre, annak érdekében, hogy javuljon a nyugdíjrendszer fenntarthatósága. A mostani szabályozás ezt a célkitűzést kérdőjelezi meg.


Válságadók: Az Orbán-kormány igyekszik elkerülni a népszerűtlen intézkedéseket, és az állampolgárok helyett a bankokra, a biztosítókra, a multinacionális hátterű cégekre, a kereskedelmi-, telekommunikációs- és energia szektorra helyezi a terheket. Ezeket az ágazatokat szokatlanul magas válságadó megfizetésére kötelezik. A korábbi tervekkel ellentétben az adókat hároméves időszakra vezették volna be, azonban a jogszabály végső formája lehetővé teszi az adók kivetését az említett időszakon túl is. A visszamenőleges hatállyal kivetett adók miatt nemrég vezető német, francia, osztrák és holland cégek éles hangú levélben tiltakoztak az Európai Bizottságnál (mint például az ING Group, a Deutsche Telekom, az OMW és az RWE). A panaszokkal a német gazdasági miniszter, Rainer Brüderle úr is egyetértett. A kormány eddig hallgatott arról, hogy valószínűleg a különadóval sújtott bankok, biztosító társaságok és más vállalatok egyrészt elhalasztják az országban tervezett befektetéseiket, másrészt áthárítják a terheket az állampolgárokra.


Az egykulcsos adó, amely társadalmi igazságtalanságokhoz vezet: A magyar kormány 16%-os egykulcsos személyi jövedelemadót vezetett be 2011-ben. Az új adórendszerrel együtt az adókedvezmények rendszere is átalakult. A szabályok összességében a társadalom leggazdagabb 10%-ának kedveznek, akik így 300 milliárd forint többlet-jövedelemhez jutnak. Az adószabály ugyanakkor további terheket ró a kis jövedelmű állampolgárokra és a szegényekre, akiknek nettó jövedelme csökkenni fog. Az intézkedés azokat a társadalmi csoportokat és a kisebbségeket sújtja, amelyek már így is kiszolgáltatott helyzetben voltak.



A strukturális átalakítások elkerülhetetlenek: Orbán Viktor miniszterelnök ígéretet tett arra, hogy 2011-re reformintézkedéseket fogad el a kormány. Eddig azonban nem született döntés a közfinanszírozás rendszerének átalakításáról (például a nyugdíjrendszer, az egészségügyi ellátás, vagy az oktatási rendszer reformjáról). A reformok nélkül lehetetlenné válik a gazdasági növekedés fenntartása, valamint a kormány azon ígérete is teljesíthetetlen, miszerint 1 millió új munkahelyet teremt 2020-ig.



Tájékoztató a magyar médiatörvényről



Kedves Kollégák,



Az új magyar médiatörvény elfogadásáról szeretnénk tájékoztatást adni. A törvény, amelyről talán már értesültek a nemzetközi sajtóból is, komolyan korlátozza a szólásszabadságot és alkalmas lehet arra, hogy a kormányzat politikai érdekeivel ellentétes véleményeket elfojtsa. A törvényt két szakaszban fogadta el a Magyar Országgyűlés, amelyben a jobboldali Fidesz kétharmados többséggel rendelkezik. A jogszabály január 1-én lépett hatályba, mindössze két nappal azt követően, hogy a Köztársasági Elnök aláírta. A média számára így alig maradt idő, hogy felkészüljön a törvény rendelkezéseinek alkalmazására. A törvény elfogadását megelőzően alig zajlott konzultáció az érintett felekkel. Példátlan módon a törvény hatálya az összes médiaágazatra kiterjed, ideértve a nyomtatott sajtót, az elektronikus műsorszolgáltatást, a hírügynökségeket és az online hírportálokat is. Jelenleg tisztázatlan, hogy a törvény kiterjed-e az internetes blogokra.



Közvetlen pártellenőrzés a média felett



Az új médiatörvény létrehozta a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóságot (NMHH), amely hatóságként felügyeli a közszolgálati média finanszírozását, a műsorszórási frekvenciák elosztását, dönt a televíziók és rádiók működéséről és működési engedélyeik meghosszabbításáról (bizonyos esetekben akár nyilvános pályázat kiírása nélkül) valamint jogában áll szankciókat alkalmazni és bírságokat kiróni a sajtóra (ld. alább részletesen).



Orbán Viktor miniszterelnök az NMHH elnökének, példátlanul hosszú, 9 éves mandátummal Szalai Annamáriát nevezte ki, aki korábban a Fidesz országgyűlési képviselője volt. Szalai Annamária az NMHH részeként működő Médiatanács elnöke is, a Tanács rajta kívül még négy tagból áll. A Tanács összes tagját a Fidesz jelölte és az Országgyűlés szintén 9 évre választotta meg. A Tanács felépítése, és az NMHH széleskörű szankcionálási jogköre együttesen eddig soha nem látott pártirányítás alá vonja a média egészét és megszünteti a korábbi, civil kontrollon alapuló ellenőrzési rendszert.



"Gumiparagrafusok" és soha nem látott mértékű bírságok



Az NMHH felügyeleti jogköre az Európai Unióban példátlan módon a teljes nyomtatott és elektronikus médiára kiterjed. Joga van szankciókat alkalmazni és bírságokat kiszabni (a nyomtatott sajtó esetében 10 millió forintig, az elektronikus média esetében 200 millió forintig terjedhetnek a bírságok). A tisztázatlan értelmű "gumiparagrafusok" széles körben teszik lehetővé, hogy az NMHH szankciókat foganatosítson, amennyiben úgy értékeli, hogy a társadalom valamely csoportját nyílt vagy áttételes módon megsértették, vagy a médiában eltértek bizonyos "morális normáktól". Egyéb, a médiatartalmakra vonatkozó, tisztázatlan értelmű előírások (például, hogy a műsorszolgáltatók kötelesek tudósítani a nyilvános érdeklődésre számot tartó eseményekről) is szankciók és bírságok alapját képezhetik. A hiányosan definiált szabályok értelmezése ugyancsak a hatóság jogkörébe tartozik. További sajátossága a törvénynek, hogy a főszerkesztőket is 2 millió forintig terjedő bírsággal lehet sújtani. A büntetések ellen fellebbezni lehet a bíróságon, de azokat a hatóság által előírt határidőn belül be kell fizetni, hacsak a bíróság nem engedélyez halasztást. Ha egy médiavállalkozást több alkalommal megbírságolnak, akkor törölhető a kötelező sajtó- és média nyilvántartásból, ami gyakorlatilag egyet jelent a sajtótermék betiltásával. További hátrányt jelent, hogy a megbírságolt médiavállalatot, és azokat a cégeket, amelyeknek vele közös tulajdonosa van, ki lehet zárni a támogatásokért folyó nyilvános pályázatokból. Szakértők szerint ez előreláthatóan öncenzúrázáshoz vezethet a médiában, ami egyáltalán nem kívánatos jelenség egy demokratikus társadalomban.



A hatóság bírói testületként jár el, bármely tudósításról véleményt alkothat, és ha szükségesnek tartja, kényszerítheti az újságírókat, hogy felfedjék forrásaikat. A törvény ugyanakkor lehetővé teszi, hogy a hatóság nyilvános pályázat nélkül osszon ki frekvenciákat, ha azt valamilyen "közcél" elérése indokolja; így akár tisztességes verseny nélkül is frekvenciához juthatnak a kormányközeli műsorszolgáltatók.



Központosított ellenőrzés a közszolgálati média felett



A médiatörvény teljes mértékben központosította a közszolgálati műsorszórást, egységes irányítás alá vonta a közszolgálati Magyar Televíziót, a Rádiót a Magyar Távirati Irodát és közös tulajdonba vonta a közszolgáltatók vagyonát. Az ellenőrző szervezet 6 tagját a Fidesz által ellenőrzött parlament választja, egy további tagot és a szervezet elnökét pedig a Fidesz által irányított Médiatanács jelöli ki. Az új közszolgálati médiacsoport hírműsoraiban csak az államilag irányított Magyar Távirati Iroda híreit sugározhatja.



További jogi problémák



A törvény elhalasztotta a kötelező digitális átállás dátumát, amely ellentétes Magyarország korábban tett uniós vállalásával. Egyes területeken a törvény rendkívül szigorú szabályokat alkot, ugyanakkor nem szabályozza a média-tulajdonviszonyokat. Így félő, hogy bizonyos üzleti csoportok megszerezhetik a közmédiumok tulajdonában álló értékes vagyonelemeket.



Nemzetközi kritika és az MSZP fellépése



A Magyar Szocialista Párt (MSZP) közel száz módosító indítványt nyújtott be a törvényhez. A fideszes többségű parlament egyetlen módosító indítványt sem fogadta el. Az MSZP az Alkotmánybírósághoz fordult annak érdekében, hogy megvédje a sajtószabadságot. Elismert magyar újságok üres címlappal tiltakoztak a törvény ellen, a közszolgálati műsorszolgáltatók dolgozói pedig tiltakozásul tüntetést szerveztek. A Magyar Újságírók Országos Szövetsége (MÚOSZ) ugyancsak sürgette a kormányt, hogy függessze fel a törvény alkalmazását.



A törvény erős nemzetközi kritikát kapott a nemzetközi szervezetektől, így például az EBESZ és az Amnesty International is bírálta. Az európai demokratikus jobboldal részéről is érkezett kritika. Név szerint Angela Merkel német kancellár szóvivője, Werner Hoyer német külügyi államtitkár, Francois Baroin, a francia kormány szóvivője és Jean Asselborn luxemburgi külügyminiszter bírálta a törvényt, utóbbi úgy fogalmazott, hogy a törvény ellentétes az uniós szerződések "szellemével és betűjével". Az Európai Bizottság alelnöke, Neelie Kroes biztos asszony is hangot adott aggodalmának a törvénnyel kapcsolatban. A kritikákra válaszul Orbán Viktor miniszterelnök azt ígérte, hogy megfontolja a törvény felülvizsgálatát. Ezt a folyamatot azonban szorosan figyelemmel kell követni, mivel nem csak a törvény egyes rendelkezéseivel, de a törvény szellemével is probléma van.





Üdvözlettel,

a Magyar Szocialista Delegáció

Vezető politikusoktól származó nyilatkozatok a magyar médiatörvény ügyében



Német kormány - Christoph Steegmans, Angela Merkel kancellár szóvivője



„Magyarországgal kapcsolatban Christoph Steegmans tegnap csupán néhány szót szeretett volna elmondani: A Német Szövetségi Kormány „különös figyelemmel” követi a magyar médiatörvény alakulását, közölte a szóvivő helyettese. „Magyarország, mint az Unió következő soros elnöke, természetesen különleges felelősséggel tartozik az egész Európai Unióról világszerte kialakuló képért.” Ügynökségek később azt jelentették, hogy Angela Merkel német kancellár (CDU) „figyelmeztette” Magyarországot.”



"Zu Ungarn hatte gestern Christoph Steegmans einige Sätze vorbereitet: Die Bundesregierung beobachte die Änderung der Mediengesetzgebung dort „mit großer Aufmerksamkeit“, las deren Vize-Sprecher vor. "Als künftige EU-Präsidentschaft trägt Ungarn natürlich eine besondere Verantwortung für das Bild der gesamten Europäischen Union in der Welt". Agenturen vermeldeten dazu später, Kanzlerin Angela Merkel (CDU) habe Budapest „gewarnt“."

(Forrás: Frankfurter Rundschau, 2010. december 23.)





Német kormány – Werner Hoyer, a Külügyminisztérium külügyi államtitkára



„A Német Szövetségi Kormány ellenzi, hogy Magyarország EU-elnökként a médiát érintő kérdésekről tárgyaljon az Európai Unió keleti partnerországaival. Ezeket a témákat, a Fehéroroszországgal és Ukrajnával folytatott megbeszéléseket Magyarország jobb lenne, ha átengedné az Európai Bizottságnak”, mondta Werner Hoyer (FDP), a Német Külügyminisztérium államminisztere a dpa hírügynökségnek.



"Die Bundesregierung ist dagegen, dass Ungarn als EU-Ratspräsident mit den östlichen Partnerländern der Europäischen Union über Medien-Fragen verhandelt. Diese Themen müsse Ungarn in den Gesprächen etwa mit Weißrussland und der Ukraine besser der EU-Kommissionen überlassen" sagte der Staatsminister im Auswärtigen Amt, Werner Hoyer (FDP), der Nachrichtenagentur dpa.

(Forrás: dpa, 2011. január 4.)





Francia kormány - kormányszóvívő, François Baroin



François Baroin, kormányszóvívő kijelentette ma, hogy Franciaország a magyarországi médiatörvény módosítását szeretné, mondván, hogy az "egy jelentős változást jelent a sajtószabadságot érintően". "A Magyarországon bevezetett szabályozás nagyon látványos (...) ez egy jelentős változás a sajtószabadságot illetően és természetesen vitathatatlan, hogy Franciaország, ahogy más uniós tagországok is, e törvényszöveg módosítását szeretnék.", rögzítette François Baroin a France Interen. Ez a törvény "nem áll összhangban azzal a gyakorlattal, amely a sajtószabadság értelmezése kapcsán valamennyi európai szerződésben megjelenik", tette hozzá. "A francia álláspont, amit a kormány nevében ismertetek ma, a következő: minden uniós tagországnak kellően határozott politikai és diplomáciai álláspontot kell képviselni annak érdekében, hogy a magyar kormány ' zárójelbe tegye' ezt a törvényszöveget és nyugodtabban folytathassa az elnökséget", mondta, miközben Magyarország átvette az EU soros elnökségét.

Le porte-parole du gouvernement François Baroin a affirmé aujourd'hui que la France souhaitait "une modification" de la loi sur les médias en Hongrie, estimant que celle-ci constitue "une altération profonde de la liberté de la presse". "Le dispositif mis en place en Hongrie est très spectaculaire (...) c'est une altération profonde de la liberté de la presse et il est évidemment incontestable que la France, à l'instar des autres pays de l'Union, souhaite une modification de ce texte", a déclaré François Baroin sur France Inter. Cette loi "est incompatible avec l'application d'une certaine idée de la liberté de la presse, validée par tous les traités européens", a-t-il ajouté. "La position française, que j'exprime pour le gouvernement aujourd'hui, la position de tous les Etats membres de l'Union européenne doit être de nature suffisamment forte sur le plan politique et diplomatique pour permettre au gouvernement hongrois d'avoir une présidence plus sereine en mettant entre parenthèses ce texte", a-t-il dit alors que la Hongrie vient de prendre la présidence de l'UE.

(Forrás: Le Figaro, 2011. január 4.)





Luxemburgi kormány - külügyminiszter, Jean Asselborn



"Úgy vélem, hogy a sajtó feladata a kormány ellenőrzése. Ha ennek az ellenkezője valósul meg, akkor nincs többé demokrácia."

Tehát nagyon, nagyon veszélyes az, ami Magyarországon zajlik. Miért? Mert a magyar kormány az, aki meg akarja határozni, hogy mi a közérdek, amit természetszerűleg szubjektív módon valósít meg és elvárja a médiától, hogy a kormányzati logikát ne támadja. E ponton tényleg olyan rendszer részesei vagyunk, amit nem hívhatunk többé demokráciának. Azért ítélem el a kormányt, mert a sajtószabadság általános elveivel nem lehet így játszadozni.

Képzeljük el azt az Európai Uniót, amelyet Magyarország elnököl, és amely egy nap talán majd a sajtószabadságról beszél, tárgyalásokat folytat az emberi jogok oroszországi, kínai, afrikai, vagy iráni helyzetéről. Az Európai Unión belüli értékekről, közte a sajtószabadságról prédikálunk. Tehát szomorú vagyok és aggódom is egyben. Remélem, hogy az Európai Parlament, a Bizottság és a Tanács szintjén is fogunk reagálni."



"Je pense que le rôle de la presse est de contrôler le gouvernement. Si l'inverse se présente, on n'est plus en démocratie.

Donc, c'est très, très dangereux ce qui se passe en Hongrie. Pourquoi? Parce que c'est le gouvernement hongrois qui veut déterminer ce qui est d'intérêt public, de façon évidemment subjective, et exige des médias de ne pas se heurter de la logique gouvernementale. Là, on est vraiment parti dans un système qui ne s'appelle plus démocratie. Et je juge ce gouvernement parce qu’on ne badine pas avec les principes généraux de la liberté de presse.

Imaginez l'Union européenne, présidée par la Hongrie, qui parle de liberté de presse, qui parle dialogue de droits de l'homme avec la Russie, avec la Chine, avec les pays africains, avec l'Iran peut-être un jour. Nous prêchons des valeurs dans l'Union européenne, dont la liberté de presse. Donc je suis triste et je suis aussi inquiet. J'espère que le Parlement européen, la Commission et aussi au niveau du Conseil, on va réagir."

(Forrás: Luxemburgi Külügyminisztérium)



Idézetek Orbán Viktor, Magyarország miniszterelnökének beszédeiből



Orbán Viktor felfogása a demokráciáról



Részletek Orbán Viktor kötcsei beszédéből (2010. február 29.)



“S most vessünk egy pillantást a magyar politika párterőterére is. Magyarországon a legutóbbi időkig egy duális párterőtér alakult ki. (…) A legutóbbi időkig valóban ez a duális erőtér jellemezte a magyar politikai viszonyokat. Napjainkra azonban megszűnni látszik a rendszer dualitása, s egy centrális politikai erőtér van kialakulóban, ami egyrészt a jobboldali konjunktúrának, másrészt a mi megerősödésünknek köszönhető. Hogy így néz-e majd ki ez a politikai erőtér a választásokat követően is, azt nem tudom, csak szeretném, ha így nézne ki. Annyi azonban bizonyos: megvan a reális lehetősége annak, hogy a magyar politika következő tizenöt-húsz évét ne a duális erőtér határozza meg, amely állandó értékvitákkal, megosztó, kicsinyes és fölösleges társadalmi következményeket generál. Ehelyett huzamosan létrejön egy nagy kormányzó párt, egy centrális politikai erőtér, amely képes lesz arra, hogy a nemzeti ügyeket megfogalmazza - és ezt nem állandó vitában teszi, hanem a maga természetességével képviseli.


Ha tehát a kormányzati célokról és felelősségről gondolkodunk, a kérdés a következőképpen hangzik: olyan kormányzati, politikai magatartásformát akarunk-e folytatni, amely magában hordozza a duális rendszer visszaállásának lehetőségét? Vállaljuk-e ezt tudatosan, folytatjuk-e a magyar társadalomról szóló értékvitáinknak a napi politikai célok érdekében történő szétzilálását, az egész társadalmat újra és újra megosztó vitákat, vagy benn tartjuk az elit szűk köreiben, ahol a helye van? Egyszerűbben szólva: vagy egy olyan kormányzati rendszert próbálunk felépíteni, amely minimálisra csökkenti a duális erőtér visszaállásának esélyét, és helyette hosszú távon egy nagy centrális erőtérben rendezi el a politikai kérdéseket; vagy ellenkormányzásra készülünk, és akkor a duális erőtér vissza fog állni.



(…) Természetesen verseny lesz, és a végén a választók fognak dönteni. A kérdés csak az, hogy milyen alternatívát kínálunk. A kétpártrendszer folytatását egy duális erőtérben állandó értékvitákkal, vagy azokat megfelelő helyre irányítjuk, és egy nagy kormányzópártra jellemző, állandó kormányzásra törekvő politikai erő magatartását, céljait jelenítjük-e meg a közvéleményben.”



Szokatlan geopolitikai nézetek, euroszkepticizmus:



Orbán gyakran fejezi ki a nyugati civilizáció alkonyáról alkotott geopolitikai nézeteit. 2010. augusztus 30-án a következőt mondta Magyarország külföldi nagyköveteinek az új világrendről: "Nekünk, a keresztény gyökerű nyugati civilizáció gyermekeinek arra kell felkészülnünk, hogy a civilizációnk hozzájárulása a világ teljes gazdasági teljesítményéhez zsugorodni fog a következő időszakban". Magyarország azonban növelheti hozzájárulását a Nyugat termeléséhez, feladata pedig az, hogy ebből előnyt kovácsoljon.



A kínai gazdaság felemelkedésével kapcsolatban azt mondta: „Nyugati zászló alatt hajózunk, de a világgazdaságban keleti szél fúj." A miniszterelnök Kínát többször is példaként említette, és ezt a vonalat folytatta Magyarország EU-elnökségének kezdetkor is, amikor azt állította: "Még mindig sokan hiszik azt, hogy a válság után az élet úgy folytatódik, mint előtte. Nekünk, politikusoknak az a felelősségünk, hogy egyértelműen és világosan megmondjuk az embereknek, hogy ez nem lehetséges"



Gazdasági nacionalizmus:



A nacionalista trend nemcsak a külpolitikában, de a gazdaságpolitikában is észlelhető. Július végén a magyar kormány felmondta az IMF-fel, az EU-val és a Világbankkal folytatott tárgyalásokat az ország nemzetközi hitelegyezményéről. A már említett, a nagykövetek előtt tartott beszédében Orbán ezt a "gazdasági függetlenség visszanyerésének" nevezte, amelyet külföldön többen bíráltak.



Ami Magyarország külpolitikai irányvonalát illeti, szerinte ennek a bátor és kezdeményező szemléletnek kell érvényesülnie a Nemzetközi Valutaalappal folytatott tárgyalásokkor is. Rámutatott, hogy Magyarországnak érdeke volt a Valutaalappal kötött megállapodás, ellenkező esetben a magyar gazdaság összeomlott volna. Hangsúlyozta azonban, hogy az egy "kölcsönszerződés" volt, nem "gazdaságpolitikai együttműködés". Most azonban már más a helyzet, szó sem lehet gazdaságpolitikai együttműködésről - hiszen visszanyertük gazdasági függetlenségünket, mondta Orbán. "Gazdaságpolitikai együttműködést az Európai Unióval kell kötnünk, abban az esetben, ha több az előny, mint a hátrány." - emelte ki.



Magyarország EU-elnökségének hanyagolása



A nagykövetek előtt tartott, már többször említett beszédében Orbán - négy hónappal az elnökség kezdete előtt - egy szóval sem említette a magyar EU-elnökséget a magyar misszióvezetők éves értekezletén. Orbán csak október közepén beszélt először nyilvánosan Magyarország prioritásairól.



A közigazgatásban véghezvitt tömeges elbocsátások, valamint a COREPER II nagykövet leváltása néhány hónappal a magyar elnökség kezdete előtt már önmagukban aggasztó fejlemények voltak, amelyek komolyan veszélybe sodorhatják a magyar elnökség sikerét.



A médiatörvénnyel kapcsolatban tett kijelentések



Miután a magyar kormány szóvivője azzal intézte el az Angela Merkel német kancellár helyettes szóvivője által megfogalmazott kritikát, hogy azt "rosszul fordították", Orbán Viktor sem mutatott hajlandóságot arra, hogy megváltoztassa a törvényt: "Elfogadtunk egy törvényt, amelyről úgy gondoltuk, teljesen rendben van, a világ mégis kritizált minket. Nem tudom megváltoztatni, együtt kell élnem vele.” (nem hivatalos fordítás: eredeti angol idézet: Reuters, 2011. január 6.)



Orbán a következőképpen kommentálta a felé irányuló nemzetközi kritikát: "1998-tól 2002-ig a nyugati sajtót Hitlerre és a Duce-ra emlékeztettem. Ma már Putyinhoz és a fehérorosz elnökhöz hasonlítanak. Döntsék el önök, hogy ez fejlődés-e. Engem személy szerint nem zavarnak ezek az állítások." (nem hivatalos fordítás: eredeti angol idézet: Reuters, 2011. január 6.)

2011. január 31.

2024. április 27. Szombat