A holokauszt áldozatainak nemzetközi emléknapja alkalmából országszerte megemlékezéseket tartottak. Megemlékező rendezvény volt az Élet Menete Alapítvány szervezésében a budapesti Játékszínben, a budapesti Páva utcai Holokauszt Emlékközpontban, Kispesten a Templom téren lévő emlékműnél, vidéken Pápán, az egykori zsinagógában. Pápa város képviselőtestületének valamennyi megjelent tagja és a megemlékezésen résztvevők - köztük a MEASZ Veszprém megyei elnöke, Kerecsényi Zoltán - órákon keresztül olvasták fel a 2154 Pápáról elhurcolt zsidó áldozat nevét. Közben 850 mécses és 60 gyertya égett a több mint 2000 áldozat tiszteletére.

A holokauszt az egész magyar nemzet tragédiája, az állam nem védte meg állampolgárait egy idegen hatalommal szemben - mondta Bába Iván, a Külügyminisztérium közigazgatási államtitkára a budapesti Páva utcai Holokauszt Emlékközpontban csütörtökön. Az államtitkár a holokauszt nemzetközi emléknapján, az auschwitz-birkenaui haláltábor felszabadításának 66. évfordulóján rámutatott: a második világháború idején "az őrület átszőtte a politikát", a vész pedig akkor söpört végig az országon, amikor az ország már a második világháború végét várta. Mindazokra emlékeznünk kell, akik áldozatául estek az antiszemitizmus őrületének - tette hozzá.


Bába Iván azt mondta, az Auschwitzban megöltek között "legtöbben a mi honfitársaink voltak", a meggyilkoltak 40 százaléka magyar volt, ezért "ez a magyar történelem egyik legtragikusabb színhelye". Az államtitkár felidézte Pilinszky János költő szavait: "Egyszerre megéreztük, alkalmunk volt megérezni, hogy jóvátehetetlen botrányt hagytunk magunk mögött. S ha a legszebb jövő állna is előttünk, a legszebb jövő is morális sivataggá válnék, ha nem éreznénk felelősséget azért, ami megtörtént. A szégyenért, a szörnyű szégyenért."




Bába Iván a magyar nemzeti történelem szerves részének nevezte, amikor 1944. május 15-től összesen 140 vonaton, egy-egy vagonban 70-80 embert összezsúfolva a koncentrációs táborokba hurcolták az üldözötteket. Az egzisztenciát ellehetetlenítő törvények, a kirekesztés, a gyűjtőtábori éhezés, a terror és a kínzás után még rosszabb következett: a megsemmisítés - mondta.



Szólt arról is, hogy a holokauszt emléke csak nagyon lassan épül be a történelmi nemzeti tragédiák sorába, az erkölcsi és anyagi kárpótlás pedig olyan nemzedékekre maradt, amelyek csak feljegyzésekből ismeri a történteket. Az áldozatokra emlékezve kell tudatosítanunk: bűnt nem lehet büntetlenül elkövetni, mert "a holokauszt örök mementó" - állapította meg.



Fahidi Éva holokauszt-túlélő beszédében rámutatott: Auschwitz felszabadulásával megszűnt az emberiség legnagyobb szégyene. A koncentrációs táborban "mint a barmokat, úgy számolták meg őket" nap mint nap - mondta -, és állandóan éheztek. Hangsúlyozta: küzdeni kell a történelemhamisítás, a vészkorszak tényének tagadása ellen. A magyar holokausztban magyarok küldték gázkamrákba a magyarokat - folytatta -, a magyar holokauszt pedig elő volt készítve a - numerus claususszal együtt - négy zsidótörvénnyel. A teljes közigazgatási apparátus, a csendőrség, a rendőrség és a magyar lakosság egy része is a zsidóüldözés mellé állt - emlékeztetett.



Mint mondta, jelenleg nő azoknak a száma, akik a közelmúlttal kapcsolatban az ismeretek kiegészítésére törekednek. A következő nemzedéknek olyan társadalmat kell építenie, hogy "ne kelljen félni senkitől".



A megemlékezésen átadták a bujkáló nácik felkutatását és megbüntetését céljának tekintő Simon Wiesenthalról elnevezett, a Holocaust Közalapítvány kuratóriuma által 2008-ban alapított díjat, amelyet idén Varga Jenő és Korinek László, a pécsi Emlékezet Alapítvány és a pécsi holokauszt-emlékmű létrehozói kaptak. Az elismeréssel pénzjutalom és egy Simon Wiesenthal feliratú, gravírozott kavics jár.



Kaddis (Istent dicsőítő, illetve gyászima) és mécsesgyújtás zárta a megemlékezést az Áldozatok Emlékfalánál. A rendezvényen részt vett mások mellett Réthelyi Miklós nemzeti erőforrás miniszter, Feldmájer Péter, a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetségének elnöke, a diplomáciai testület képviselői, Markó Iván balettművész, Donáth László evangélikus lelkész és Iványi Gábor, a Magyarországi Evangéliumi Testvérközösség elnöke.



Az ENSZ-közgyűlés 2005. november 1-jén nyilvánította a holokauszt áldozatainak nemzetközi emléknapjává január 27-ét. Az egyhangúlag elfogadott határozat hangsúlyozza "az emlékezés és a tanítás kötelességét", hogy a jövő nemzedékei megismerjék a hatmillió, túlnyomórészt zsidó áldozatot követelő náci tömeggyilkosságok történetét.



Budapesten 2004 óta működik a Holokauszt Emlékközpont, amelynek udvarán, az épületet körülölelő nyolc méter magas fal belső oldalán állítottak emléket a mintegy hatszázezer magyarországi áldozatnak, itt állították fel 2007-ben az Elveszett Közösségek Tornyát is.



Ezen az üvegtornyon 1441 település neve olvasható, azoké a helységeké, ahol az 1944-ben hatósági erőszakkal véghezvitt deportálások miatt ma nincs zsidó közösség. A központ állandó kiállítása a magyar zsidó és roma emberek szenvedéseit, üldöztetését és legyilkolását eleveníti fel.



Forrás: MTI, bhiweb.wordpress.com, papa-ma

2011. január 27.

2024. április 28. Vasárnap