A cigány holokauszt nem Auschwitzban kezdődött... |  |
Az Európában tapasztalható romaellenes előítéletek ellen emeltek szót és az emberi jogok megsértésére hívták fel a figyelmet az európai országok szinti és roma közösségeinek képviselői a roma holokauszt emléknapján, hétfőn az egykori auschwitz-birkenaui náci koncentrációs táborban. Hazánkban is több helyen zajlott megemlékezés.
Roman Kwiatkowski, a lengyelországi romák egyesületének elnöke a megemlékezésen azt hangsúlyozta: amíg létezik megosztottság és konfliktus roma és roma között, addig a romák továbbra is előítéletek és brutális erőszak áldozatai lesznek. Összefogására biztatta a megemlékezőket, kiemelve: egyetlen népet alkotunk, különösen igaz ez a roma holokauszt nemzetközi emléknapján.
A németországi romák vezetője, Romani Rose a kisebbséget ért atrocitásokról beszélt, Magyarországra is utalva. "Megfosztanak minket a jogainktól, mint ahogyan ez legutóbb is történt Magyarországon (...) A romák hátrányos megkülönböztetésének és üldözésének el kell végre tűnnie az európai emberek életéből". Rose szerint a romákat aggodalommal tölti el az európai országokban tapasztalható jobbratolódás.
A megemlékezésen több európai ország romaközösségének képviselői elégedetlenségüknek adtak hangot, amiért az európai uniós programok ellenére nem javul a helyzetük, és kifogásolták azt, hogy a kisebbségek tagjai nem tudnak hozzájutni az EU által biztosított segélyekhez.
A világ különböző pontjairól több mint 500 roma érkezett Auschwitz-Birkenauba, hogy a második világháború során elpusztított társaiknak állított emlékműnél a koncentrációs tábor utolsó 3000 roma foglya emlékének adózzanak, akiket 1944. augusztus 3-ra virradóra az 5-ös számú krematóriumban öltek meg a németek.
Az auschwitz-birkenaui táborba zárt 23.000 szinti és roma közül 20.000-en lelték ott halálukat 1941 és 1944 között. A táborban a nácik 1940 és 1945 között megközelítőleg 1,1 millió embert - köztük egymillió zsidót - mészároltak le.
Koszorúzással egybekötött gyászünnepséget tartottak a roma holokauszt áldozatainak emléknapján Budapesten is, a IX. kerületi Nehru-parton lévő roma holokauszt emlékműnél hétfőn.
A Roma Polgárjogi Alapítvány (RPA) és a Holocaust Közalapítvány rendezvényének szónokai az emlékezés és emlékeztetés fontossága mellett a rasszizmus felszámolásáért emelték fel szavukat.
Kállai Ernő kisebbségi ombudsman emlékező beszédében úgy fogalmazott: a rasszizmus speciális válfaja a tagadás és az elhallgatás, és csak elegendő tudással lehet emlékezni. Hozzátette: a túlélőkkel lassan az emlékek is kihalnak, elhomályosodnak, ezért bármilyen fájdalmas is az emlékezés, be kell oltanunk magunkat a náci eszmeiség vírusa ellen. Megjegyezte, az idő múltával és a tudatlanság miatt ma már sokan megkérdőjelezik a náci borzalmakat, ezért fel kell világosítani az új nemzedéket, meg kell ismertetni a feldolgozhatatlan bűnökkel, és tovább adni az emlékezést, amely minden egyes ember feladata és kötelessége.
A nemzeti és etnikai kisebbségi jogok országgyűlési biztosa utalt arra, hogy a felejtés nem jelenthet megoldást, bár erre hivatkozott a Pest megyei település, Tatárszentgyörgy képviselő-testülete, amikor nem engedte felállítani a romagyilkosságok két áldozatának emlékére készített szobrot.
Horváth Aladár, az RPA elnöke azt mondta: a nácizmus nem a gyilkosságokkal, hanem politikai megbélyegzéssel, megkülönböztetéssel kezdődik, amikor faji és szociális alapon szelektálnak a társadalom tagjai között, amikor a társadalom eltűri és támogatja az iskolai szegregációt, a munkahelyi diszkriminációt, a lakóhelyi gettósodást, amikor bűnöző népcsoportnak minősítik a cigányságot.
A roma jogvédő kijelentette: a magyarországi demokrácia oda jutott, hogy parlamenti erővé emeltek egy nyíltan cigányellenes, antiszemita, homofób újnyilas pártot.
Horváth Aladár azt mondta: az idei országgyűlési választásokon azért fordultak el cigányok százezrei a "magatehetetlen és korrupt baloldali és liberális pártoktól”, mert abban bíztak, hogy a Fidesz megvédi őket a középkori állapotoktól, ugyanis a cigányság a legkiszolgáltatottabb és legvédtelenebb népcsoport.
"Ezért ma a legfontosabb kérdés számunkra, hogy a Fidesz-KDNP vezette kormányzat lebontja-e a magyar jogállamiság intézményrendszerét, vagy megerősíti” - mondta az RPA elnöke, hozzátéve, az is kérdés, a nemzeti összetartozás politikája kiterjed-e a leszakadt, két évtizede magára hagyott és megvetett cigányokra, vagy újabb évtizedekre le kell mondaniuk az "újkori gettókból” való kiszabadulásról.
Feltette a kérdést, hogy lesz-e 200 ezer új munkahely a cigányok számára, vagy a harmadik generáció is jövőtlen és bűnbak lesz, mert a három csapás törvénnyel, új börtönök építésével nem lehet a legsúlyosabb társadalmi-szociális gondokat orvosolni, csak újakat teremteni.
Horváth Aladár szerint meg kell találni a romák méltó helyét a mai gazdaságban, a munka világában, a modern társadalomban, de ennek alapvető feltétele, hogy a szélsőségesek ne kerüljenek a végrehajtó hatalom közelébe.
A megemlékezés végén a vészkorszak áldozatainak emléke előtt tisztelegve a diplomáciai testületek, civil szervezetek és pártok képviselői koszorút helyeztek el az emlékmű talapzatánál, és gyertyát gyújtottak az elmúlt két évben történt, hat halálos áldozatot követelő romagyilkosságok áldozatainak emlékére.
A roma holokausztról 1972 óta emlékeznek meg a Cigány Világszövetség párizsi kongresszusának határozata alapján annak emlékére, hogy 1944. augusztus 3-ra virradóra több mint háromezer cigány férfit, nőt és gyermeket mészároltak le az egykori auschwitz-birkenaui koncentrációs tábor területén.
A második világháború idején meggyilkolt romák számát félmillióra becsülik. Magyarországról 23 ezer cigányt deportáltak, közülük 21 ezren az auschwitz-birkenaui táborban haltak meg. A fővárosi Nehru parton 2006-ban állították fel a roma holokauszt emlékművet.
Vidéken, többek között a Veszprém megyei Pápán az egykori pápai gettó bejáratánál, a Kossuth utca és a Rákóczi utca találkozásánál tartott megemlékezést a Cigány Kisebbségi Önkormányzat és az MSZP helyi szervezete.
Grőber Attila önkormányzati képviselő, polgármester-jelölt mellett emlékező beszédet mondott Holdosiné Bánhegyi Ildikó, a kisebbségi önkormányzat elnöke is.
A cigány holokauszt valamennyi áldozatára emlékezünk ma- mondta Grőber Attila, majd hozzátette - sajnos Magyarország sem volt kivétel a náci deportálás alól. A nyilas hatalomátvétel után Lajosmizsén, Lentiben és Várpalota környékén több száz romát gyilkoltak meg. A politikus kiemelte, ma, 2010-ben üzenni kell a magyar társadalom felé.
- Azt üzenni, hogy a cigány holokauszt nem Auschwitzban kezdődött. Megelőzték azt pusztító újságcikkek, törvények, parlamenti beszédek és utcai megmozdulások. Most el kell utasítanunk minden olyan megnyilvánulást, amely ennek az útnak a lépéseit visszhangozza. De üzenni kell még valamit. Azt, hogy megbékélés és roma integráció csak akkor lesz, ha olyan társadalmat építünk, melyben a jogok és a kötelességek egyensúlya érvényesül. Mindenkinek el kell fogadni, hogy nincs előbbre a jog, mint a kötelesség. Ha erről az alapról indul ki a többségi és a roma társadalom, akkor és csak akkor lesz valódi megbékélés- mondta Grőber Attila.
- Ma az emlékezés, a tisztelet hozott ide bennünket, ahol egy emberöltővel ezelőtt a város gettója kezdődött, ahonnan a sok ember az utolsó útjára indult. Csupán azért, mert másnak született, mint amit a történelmi kor elfogadhatónak ítélt meg. Embertelen kor volt. Ma 66 éve ennek a szörnyűségnek egy különlegesen kegyetlen napja volt az auschwitzi lágerben. A túlélők elmondása alapján hiába volt az egész éjjelen át tartó sikoltozás, jajveszékelés, reggelre elcsendesedett minden- hangzott el Holdosiné Bánhegyi Ildikó emlékező beszédében.
A kisebbségi önkormányzat elnöke kiemelte, egy értelmetlenül elvesztett élet is sok, s nekünk, a ma élő nemzedéknek nagy a felelősségünk van abban, hogy méltóképpen emlékezzünk a történelem egy átkos időszakára, őrizzük a sokat szenvedett áldozatok emlékét, vigyázzunk a békére, biztonságra és kerüljük az ilyen és ehhez hasonló embertelen körülményeket, bátran vállaljuk identitásunkat.
Az eseményt jelenlétével megtisztelte és mécsest gyújtott Gőgös Zoltán országgyűlési képviselő valamint Kerecsényi Zoltán a MEASZ megyei elnöke is.
A rendezvényen ifj. Kozák János megható dalokat adott elő gitárral.
Forrás: www.mti.hu, www.metropol.hu, www.papa-ma.hu
(Tudósítónk pápai eseményen készült felvételeit a fotóalbumban tekinthetik meg.)
2010. augusztus 2.
