„Ma még két másik helyen is megemlékeznek Ságváriról. Azt szeretnénk, ha minél többen vállalnák őt”- kezdte beszédét Hanti Vilmos, a MEASZ elnöke a szövetség irodájában zajlott emlékezésen.

Ságvári, mint ifjúsági és háborúellenes mozgalmak szervezője a második világháborúba való belépést ellenezte a náci Németország oldalán. Az illegális kommunista mozgalom tagja volt, ezért vannak, akik forradalmárnak hívják, és nem tartják helyesnek az emlékezést. Vitatott és megosztott személyiség, a szélsőjobboldaliak már két korábban felállított emléktábláját is szétvertek Budapesten.

Ságvári 1944. július 27-én, Budapesten, a Budakeszi úti akkori Nagy cukrászdájában találkozott egy társával. Erre a helyre érkezett a náci megszállókat kiszolgáló négy hatósági ember azzal a szándékkal, hogy őrizetbe vegyék őket. Társa ellenállás nélkül megadta magát, Ságvári ellenben hamis igazolványt mutatott fel, majd pisztolyt rántott, és a férfiakra lőtt. A Horthy-rendőrség egyik tagja olyan súlyosan megsérült, hogy a kórházban meghalt. A kibontakozó tűzpárbajban Ságvári megpróbált elmenekülni, az utcára szaladt, ám ott az egyik csendőr, rálőtt, és halálosan megsebesítette. Ságvárival szemben a korabeli jognak megfelelően jártak el, de heves vitát, tiltakozást és számos megnyilatkozást váltott ki halálhíre.

A sokáig írónak készülő, sokszínű személyiséget, ma élő 93 éves bajtársa a 20.század egyik legkiválóbb hazafiának nevezte az emlékezésen. Ságvári Endre Magyarország függetlenségéért harcolt. „Miért baj, hogy fellépett az embertelenség ellen? Valakinek fel kellett! Ezzel a mai nappal szeretnénk bemutatni gazdag személyiségét. Ha valaki megkérdőjelezi Ságvárit, akkor mindenkit el lehet ítélni azért, mert nem akarja a háborút.”- mondta Hanti Vilmos és kiemelte, hogy szeretné, ha ma Magyarországon az összes demokratikus párt összefogna, és nem engedné a Jobbik ennyire szélsőséges mozgalmát továbbfejlődni.

Forrás: mix-online

2010. július 28.

2024. április 27. Szombat