Lomnici: ki kell állni az emberek elé, hogy megértsék mi történt az áldozatokkal

nyomtatás

2565 zsidó személyt tereltek a pápai gettó falai közé, akik közül 2002 fő az auschwitzi és birkenaui gázkamrákban halt meg, köztük 671 tizenkét éven aluli kisgyermek volt. Őrájuk, az ártatlanul elpusztítottakra emlékeztek június 20-án a dunántúli kisvárosban.

A Pápa és Környéke Zsidó Kulturális Hagyományőrző Egyesület rendezvénye a zsidó temetőben mártír-istentisztelettel vette kezdetét, ahol dr. Kovács Zoltán polgármester, az országgyűlés önkormányzati és területfejlesztési bizottsága elnöke megtisztelő részvételével, Totha Péter rabbi beszédével illetve Schwetzoff Dávid kántor közreműködésével az egyesület vezetői, tagjai, a hajdani izraelita közösség leszármazottai - sokak a tengerentúlról erre az alkalomra hazalátogatók - valamint helyi és megyebeli antifasiszták hajtották meg fejüket, ahol közösen elmondták az Él mólé rachamim-ot és a gyászolók kaddisát. 

A temetői kegyeleti alkalmat követően a belvárosi Hotel Villa Classica épületében sajtótájékoztatóra került sor a MEASZ-Összefogás a Demokráciáért Veszprém megyei Szervezete által, ahol a megyei elnök meghívására a díszvendég, Dr. Lomnici Zoltán, a Legfelsőbb Bíróság korábbi elnöke, az Emberi Méltóság Tanácsa (EMT) alapító-elnöke tartott ismertetőt az EMT működéséről. Kerecsényi Zoltán elnök szerint a társadalomban összefogásra van szükség az emberi méltóságot sértő szövegek megjelenésével szemben, akár a holokauszt áldozatainak emlékét, akár a keresztényeket sértő kijelentésekről legyen szó. S ennek az ügynek a képviseletéhez, melyet az EMT a zászlajára tüzött, a MEASZ is szívesen adta csatlakozásul a nevét. 

Lomnici Zoltán elmondta, hogy a 2009 novemberében az emberi méltóság védelme érdekében közzétett felhívásához igen rövid idő alatt parlamenti pártok, egyházak, civil szervezetek és több mint 13 ezer magánszemély is csatlakozott. Az elnök arról is beszélt, hogy a felhívás jegyében tavaly első ízben emlékeztek meg Magyarországon közösen a holokauszt, a málenkij robot, az 1956-os megtorlás és a recski tábor mártírjairól az emberi jogok napján, az emberi méltóság nemzeti emléknapján, december 10-én. A 2010. március 31-én hivatalosan is megalakult szervezet elnökségi tagjai között ott van Oláh György Nobel-díjas kémikus, Tempfli József ny. nagyváradi római katolikus megyés püspök, Erdélyi Géza, a Szlovákiai Református Keresztyén Egyház nyugalmazott püspöke és Kányádi Sándor író.  

A sajtótájékoztatót követően - zömmel - Holokauszt-túlélők körében az egykori pápai gettó területén, az Eötvös utca végén álló Holokauszt-emléktáblánál dr. Áldozó Tamás alpolgármester, Gőgös Zoltán a térség országgyűlési képviselője, Kerecsényi Zoltán a MEASZ megyei elnöke, országos elnökségének képviselője valamint dr. Lomnici Zoltán főbíró közösen helyezték el az emlékezés koszorúit. 

Végül zenei és verses összeállítás kíséretében, a szebb időket látott városi zsinagóga zsúfolásig megtelt falai között folytatódott a főhajtás, ahol Lomnici Zoltán köszöntötte a megjelenteket; beszédében hangsúlyozva azt, hogy közszereplőként vállalni kell a felelősséget, ki kell állni az emberek elé, hogy megértsék mi történt az áldozatokkal, és bocsánatot kell kérni a megbocsájthatatlanért, azok helyett is, akik nem kértek bocsánatot.

Felolvasásra került Aliza Bin-Noun izraeli nagykövet asszony levele is, melyben többek között arra figyelmeztet a diplomata, hogy soha nem történhet meg újra, hogy néma kívülállók és közszereplők tétlenül, passzívan szemléljék azt a folyamatot, amely a kirekesztéshez és a gyűlölethez vezet. Az utolsó órában vagyunk immár, amikor a felnövekvő nemzedékek még találkozhatnak a Soa túlélőivel, akik még mesélhetnek a megélt borzalmakról, szenvedéseikről, amelyeket azon a hosszú úton éltek át, amely szeretteik megsemmisítéséhez vezetett... Valamennyiünknek szembe kell nézni minden kihívással, hogy felvegyük a harcot azokkal szemben, akiknek viselkedése a háború előtti, illetve a háború alatti sötét hangulatot idézi... - intett írásos üzenetében Aliza Bin-Noun. 

A zsinagógai emlékülésen a pápai zsidó egyesület vezetője, Politzer Sándor beszélt valaha Veszprém megye legnépesebb zsidó közösségéről, a II. világégés alatti és az azt követő idők megmaradt pápai zsidóságáról. Azt mondta, hogy a XXI. század első éveiben új terminológiákat tanul az ember, s ezek közül az egyik a virtuális közösség. Tudomásul véve a visszavonhatatlan történelmi tényt, a kataklizmák egymást követő sorát, hogy napjainkban egy virtuális közösség kialakulásának részesei, tanúi a még élő pápai vagy Pápához családi szálakkal kötődő zsidók, hiszen a világháló segítségével tartják egymással a kapcsolatot, s egy évben egyszer ezen az emléknapon, vagy a rebbe jahrzeitjén elzarándokolnak Pápára, hogy személyesen találkozzanak, és imájukkal fohászkodjanak a Világ Alkotója felé...

A megemlékezésen a város alpolgármestere is szólt a több mint száz egybegyűlthöz. Beszédében a történtek hiteles és közérthető prezentálására, továbbadására utalt. Szerinte egy olyan várost kell építeni, ahol a közösségekben a fiatalok habozás nélkül ki tudják választani a jót, ugyanakkor olyan világot kell építeni, hogy a jó választásának legvégső próbáját soha ne kelljen kiállniuk...



- tudósítónktól -



2010. június 20.

Letölthető dokumentumok:Nincs letölthető dokumentum
2024. április 28. Vasárnap