Történészek Károlyi Mihályról: kudarcot vallott, de nem volt hazaáruló |  |
Alaptalanul tüntetik fel bűnbakként Károlyi Mihályt, az első magyar köztársasági elnököt, mint aki felelős a történelmi Magyarország első világháború utáni széteséséért - mondta Hajdu Tibor történész, a Magyar Tudományos Akadémia Történettudományi Intézetének tudományos tanácsadója az MTI-nek.
Zeidler Miklós, az Eötvös Loránd Tudományegyetem oktatója szintén azt emelte ki az MTI-nek nyilatkozva, hogy Károlyi nem volt hazaáruló, ugyanakkor hangsúlyozta: a politikus kormányzása kudarcot vallott.
A két történész egybehangzóan úgy véli, Károlyi, bár képzett és tisztességes ember volt, nem nevezhető kiemelkedő képességű, nagy formátumú politikusnak. Hajdu Tibor úgy fogalmazott, "nem volt olyan tehetség, aki megfordítja a világ sorsát", míg Zeidler Miklós azt mondta, Károlyi következetes és tisztességes, ám nem kiemelkedő képességű politikus volt, "akiről, ha nyugalmasabb időkben kerül kormányra, talán kevés említésre méltót jegyeztek volna fel a történetírók".
Mindketten részletesen szóltak arról, vajon meg tudta volna-e akadályozni Károlyi az ország területének csökkenését. HajduTibor szerint erre csak akkor lett volna esély, ha nem tör ki az első világháború. Az antanthatalmak közül "először az oroszok, majd a franciák akarták felosztani az országot, nem beszélve a magyarokat körülvevő nemzetiségekről" - mondta. A harcokat 1918-ban nem lehetett folytatni a környező államokkal szemben - mutatott rá -, mert Magyarország "kivérzett állapotban volt", nem jöhetett szóba egy egymilliós hadsereg felállítása, legfeljebb egy 200-300 ezres, de ez nagyon kevés lett volna a szomszéd államok legyőzéséhez.
Hajdu Tibor elmondta: Károlyi Mihály felelőssége abban állapítható meg, hogy vállalta a miniszterelnökséget, amiben "nem tudott megfelelő produkciót nyújtani". Zeidler Miklós ugyanakkor Károlyi kormányzati teljesítményéről szólva a "kataszrofálisan sikertelen" minősítést idézte. Szerinte Károlyi konkrét történelmi felelőssége főként abban vethető fel, hogy a világháborús összeomlás után bízott a győztes hatalmak jó szándékában, a nemzeti önrendelkezést előtérbe állító ígéreteiben, s a Nyugat bizalmának elvesztésétől tartva nem merte mozgósítani a nemzeti önvédelem egyre fogyatkozó belső tartalékait. Hajdu Tibor véleményével megegyezően azonban rámutatott: arra nincsenek egyértelmű bizonyítékok, hogy a győztes nyugati nagyhatalmak és a szomszédos államok ellenében fegyverrel sikeresen akadályozhatta volna meg az ország területi megcsonkítását.
Az MTI azzal kapcsolatban kérdezte meg a két történészt, hogy az őszirózsás forradalom vezéralakjának, Magyarország első köztársasági elnökének személye a napokban közéleti viták kereszttüzébe került. Károlyi Mihálynak az 1975 óta a Parlament közelében álló szobrát a június 4-i trianoni emléknap előtt jobbikos politikusok letakarták, és kezdeményezték a szobor eltávolítását, helyére Tisza Istvánét állítanák. Kövér László fideszes képviselő pedig személyes véleményét hangsúlyozva egy fórumon kijelentette: négy év múlva már nem lesz a mostani helyén a szobor, helyére Kéthly Annáét kellene állítani.
Forrás: MTI
2010. június 20.
