Ma példátlanul nagyszabású díszszemlével ünneplik Moszkvában – több tucat külföldi kormányfő jelenlétében – a Győzelem Napja 65. évfordulóját. Obama amerikai elnök az orosz tévének nyilatkozva a fasizmust legyőző amerikai–szovjet szövetséget méltatta.

Az antiszemitizmus minden formája elleni fellépést az egész társadalom kötelességének nevezte a német kancellár, aki vasárnap részt vesz a Győzelem Napja alkalmából Moszkvában rendezendő ünnepségeken.


Berlini MTI-tudósítás szerint Angela Merkel a Süddeutsche Zeitung szombati számában, a második világháború befejeződésének 65. évfordulója kapcsán megjelent interjúban hangsúlyozta, hogy az antiszemitizmus elleni harc az egész társadalmat érinti, még akkor is, ha az emberek túlnyomó többsége nem antiszemita. „Én magam mindig az antiszemitizmus ellen fogok harcolni” – jelentette ki a német kancellár, utalva arra: ezen az sem változtat, hogy gyakran kap olyan szidalmazó leveleket, amelyekben a többi között „a zsidók világméretű összeesküvésének bábjaként” bélyegzik meg. Merkel figyelmeztetett arra, hogy az antiszemitizmus több formában jelentkezik.

Ennek kapcsán első helyen említette a holokauszttagadást, a többi között azt az állítást, hogy a zsidók szisztematikus megsemmisítése egyáltalán nem volt szisztematikus.
Németország kancellárja a leghatározottabban elutasította, hogy a holokausztot bármi mással egyenlőnek tekintsék. „Véleményem szerint megengedhetetlen minden formája annak, hogy a holokauszt egyedülálló és semmivel össze nem hasonlítható tényeit bármi mással egy lapon említsék” –hangsúlyozta Angela Merkel. A kancellár hangsúlyozta, hogy „a holokauszt egyedülállósága” része történelemfelfogásának. A kancellár hangsúlyozta: csakis akkor lehet hatékonyan fellépni az antiszemitizmus ellen, ha feltárják, hogy az milyen mértékben terjedt el a lakosság körében.
Az újság kérdésére válaszolva Merkel határozottan elutasította azt is, hogy a katolikus egyház antiszemita lenne. A Pius Testvériség holokauszttagadó püspökeivel kapcsolatos vitára utalva úgy értékelte, hogy a kérdésről annak idején világos és tisztázó vita folyt. Meggyőződésének adott hangot: XVI. Benedek pápa arra törekszik, hogy az egyházak közötti párbeszéd útján temessék be a zsidókkal kialakult árkokat. A német kancellár hangsúlyozta az emlékezés és a fiatalok felvilágosításának szükségességét is. Felhívta a figyelmet arra, hogy egyre kevesebb a túlélő. Úgy vélekedett, hogy Németországnak ebből fakadóan is komolyan kell vennie az áldozatokkal szembeni, soha el nem évülő felelősségét. Merkel kijelentette, hogy május 8. számára egy szörnyű háború, milliók meggyilkolása, a holokauszt végét jelenti. „Május 8. Németország és Európa nemzetiszocia-lizmus alól történt felszabadulásának napja” – jelentette ki a kancellár.
A Szovjetunió és az Egyesült Államok szövetsége, amely le tudta győzni a fasizmust, minden idők egyik legjelentősebb katonai szövetsége volt, a Győzelem Napja pedig azt idézi fel, milyen hihetetlen áldozatokat hozott akkor a Szovjetunió és hogy mennyire erős volt Amerika és az orosz nép szövetsége – jelentette ki Barack Obama. Az amerikai elnök, aki korábbi tervei ellenére nem vesz részt a moszkvai ünnepségeken, az orosz televízió I. csatornájának Hírek szombaton című heti műsorának adott interjújában elmondta, hogy nagyapja Patton tábornok alatt harcolt a háborúban, s hogy nagyanyja fivére a buchenwaldi koncentrációs tábor felszabadítói között volt.
Moszkvai MTI-jelentés szerint Obama kifejezte reményét, hogy a hadászati támadó fegyverek korlátozásáról és csökkentéséről szóló START-III. szerződést még idén ratifikálja az amerikai kongresszus, és azt mondta, szeretné, ha ez még a novemberi választások előtt megtörténne. Kijelentette: a terrorizmus Oroszország és az Egyesült Államok közös ellensége, egyik sem képes önmagában megküzdeni ezzel a veszéllyel, és ezért feltétlenül együtt kell működniük e téren.
Az amerikai elnök elmondta: Washingtonban tanulmányozzák és igen komolyan veszik Dmitrij Medvegyev orosz elnök új európai biztonsági architektúra kiépítésére vonatkozó javaslatát. Hozzátette, hogy fellép az Oroszország és a NATO közötti konzultációk rendszeresebbé tétele mellett, s hogy szerinte minden európai állam és NATO-tagállam érdekelt az Oroszországgal való szoros és kölcsönösen előnyös együttműködésben. Az együttműködés általános elveiként a következőket nevezte meg: a nemzetközileg elismert határok közötti területi épség tiszteletben tartása, annak elismerése, hogy minden ország szuverén módon, maga határozza meg, kivel akar szövetségre lépni és az érdekszférák fogalmának kizárása.
Dmitrij Medvegyev orosz államfő szombaton a Kreml falánál leleplezte a Katonai Dicsőség Városainak sztéléjét, s ezzel egyben megnyitotta a második világháborúban aratott győzelem 65. évfordulójának szentelt ünnepségeket. A Katonai Dicsőség Városa címet 2006. óta adományozzák, s eddig 27 oroszországi város nyerte el ezt a címet. Az ünnepségen jelen volt Aljakszandr Lukasenka fehérorosz és Viktor Janukovics ukrán államfő, valamint számos háborús veterán.

Ma a moszkvai Vörös téren tartandó díszszemlén példátlan létszámú katona és haditechnika vonul fel: 10ć500 ember – köztük első ízben a volt szövetségesek, mai NATO-tagállamok egységei – menetelnek díszlépésben, és csak repülőgépekből és helikopterekből több mint 120 húz el a magasban. Az egész országban több mint 200 ezer háborús veterán vesz részt a díszszemléken meghívott vendégként, Oroszország minden sarkából hatezren érkeznek Moszkvába. Amint az MTI jelentette Moszkvából, hivatalos tájékoztatás szerint mintegy 30 államfőt és miniszterelnököt várnak. Meghívtak négy volt állami vezetőt is, köztük Mihály volt román királyt, Vojciech Jaruzelski volt lengyel államfőt és Simon Peresz izraeli elnököt. Jelen lesznek továbbá a volt szovjet tagköztársaságok vezetői, kivéve Mihai Ghimpu moldovai államfőt, aki nem fogadta el a meghívást. Mihail Szaakasvili grúz elnököt egyetlenként nem hívták meg.

Forrás: Vasárnapi Hírek

Kép: Oroszország Hangja Rádió

2010. május 9.

2024. április 28. Vasárnap