"Nagyon szerencsés a konferenciánk alcíme: „amit a történelemből tanulhatunk.” Sajnos kénytelenek vagyunk tudomásul venni, hogy az idő kereke előre jár. Az egykori hős ellenállóknak már csak egy kis része lehet közöttünk. Nekünk a fiatalabb nemzedéknek a feladata, hogy példájukat hitelesen, történelemhamisítás nélkül bemutassuk az utókornak!"

Hanti Vilmos a FIR alelnöke, a MEASZ elnöke (a MEASZ Demokrácia Akadémiája igazgatója) felszólalása



Hölgyeim és Uraim!

Az Ellenállók Nemzetközi Szervezete- Antifasiszta Világszövetség alelnökeként ( International Federationof Resistance (FIR )- Association of Anti-Fascists) alelnökeként és a Magyar ellenállók és Antifasiszták Szövetsége (MEASZ) elnökeként tisztelettel köszöntöm a tanácskozás védnökeit, szervezőit, s nem utolsó sorban a résztvevőit. A konferencia igazán jelentős tanácskozás a mai Európában, s külön köszönet Szlovákiának, hogy otthont ad annak. Mint a szomszédos ország állampolgára megkülönböztetett barátsággal köszöntöm szlovák szomszédainkat. Engedjék meg, hogy a most 85 éves veterán elnökünk, Michel Vanderborgt üdvözletét is átadjam önöknek.



Tisztelt Hallgatóim!

Ugyan én még meg sem születtem a II. világháború befejezésekor, mégis nagy alázattal a szabadságharcosokat képviselem a Fir alelnökeként, akik szembe szálltak a fasiszta fenevaddal. Nagyon sokan az antifasiszta ellenállók közül életüket áldozták, de mindenképpen kockáztatták a békéért, hazájuk függetlenségéért, egy demokratikusabb világért. Sokan politikai módszerekkel harcoltak, sokan a harcmezőn a reguláris hadseregekben illetve a partizánok között. De sokan a hátországban ténykedtek, sokan embereket mentettek, tették a dolgukat, amit humanista értékrendjük diktált. Voltak közöttük leginkább kommunisták, szocialisták konzervatívok, liberálisok, hívők, ateisták.

Sokat szenvedtek az emberek itt Európában, nehéz közülük bármelyik népet is kiemelni, de engedjék meg, hogy elfogult legyek, s az én értékrendemet követve fejet hajtsak az egykori Szovjetunió népei előtt, akik a legtöbb véráldozatot hozták a II. világháborúban, s különösen mélyebbre kell hajolnunk a belarusz emberek előtt, akik olyan hősiesen álltak ellen, hogy méltóképpen nevezhetjük a háborús Belarussziát „Partizán Köztársaságnak”

Magyarként büszke vagyok arra, hogy a magyarországi nyilas- fasiszta hivatalos politikával, a jelentősen szélsőjobbra tolódott társadalommal szemben voltak bátor honfitársaim, akik fölléptek az ordas eszme képviselőivel szemben. Büszke vagyok arra, hogy a magyar antifasiszta ellenállók 22 országban harcoltak, s megtiszteltetés volt Magyarország antifasisztái számára, amikor a múlt évben a budapesti Szlovák Kultúra Házában külön tabló foglalkozott a szlovák antifasiszta ellenállásban résztvevő magyarok bemutatásával.

Nagyon szerencsés a konferenciánk alcíme: „amit a történelemből tanulhatunk.”

Sajnos kénytelenek vagyunk tudomásul venni, hogy az idő kereke előre jár. Az egykori hős ellenállóknak már csak egy kis része lehet közöttünk. Nekünk a fiatalabb nemzedéknek a feladata, hogy példájukat hitelesen, történelemhamisítás nélkül bemutassuk az utókornak!



Nem véletlen az európai társadalmak szélsőjobbra tolódása, ami Közép-Kelet Európában, így Magyarországon is különösen jellemző. Gondoljunk a sokféle ok közül csak néhányra! 20 évvel ezelőtt például Magyarországon a meglévő antifasiszta emlékműveket a rendszerváltó politikai elit lebontotta, ezzel önkéntelenül is azt a látszatot keltette a közvélemény előtt, hogy az antifasiszta értékek is a bűnös diktatúrához tartoznak. Ennyi erővel a budapesti metrót is be lehetett volna zárni, mert az is a diktatúrában épült! Ilyen bűnösnek megbélyegzett közegben nem csoda, ha a rendszerváltást követően a magyar antifasiszta mozgalom nehezen tud létezni, s erőtlenül tudja hivatását teljesíteni.

Máig tartó törekvés Magyarországon a különféle kurzusok elitjei részéről, hogy az antifasiszta ellenállást egyfajta bűnös tevékenységhez kösse. Azt sulykolják, a politizálás dolga a politikusoké, de a civil ne politizáljon! Az a jó civil, aki hétvégén elmegy horgászni, sportolni, kóruspróbára, de ne szóljon bele a politikába! Ha valaki a szűkebb tágabb környezetéért a közéleti keretekben szeretne tenni, szeretné a közélet alakítani, netán a pártpolitikai elitet ellenőrizni, az már gyanúsan politikai tevékenységet folytat. Azt pedig egy civil ne tegye! Ezzel a szélsőjobb elleni hiteles, eredményes, széleskörű civil fellépés esélye, lehetősége is jelentősen csökkent.

Máig tartó hamisság létezik az antifasiszta ellenállók hősiességének megítélésében is. Politikai ellenfeleink többször igyekeznek a porba tiporni az erkölcsi tisztességüket, amikor azt állítják róluk, hogy az antifasiszta ellenállók terroristák voltak. Magyarországon a Legfelsőbb Bíróság Ságvári Endre antifasiszta mártír meggyilkolásakor azt a képtelenséget állapította meg, hogy 1944. júliusában, amikor a náci Németország elfoglalta már Magyarországot, a fasiszta csendőrök a fennálló jog szerint jártak el, míg Ságvári Endre, aki egyébként az életét szerette volna menteni, törvénytelenül járt el, mert rálőtt a hatóságot képviselő hivatalos (a fasiszta berendezkedést képviselő) személyre. Ilyen logikával akkor a francia forradalom tagjai is bűnösök, mert a korábbi fennálló törvényeket haladták meg.



Az is Az látszik Európában, hogy a szélsőjobb egyre erősödik, miközben mintha erőtlenné válnának a fiatalokat elérő, a demokratikus értékeken alapuló szocializációs ráhatások. Különösen elmondható ez Közép-Kelet- Európában. A túlgondoskodó szocialista kisérletek után az emberek egyszerre lettek védtelenek a vadkapitalista kihívásokkal szemben. A tömeges elszegényedés, a devalválódott humanista értékek közepette a közoktatás rendszerei –tisztelet a kivételeknek- nem helyeztek érdemi hangsúlyt a felnövekvő generációk demokráciára nevelésére. Arra, hogy a fiatalok személyiségében a demokratikus értékek erősödjenek meg a sokszor rövidtávon sikeres autoriter, diktatórikus megoldásokkal szemben.

Képtelenség, hogy alig- alig emlékeznek meg a széleskörű társadalmak -tisztelet a kivételeknek- a II. világháború antifasiszta befejezéséről, s csodálkozunk, ha a fiataljaink közül sokan inkább „a szegény” náci katonák emléke előtt tisztelegnek. A szélsőjobb hergeli a gazdasági kilátástalanságba sodródott embereket, érzelmileg kihasználja őket.

A nácizmus követőinek ez egy ideális közeg. A rációt gyakran legyőzi az emóció. Tudomásul kell vennünk, bármilyen országhatár módosítása újabb igazságtalanságokkal, újabb feszültségekkel, háborúskodással járhat, békében, barátságban kell élnünk az Európai Unió adta demokratikus keretek között.

Bármennyire is fáj a nem antifasisztáknak, tudomásul kell vennünk, hogy Európa a fasizmus leverése után, a II. világháború befejezése után tudott rohamosan fejlődni. Mindnyájunknak tudomásul kell vennünk, ami Európában összeköt bennünket az az antifasiszta értékrend.

Ha nem ezt választjuk elbukunk. Nem csak mi, hanem szeretett Európánkban mindenki.

Köszönöm a figyelmet!

- - - - - - - - - -

What we can learn from history. International Conference (Bratislava, April 22-24, 2010)

Contribution by Mr. Vilmos Hanti, Vice-President of FIR, President of MEASZ (Director of the MEASZ Academy of Democracy.)

As Vice – President of FIR ad President of MEASZ, I have the honour to welcome the sponsors , organizers, and last but not least the participants. The conference is a really important event in Europe of today. Special thanks to Slovakia for hosting the conference. As citizen of a neighbouring country, I greet our Slovak neighbours with distinguished friendship. Allow me to give you the greetings of our 85 years old veteran president, Michel Vanderborgt.

Respected Audience!

Though I was not even born at the end of World War II., with great humbleness I represent as the Vice-President of the FIR those freedom fighters who stood up against the fascist beast. Many from among the antifascist resistants sacrificed or at least risked their life for peace, the independence of their country, for a more democratic world. Many fought with political means, many on battlefields in regular armies or among partizans. Many were active in the hinterland, many saved, they did what they had to do according to their humanist values. There were among them mainly communists, socialists, conservatives, liberals, believers, atheists.

People have suffered much in Europe. It is difficult to raise out any people but please permit me to be biased and following my order of values, bow my head before the people of the late Soviet Union, who sacrificed most blood in World War II. We must bow our head even deeper before the Belorussian people who resisted so bravely that it is proper to call war-time Belorussia „Partisan Republic”.

As a Hungarian I am proud that I had brave fellow-countrymen opposed to official Hungarian arrow-cross fascist policy, who stood up against the representatives of horrifying ideas. I am proud that Hungarian antifascist resistance fighters fought in 22 countries, it was an honour for the antifascists of Hungary that last year in the House if Slovak Culture a separate table introduced Hungarians who had participated in Slovak antifascist resistance.

The subtitle of our conference is very fortunate: „what we can learn from history.”

We regret to see that the wheels of time move forward. Only a small part of one-time heroic resistants can be among us. It is the task of us, the younger generation, to introduce their example, without any falsification of history, to our successors.

The moving of society towards the extreme right is not a coincidence in Hungary either. Let us think of only a few from among many. Twenty years ago the political elit, changing the system, destroyed the antifascist memorials. Unwillingly though, this created the impression in public opinion that antifascist memorials also belong to the criminal dictatorship. On the same line the Budapest metro could also be closed down, as that was built during the dictatorship, too! It is not a wonder that in such an atmosphere stamped guilty it is difficult for the antifascists movement to exist following the change of system, and looks weak in fulfilling its mission.

The political elites have indicated the former antifascist resistance as a kind of criminal political activity. Civil organizations have to keep themselves out of politics, a civilian shouldn’t deal with politics! The good civilian goes at the weekend fishing, does some sport, goes to the choir to practice a new song, but doesen’t deal with politics! If someone tries to form the public life of his milieu, or tries to observe the political elite, he is already suspicious. With this emerged antidemocratic mentality chance of successful, wide-ranging civil control has diminished significantly.

A falsification regarding the judgement of heroism of antifascists resistants exits up to now. Our political opponents try to tramp into dust moral righteousness of antifascist resistants, stating that antifascist resistance fighters were terrorists. In Hungary the Supreme Court concluded the impossibility in connection with the murder of Endre Ságvári, the antifascist martyr, that in July,1944, when Nazi Germany had occupied Hungary already, the fascist gendarms followed the prevailing law, while Endre Ságvári, who tried to save his life, acted unlawfully, as he shot at an official (representing the fascist build-up) person representing the authorities. Following this logic even the members of the French Revolution were guilty because of having exceeded the current laws.

It seems in Europe that the extreme-right is getting stronger. At the same time socializing effects based on democratic values are getting weaker and weaker. This is especially true in Central –Eastern-Europe. After a period when people were socially overprotected, people suddenly became unprotected against wild-capitalist experiments. Amongst mass-poverty and the devaluation of humanist values, the systems of public education – respect to exceptions – did not put proper emphasis on the democratic education of upgrowing generations. Emphasis on strengthening democratic values in the personalities of the youth, - contrary to dictatorial solutions which might be successful on short term.

It’s non-sense, that only a few – respect for the expections – commemorates the end of World War II, and we are surprised to see that many of our young ones salute before the memory of „poor” Nazi soldiers. The extreme right usurpes people who got into hopeless economic situation, they took advantage of their emotions.

This is an ideal soil for the followers of Nazism. Ration can be easily overcame by emotion. We have to note, that any kind of modifying the borders around us could end up in unjust, tension and war, we have to live among peaceful conditions in the European Union.

It could be grievous for those, who aren’t antifascist, but Europe began to develop rapidly after defeating fascism with the end of World War II. We all have to accept that the tie among us is the antifascist order of values.

If we do not choose this, we will fall. Not only us, but everybody in Europe.

Thank you for your attention!

2010. április 25.

2024. április 28. Vasárnap