Teret neveztek el Koltói Annáról a Józsefvárosban |  |
A cikk a Józsefvárosi újságban jelent meg, Pálinkás János tollából.
Kései igazságszolgáltatás
Teret neveztek el Koltói Annáról a Józsefvárosban
Józsefváros 150 köztere közül csak 12 viseli nő nevét. A
tizenkettedik Koltói Annáét, akiről korábban a Magdolna utca
volt elnevezve. 2021. október 17-én a FiDo park melletti, eddig név
nélküli tér kapta meg a szociáldemokrata politikus nevét.
Koltói Anna szociáldemokrata politikust, szakszervezeti
aktivistát, budapesti képviselőt 1944. október 17-én nyilasok
lőtték le a mai Horváth Mihály téri lakása előtt a folyosón.
Koltói Anna neve ma már kevéssé ismert, pedig korábban az ő
nevét viselte a Magdolna utca, a baleseti kórház és egy iskola
is. Budapesten több kerületben is neveztek el róla utcát 1945
után, de ezeket sorra átnevezték, a legutolsó Csepelen volt
2012-ig. Győrben és Soltvadkerten a mai napig viseli nevét egy-egy
utca – most pedig a csak FiDo (Fiumei-Dobozi) park után csak FiDo
térként emlegetett, de valójában név nélküli közterület is
az ő emlékét őrzi új nevében.
Vasárnap délután a rövid ünnepséget az ötletgazda
Camara-Bereczki Ferenc Miklós, a Magdolnanegyed és
Orczynegyed szocialista önkormányzati képviselője nyitotta meg. A
képviselő elmondta, hogy apró, de fontos lépésnek tartja ezt a
térelnevezést, hogy „méltó módon fejezhessük ki
tiszteletünket, megbecsülésünket és elismerésünket közös
múltunk fontos nőalakjai iránt”. Koltói Anna is ilyen ember
volt, aki egy igazságosabb társadalomért, a szegénységben élő
munkások méltóságteljesebb életéért és a női egyenjogúságért
küzdött.
Camara-Bereczki Ferenc Miklós – Fotó: Nagy Dániel
Szili-Darók Ildikó alpolgármester, miután elmondta, mi is történt azon a tragikus 1944-i délután, személyes emlékeit is megosztotta.
„Koltói Anna élete olyan példa előttünk, amit mindenkinek követni kell.”
Szili-Darók Ildikó 17 éves korában járt először a „rosszhírű” Józsefvárosban, akkoriban még Budapest szélén lakott, és a Koltói Anna utcába jött, hogy ebédet vigyen időseknek. Kereste az utcát, amit végül térkép segítségével talált meg.
Szili-Darók Ildikó – Fotó: Nagy Dániel
Sok évvel később ide költözött az utca környékére, mely a
Magdolna utca nevet viseli. Szép név ez is, de sajnos Koltói Anna
emlékezete kikopott a köztudatból. Pedig többek között az ő
javaslatára hozták létre a Baleseti Kórházat a Fiumei úton, az
OTI székháza közelében.
Spiegelné Balogh Lívia, a Vasas Szakszervezeti
Szövetség elnöke Koltói Anna szakszervezeti munkásságáról
beszélt, felidézve egy 1938-as Vasas újságban megjelent
közgyűlési beszédét a munkásnők és a munkásfeleségek
életéről. Ebben Koltói felsorakoztatta az érveit, hogy meggyőzze
a nőket arról, a gazdasági kérdések egyáltalán nem a férfiak
témája kell legyen.
Koltói Anna a Vasas Szakszervezetben a munkásnők szervezőbizottságának titkára volt, sosem hiányzott egy ülésről sem. A munkaközvetítő irodában is rendszeresen dolgozott, hetente egyszer pedig még ügyeletet is tartott, hogy ha munkaidőben valamelyik munkásnő nem tudta volna befizetni a tagdíjat, akkor azt lehetővé tegye a számára; de máshogy is igyekezett segíteni a bér- és szociális problémáik megoldásában. Anyagi és erkölcsi megbízhatósága miatt jutott el az Országos Társadalombiztosítási Intézet igazgatósági tagságába. Ezt a funkcióját is a munkások érdekében használta fel: ha lejárt a kórházi szabályok szerinti ápolás, a betegállomány ideje, akkor eljárt az orvosokon és ismerőseiken keresztül, hogy a beteg emberek visszanyerhessék egészségüket.
Bátor nő volt. A német megszállás után 1944 márciusában, amikor a szakszervezet visszakapta az épületét, rendszeresen bejárt akkor is, amikor a szakszervezeti tisztségviselők illegalitásba kényszerültek.
Önfeláldozó módon szervezte a munkatársak mentését és biztonságba helyezését.
Amikor a nyilasok hatalomra jutottak, az illegalitásban működő Kommunista Párt fegyverhez akart jutni, és Koltói Annát is megkeresték ebben az ügyben. Ő azzal hárította el a kérést, hogy a szakszervezetnek nincs fegyvere. Mikor a bizalmi munkásnőt kikísérte a lakásának folyosójára, már nem volt ideje visszatérnie, mert jöttek a nyilasok, az egyikük két golyót eresztett a fejébe.
Spieglné dr. Balogh Lívia – Fotó: Nagy Dániel
Hanti Vilmos, a Magyar Ellenállók és Antifasiszták Szövetségének (MEASZ) és az Ellenállók Nemzetközi Szövetségének (FIR), valamint az újjászervezett Gyerekbarát Mozgalom elnőke megköszönte Józsefváros önkormányzatának, a Fővárosi Önkormányzatnak, és külön Camara-Bereczki Ferenc Miklósnak, hogy így őrzik meg Koltói Anna emlékét. Hanti kiemelte, hogy a Koltói páratlan életútjának véget vető méltatlan halála
intő példa, hogy álljunk ellent az olyan eszméknek, melyek Magyarországot még egyszer ide sodorhatják.
Fontosnak nevezte, hogy köztereink nevében is emlékezünk példaképeinkre, helyreállítva valamit abból, mely a rendszerváltás óta lezajlott emlékpolitika káros módon megszüntetett.
Hanti Vilmos – Fotó: Nagy Dániel
Gurmai Zita, az MSZP alelnöke, az Európai Szocialista Párt Nőszervezetének elnöke azzal kezdte beszédét, hogy
ahogy a hősiesség, úgy a hőssé válás útja is ezerféle arcot ölthet, lehetnek benne tévedések és zsákutcák, lehet kitérőkkel és kanyarokkal teli, de lehet nyílegyenes is. Így lehet hősünk Bajcsy-Zsilinszky Endre és Koltói Anna is, bár utóbbi életének útján nincsenek tévedések és nincsenek zsákutcák. Egyetlen cél vezette, egyetlen célért küzdött rendületlenül: több jogot szerezni a nőknek.
Koltói Annát érdemes példaként megmutatni a mának is, aki a
szakszervezeti mozgalmon keresztül kapcsolódott a politikához, aki
megharcolt meggyőződéséért, politikai fogolyként járta meg a
börtönt, ahol a kínzások okán maradandó egészségkárosodást
szenvedett, aki az élete végéig aktív politizált, így 1942-től
Budapest Közgyűlésének Törvényhatósági Bizottságának
tagjaként is tevékenykedett.
A nyilasterror idején három mártírja is lett a magyar
nőmozgalomnak: a szociáldemokrata Koltói Anna mellett az azóta
boldoggá avatott katolikus-konzervatív Salkaházy Sára – nevét
egy pesti rakpart őrzi – és a feminista Mellerné Miskolczy
Eugénia.
Gurmai Zita – Fotó: Nagy Dániel
Gurmai szerint kései, de felettébb indokolt igazságszolgáltatás ez a térelnevezés, miután a rendszerváltás antikommunista hevülete átkeresztelte a korábban Koltóiról elnevezett közterületeket és intézményeket. Koltói
„nem egy totalitárius eszme hirdetője vagy egy elnyomó rezsim kiszolgálója volt. Épp ellenkezőleg: a nők egyenjogúságáért küzdött, vagyis szemben állt minden totalitárius gondolattal.”
A magyar nők nevében köszönte meg, hogy Józsefváros
igazságot szolgáltatott az egyenjogúságért küzdő nőmozgalom
egyik mártírjának.
A megemlékezésen ezután a Vörösmarty Mihály Gimnázium egyik
diákja, Bagoly András olvasta fel Erdős Virág
Közelítő
című versét.
Fotó: Nagy Dániel
Az ünnepség végén Spiegelné dr. Balogh Lívia és Erőss Gábor alpolgármester közösen leplezték el Koltói Anna tábláját, mely mellett koszorút és virágokat is elhelyeztek a megemlékezők.
Erőss Gábor és Spieglné dr. Balogh Lívia felavatja Koltói
Anna tábláját – Fotó: Nagy Dániel
Címkép: Nagy Dániel
2021. október 18.
