A Népszabadságban olvastuk: 2016 |  |
Kétezer tizenhat. Éppen hat éve a jobboldali nagy hatalomátvételnek. Repül az idő, de nem telik hiába. Sok minden változott. Kemény világ járja manapság. A Fidesz népszerűségvesztésének köszönhetően a Jobbik két évvel ezelőtt startolt a választásokon. Ki hitte volna, hogy ekkora teret nyer egy ilyen jelentéktelennek induló kis pártocska?
Nemrég értem haza a Turulból. Hála az égnek árleszállítás van, már csak 564 forint a kenyér kilója. Mióta kitiltották az olcsó külföldi élelmiszert, ilyenek itthon az árak, de cserébe elönt az a hazafias érzés, hogy támogatom a magyar gazdákat, termelőket. Ezzel a tudattal a gyerekek nem laknak jól, de ez nem számít, ők is tudják, hogy a haza fontosabb, mint az egyéni érdek. A nagyobbik fiam nemsokára leszerel, kitöltötte a kötelező három évét a gárdában. A kisebbik most ötödikes, a Horthy Miklós Általános Iskolába jár. Nagyon büszke vagyok rá, ha így folytatja, talán még a Szálasi Ferenc Nemzetvédelmi Egyetemre is felveszik, ami azért nem kis dolog.Túl a vásárláson, végre van időm, hogy elolvassam a Nemzetet. Majdnem tízmillió példányban nyomják, és mind elkel. Ebben van némi szerepe annak is, hogy minden más újságot betiltottak, de azért ez így is szép teljesítmény. Jobbnál jobb cikkek vannak benne. Hasábjain mindennap megjelennek mélyen tisztelt elnökünk, X. Y. gondolatai is. Amikor már kezdem azt hinni, hogy kilátástalan a helyzetem, elég csak elolvasnom lelkesítő szavait, máris elszállnak a gondjaim.
Már éppen elmerülnék az olvasásban, amikor az asztalon található pohár víz kiömlik. Már megint reng a föld. Újabban egyre gyakoribb, hogy reng a föld: a 42. páncéloshadosztály hetente elvonul a házunk előtt. Egyfolytában gyakorlatoznak. Úgy tűnik, hamarosan visszakapjuk azokat a területeket, melyektől Trianonban galád módon megfosztották szent hazánkat. Még pár hónap, és megindulhat az offenzíva. Nem tehetünk mást, mint hogy kivárunk, s a végén újból keblünkre ölelhetjük vértestvéreinket.
Kész szerencse, hogy kiléptünk az EU-ból, meg a NATO-ból - újra függetlenek lettünk. Nekünk nem kellenek az uniós pénzek, nekünk a szabadság és a függetlenség a legfontosabb. Bölcs vezetőink mindent megtesznek helyettünk, értünk, s a hazáért. Én, polgártársaim, meg a Haza boldogak vagyunk így - magunkban.
Ikker Zsolt
Budapest
Forrás: nol.hu
2009. december 17.
