Révész Béla emléktáblája, Esztergom

Révész Béla Esztergomban született 1876. febr. 17 - én. / Eredeti neve Róth Benjamin (Benő)/ Apja, Mór borkereskedő volt, fiát is kereskedőnek szánta, ezért inasnak adta.
A kis Benő nem volt volt különösebben jó tanuló, és a kereskedelmi pálya sem vonzotta.
Írni viszont kiválóan tudott.
Már fiatalon a Népszava belső munkatársa, irodalmi rovatvezetője lett. Ady baráti köréhez tartozott, s bátran vállalta a forradalmár költő lírájának népszerűsítését. 1912-ben megalapította, majd igazgatta az Új Színpadot. 1919-ben az Új Idők szerkesztője lett.
A Horthy-korszakban mellőzött, üldözött író volt. A német megszállás idején a Gestapo elhurcolta, internáló táborban halt meg. Műveiben a kisemmizett, szegényes kisemberek, munkások életét ábrázolta egyéni hangon, éles vonásokkal. Határozott baloldali szemlélete vallásos hangulattal vegyülő polgári humanizmussal társult.
Egyetlen lányát, Marikát, és csecsemő unokáját, Évát is a nácik gyilkolták meg.