»1946. február elején törölték el Magyarországon a két háború közötti, anakronisztikus „király nélküli királyságot”,
s iktatták törvénybe a demokratikus köztársaságot. Bár az államforma rendezésére rögtön a felszabadulás után történtek intézkedések (pl. az
államfői jogkör ideiglenes ellátására 1945 januárjában felállították a Nemzeti Főtanácsot, majd eltörölték a „magyar királyi”
jelző használatát stb.), de a fontosabb, a mélyebben húsba vágó teendők: a romok eltakarítása, az újjáépítés megkezdése, a gazdaság és a
politikai élet újjászervezése, a földosztás mellett nem jutott sem idő, sem energia arra, hogy a demokratikus erők az államforma ügyét napirendre
tűzzék.
(Kép-forrás: meselokepeslapok.files.wordpress.com)
Az államforma kérdésének elővételét 1945 végén, 1946 elején kül- és belpolitikai megfontolások egyaránt indokolták. A Külügyminiszterek
Tanácsa 1945. decemberi moszkvai ülésén döntés született arról, hogy a náci Németország volt „csatlósaival”, így Magyarországgal
is, meg kell kötni a békét, s e célból mielőbb békekonferenciát kell összehívni. A Tildy-kormány és a koalíciós pártok előtt teljesen nyilvánvaló
volt, ahhoz, hogy Magyarország a békekötés előtt a szövetséges nagyhatalmak, s a környező országok körében jó benyomást keltsen, s tanújelét
adja annak, hogy a demokratizálódás folyamata nem állt meg, erőteljes kézzel hozzá kell nyúlni az antidemokratikus politikai intézmények és
hagyományok, így többek között a régi államforma, a királyság felszámolásához. A felemás alkotmányjogi helyzet felszámolását a politikai
rendszerben és az államszervezésben meglévő átmenetiség mielőbbi megszüntetése sürgette. Az 1945. november 4-i parlamenti választások
után, november közepén megalakult az új, immár legitim kormány Tildy Zoltán elnökletével. Logikusan merült fel, hogy az állami főhatalom
körüli bizonytalanságot is rendezni kell. Az államforma megváltoztatásának gondolatát a Szociáldemokrata Párt vetette fel először 1945
decemberében a Tildy-kormány programja feletti parlamenti vitában. E párt volt az, amely már a két háború között is ápolta és ébren tartotta a
köztársasági hagyományokat, s amelynek stratégiai elképzeléseiben – a demokratikus szocializmus programjában – a köztársasági
államformának fontos helye volt...«
"13 éve, amikor még bemehetett a MEASZ a Parlamentbe, ott ünnepeltük a Köztársaság Napját. Mint levezető elnök, így láttam a közönséget. Előttem Gyurcsány Ferenc miniszterelnök beszél (Fotó: Hanti Vilmos, 2008. február 1.)."
(Szöveg-forrás és bővebb info:
regi.tankonyvtar.hu)
"13 éve, amikor még bemehetett a MEASZ a Parlamentbe, ott ünnepeltük a Köztársaság Napját. Mint levezető elnök, így láttam a közönséget. Előttem Gyurcsány Ferenc miniszterelnök beszél (Fotó: Hanti Vilmos, 2008. február 1.)."
(Forrás: Hanti V.-Facebook)
2021. január 31.
Letölthető dokumentumok:Nincs letölthető dokumentum
2024. április 27. Szombat