dr. Etter Jenőre emlékeztünk!

nyomtatás



2019. október első napjára a Magyar Ellenállók és Antifasiszták Szövetségének esztergomi szervezete megemlékezést hirdetett dr. Etter Jenő tiszteletére, emléktáblájának ünnepélyes megkoszorúzására.

Dr. Etter Jenő (1897-1973) jogász, mezőgazdász, Esztergom polgármestere volt a második világháború alatt. 1941. január 20-án lett a város első embere.

Lengyelország német lerohanása után lépéseket tett a honvédelmi miniszternél, egykori bajtársánál, és az esztergomi tiszti üdülőt a menekült lengyel tisztek rendelkezésére bocsátotta. (A városban ma is jelen van a lengyel kisebbség.) Segített abban, hogy közel ötvenezer lengyel állampolgár külföldre menekülhessen, a hazai menekülteknek is hatósági védelmet biztosított. Emellett kiállt a városi zsidóság védelmében is. Esztergomban még nem volt gettó és az élelmiszer-jegyek ugyanúgy jártak a zsidóságnak, mint a többi állampolgárnak. Etter nem vizsgáltatta felül a virilis listákat, az iparengedélyek felülvizsgálatát korlátozta, és tiltakozott a zsidókat sújtó intézkedések ellen.

1944-ben azonban alispáni utasítást kapott 69 zsidó család, (398 esztergomi és 138 környékbeli lakos) elkülönítésére. Ezt saját házuk kijelölésével oldotta meg a polgármester, de kerültek esztergomi zsidók a párkányi gettóba is. Az orvosi ellátó és elkülönítő helységek hiánya adott okot az időhúzásra és a menekülésre. Intézkedései miatt feljelentették a belügyminisztériumnál és a Gestapónál. 1944 júliusában megfosztották polgármesteri hivatalától, áthelyezték Máramarosszigetre polgármesternek, azonban ő ezt visszautasította, és nyugdíjba vonult. Ezzel egyidőben a városban megkezdődtek az első deportálások.

A deportálástól úgy menekült meg, hogy barátai közbenjárásával azonnali katonai behívót kapott. 1945-ben tért haza orosz hadifogságból. Ekkor kérelmezte visszahelyezését, de ezt elutasították. Ezután ügyvédként praktizált, de az ’50-es években az ügyvédi kamarából is kizárták. Portásként alkalmazta egy régi zsidó ismerőse, azonban ekkor is állandó rendőri megfigyelés alatt állt egészen 1957-ig. 1973-ban hunyt el.

2005. október 26-án (az 1956-os forradalom esztergomi sortüzének évfordulóján) háromnyelvű emléktáblát avattak neki az egykori Etter-házban, az Esztergom-vízivárosi Pázmány Péter utcában.

(Forrás: Hanti Vilmos Facebook-oldala,
Wikipédia – a szabad enciklopédia. Fotó: Horváth Mihály)

2019. október 3.

Letölthető dokumentumok:Nincs letölthető dokumentum
2024. április 28. Vasárnap