Andai Ferencnek, Radnóti rabtársának a MEASZ elnökéhez intézett levele Kanadából

nyomtatás

Felvillan előttem a régi elfelejhetetlen kép,amikor Sisák tizedes,vicces kópé, penészes kenyérdarabokat dobált a latrina közeli mocskos homokba,hogy a heidenaui tábor fiatal rabjai,vagy húsz méter távolságból startolva,indítás után a dobott kenyérre rohanjanak. Kizárólag szájjal lehetett csak kenyeret felkapni,majd azonnal majszolni kellett kéz nélkül a penészest. Erről könyvemben is emlékezem. Ilyen és hasonló mókák általában vasárnaponként történtek,vagy éjszakánként a pisi-itatás.
Sisák tizedes,aki később már a zupás Császár főtörzsörmesterrel a gyilkosságok sorozatát követte el, a hösök temetőjében nyugodja álmait.

Kedves Vili,
milyen rendívüli tiszteletet érzünk, mi külföldön élő honfitársak a MEASz és a még néhány demokratikus,igazi emberi társadalom iránt,akik megvetik és velünk együtt szégyenkeznek a kegyetlen hangú és érzékű, fasiszta csürhe minden egyes megnyílvánulása alkalmából.
Köszönöm,hogy elküldted az értesítést a vasárnapi demonstrációról. Mindössze harmincan... Ezrek, százezrek,milliók veletek vannak a nagyvilágban. Nem lehet,nem szabad engedni,hogy az őrültek, aljasok-alja, a szadista gyilkosok bornírt elméje ismét diadalmas legyen.

Baráti szeretettel,

Feri

2009. november 10.

Letölthető dokumentumok:Nincs letölthető dokumentum
2024. április 28. Vasárnap