Nagy idők emlékezete

nyomtatás

Május 23-án, a VIII. és a XIII. kerületi MEASZ szervezetek szervezésében, a XIII. kerületi Civilek Házában Harsányi Iván, a pécsi egyetem emeritus professzora tartott előadást az 1936–1939 közötti spanyol polgárháború kapcsán fölvetődő régi és új történelmi kérdésekről. Ennek időszerűségét az ez évben sorra kerülő három évforduló is fokozza. (85 évvel ezelőtt kiáltották ki a II. Spanyol Köztársaságot, és 80. évfordulója van a baloldali pártok 1936-os választási győzelmének, illetve a Köztársaság elleni katonai puccs nyomán a polgárháború kibontakozásának).



 A lázadók eredetileg néhány napos győzelmes felülkerekedéssel számoltak, de a spanyol munkásság és szövetségesei, egy széles társadalmi-politikai szövetség – a Népfront – keretében az ország jelentős részén ezt meghiúsították. Így került sor a 986 napos véres, több mint félmillió ember halálát okozó belháborúra, amely nemcsak a spanyol társadalom szemben álló erőinek az összecsapása volt, hanem a II. világháború egyik fő előcsatározása is.

A lázadók azonnal kérték és meg is kapták a náci Németország és a fasiszta Olaszország katonai segítségét. A Köztársaság a Szovjetunió kormányának támogatását élvezte, amely a földrajzi távolságot leküzdve küldött fegyvereket és katonai tanácsadókat, technikusokat a félszigetre. Bekapcsolódtak a harcba a Nemzetközi Brigádok számos országból spanyol földre siető antifasiszta önkéntesei is.

A nyugati nagyhatalmak álláspontja kétarcú volt. A brit kormány a nemrégiben kormányra jutott francia népfront-pártokat zsarolással rákényszerítette, hogy elálljanak a spanyol köztársaságiak közvetlen támogatásától. Ám ezek közreműködtek abban, hogy a szovjet katonai szállítmányok francia területen keresztül rejtve eljussanak a Pireneusok túloldalára.
Nehezítették a harcot a köztársaság politikai erői közötti, helyenként éles összeütközésekhez vezető elvi-politikai nézeteltérések is.

A nemzetközi helyzet általános romlása és a brit kormánynak az agresszorokkal szembeni benemavatkozási politikája fokozatosan vereségre ítélte a Köztársaságot. 1939 áprilisában kezdetét vette a Franco-diktatúra közel negyven éves parancsuralma, amelynek 1975-77-ben a diktátor halála és egy jó és kevésbé jó kompromisszumok által lehetővé tett demokratikus átalakulás vetett véget. A nyolcvan-nyolcvanöt év előtti kataklizma továbbélő hatásai, el nem varrt szálai azonban mindmáig riogatják a spanyol társadalmat.

-t-






2016. május 29.

Letölthető dokumentumok:Nincs letölthető dokumentum


Évkönyv

Alapszabály

Beszámoló- közhasznúsági melléklettel,
elfogadta a MEASZ közgyűlése 2014 május 27-én


Az antifasizmus nem jobb-, vagy baloldaliság kérdése
Demokrata.info
Demokrata.info
FIR hírlevelek

Tüntetés az Új Színházért (videó)

Demokrácia Akadémia
FIR





emasa

Kurucwanted

BPI

Mix Online

FacebookÖsszefogás a demokráciáért

FacebookAntifasiszta.hu a Facebookon

Twitter
Összefogás a Demokráciáért a Twitteren
Demcall @OFDMEASZ


2017. december 13