A szélsőséges pártok megerősödését segítik a gazdasági és a migrációs válságra adott elhibázott és lassú válaszok, vagyis párhuzamos válságkezelési kudarc figyelhető meg Európában.
- mondta Gálik Zoltán, a Corvinus Egyetem docense az MTI-nek.
Emlékeztetett: 2008-2009 óta tendencia a szélsőséges pártok európai
megerősödése. A világgazdasági válság európai következményeire adott
elhibázott, lassú válaszok a politikai elit ellen bizalmatlanságot
szültek - tette hozzá, hangsúlyozva, hogy emellett a tendencia okának
tekinthetők azok a gazdasági problémák is, amelyek a válság
következtében keletkeztek, és nem oldódtak meg. E problémák között
említette, hogy a fiatalok munkanélküliségét főként a dél-európai
országokban nem tudták kezelni, ahol szintén több szélsőséges párt
jelent meg.
Jellemzően szélsőséges, radikális és populista pártok a bal- és a
jobboldalon egyaránt kihasználják a helyzetet - mutatott rá, példaként
említve Görögországot, Franciaországot, Dániát, Svédországot és
Belgiumot.
Gálik Zoltán szerint e pártok a társadalmakon belüli törésvonalakat is
kiaknázzák: azt, hogy nagyobbak a társadalmi különbségek azokban az
országokban, amelyeket a válság jobban érintett.
Az elemző hangsúlyozta: a szélsőséges pártokat segítik a migrációs
válságra adott elhibázott és lassú válaszok is, vagyis "párhuzamos
válságkezelési kudarc" figyelhető meg Európában. Az idegengyűlölő pártok
kihasználják a politikai elit gyengeségét, "alternatívát próbálnak
kínálni a meglévő politikai rendszerrel szemben". Emellett az
Európa-ellenes retorika is nagy szerepet játszik a népszerűségük
növekedésében, ami összefügg azzal, hogy nem megfelelő a válságkezelés.
Kérdés, hogy mennyire legitimálhatják magukat ezek a pártok, hiszen
több kísérletet is tettek már arra, hogy a kormányba bekerüljenek vagy
azt kívülről támogassák - magyarázta. Ahhoz viszont, hogy ez
megtörténhessen, maguknak is változniuk kell. Több szélsőséges párt,
amely korábban idegengyűlöletet szított, most "megpróbál kulturáltabb
lenni", a hatalom közelébe férkőzni, és már egyáltalán nem, vagy csak
részben követi a korábbi ideológiáját. Ilyen például a francia Nemzeti
Front vagy az Egyesült Királyság Függetlenségi Pártja.
A szakértő arra is kitért, hogy a menekültkérdés miatt szinte minden
nyugat- és kelet-európai országban teret nyertek ezek a szélsőséges
pártok.
Gálik Zoltán szerint kérdéses, hogy a szélsőséges pártok teljesen
átrendezik-e majd az országokban a választási preferenciákat. Hatalomra
egyelőre nem nagyon tudnak jutni ezek a pártok, de "koalícióra
kényszeríthetik a hagyományos politikai elitet" maguk között, vagy
polarizálhatják a pártrendszert. Utóbbira példa a múlt hétvégi
szlovákiai választás, ahol a szélsőségesek megjelenésével "nem tudnak
rendesen koalíciót kötni a mainstream pártok", és így destabilizálódik a
politikai rendszer - mondta.
A szakértő arról is beszélt, hogy Barack Obama elnöksége alatt az
Egyesült Államok viszonylag sikeresen kihasználta a válságkezelésben
szerzett előnyöket, mégis sokan elégedetlenek a válságkezeléssel. Így
ebben az esetben is az elégedetlenség, a politikai elittel szemben
érzett düh lehet az oka Donald Trump republikánus elnökjelölt-aspiráns
népszerűségének.
Bár a demokraták nem igazán megosztottak a Hillary Clinton és Bernie
Sanders közötti kiélezett verseny ellenére sem, az látszik, hogy "a
konzervatív elitbe vetett hit megroggyant az elmúlt időben", a szélsőség
azért tud terjedni, mert az emberek elégedetlenek a pártelittel -
mondta. Hozzátette: a mostani helyzetből viszont nem kell
következtetéseket levonni, mert az amerikai pártrendszer - az európai
helyzettől eltérően - egyelőre stabil.
Forrás: MTI, fotó: hirado.hu
2016. március 9.