Bocsánat, hogyha kérdem... Mennyire vagyunk mi magyarok antiszemiták? |  |
Aki kérdez: Demokrata.info, aki válaszol: Heller Ágnes filozófus, egyetemi tanár. Mivel manapság Magyarországon az antiszemitizmus kérdése komoly beszéd és vitatéma, ezért a Demokrata Info munkatársa tapasztalatairól és véleményéről kérdezte Heller Ágnest, akiről közismert, hogy a téma kiváló ismerője.
DI: Az utóbbi évek magyarországi antiszemitizmusában sokan a Horthy rendszerit látják újraéledni. Igazuk van, tényleg felfedezhető hasonlóság?
Heller Ágnes: A mai antiszemitizmus nem hasonlítható össze a Horthy korszakéval. Akkor a meghozott zsidótörvényekkel államosították az antiszemitizmust. Ma Magyarországon erről nem beszélhetünk. Nincsenek olyan törvényeink melyek, ezt alátámasztják. Az egyes emberek privát antiszemitizmusa jelen van nálunk is, mint egész Európában, főleg Izrael ellen irányul. Ez a retorika megtalálható a Jobbik kommunikációjában is.
DI: Mennyire vagyunk mi magyarok antiszemiták?
Heller Ágnes: A magyarországi antiszemitizmus tükrözi az európai átlagot, ami 35%. A magyarokra a tradicionális antiszemitizmus a jellemző, ami ennél nagyobb mértékben van jelen. Az európai országok közül Angliában és Franciaországban a legnagyobb az antiszemitizmus.
DI: A magyarországi zsidóságnak korábban is voltak asszimilációs törekvései. Mennyire van jelen ma a kikeresztelkedés és az kivándorlás?
Heller Ágnes: Mindig is sok zsidó keresztelkedett ki. Az első zsidótörvények megjelenése ezt a folyamatot felerősítette, de a történelem bebizonyította, hogy a kikeresztelkedés nem védte meg a zsidóságot. A ma élő harmadik generáció sok esetben elfelejtette a nagyszülők zsidó származását, vagy nem tud róla. A kikeresztelkedés helyett napjainkban inkább kivándorolnak, vagy a gyermekeiket küldik el tanulni Izraelbe vagy Amerikába. A nagyon sikeresek azonban visszatérnek azzal a szándékkal, hogy jobbá tegyék az itt maradottak életét.
DI: Az idősebb korosztály tagjai közül sokan újra félnek, a fiatalok nem. Jogos-e ez a félelem?
Heller Ágnes: A félelem egyik oka lehet, hogy még mindig nem beszélték ki az átélt borzalmakat. A fiatalok tényleg nem félnek, és ez helyes.
DI: A múlt év a Holokauszt emlékéve volt. Sikeresnek mondható ez az emlékév? Ön hogy látja?
Heller Ágnes: Magyarországon nem alakult ki katarzis a holokauszt után úgy, mint Németországban. Nálunk csak formalitás volt az emlékév, ami a zsidóságnak kellett a legkevésbé. Sokkal fontosabb, az, hogy elkészülhetett a Saul fia című film, ez egy fontos „győzelem”.
sztorma HCJD / demokrata.info
A szerkesztő megjegyzése:
Heller Ágnes 2013-ban megkapta a MEASZ által alapított Radnóti Miklós Antirasszista Díjat.
(A cikk illusztrációja Heller Ágnes Facebook oldaláról származik.)
2015. augusztus 23.
