Nyílt levél Hóman Bálintról

nyomtatás

„Közös a sorsunk. Közös a sorstalanságunk. Mert akik zsidó honfitársainkat megalázták és halálba küldték, azok a magyar nemzetet is megalázták, egész nemzetünknek okoztak pótolhatatlan veszteséget. Mindegy, hogy náci németként vagy a hitleri ideológiát kiszolgáló magyarként tették, amit tettek. Nincs bocsánat arra, ha egy állam a saját polgárai ellen fordul.” (Áder János köztársasági elnök 2014-ben a Nemzetközi Élet Menetének résztvevőjeként Auschwitz-Birkenauban mondott beszédéből.)

2015. március 6-án a Fővárosi Törvényszék jogerős döntésében bűncselekmény hiányában, posztumusz felmentette Hóman Bálintot a háborús bűntett vádja alól. Ezután a székesfehérvári képviselő testület arról döntött, hogy még az idén felavatják Hóman Bálint szobrát, amit már korábban is szorgalmaztak. A szobor költségeire az Igazságügyi Minisztérium 15 millió forintot, a székesfehérvári önkormányzat csaknem 2 millió forintot biztosított. A közgyűlés indoklása: „ezen döntés nem az egykori történész, akadémikus politikai nézeteinek támogatásáról szól, hanem a város, különösen a belváros fejlesztéséért, a ma szeretett és nap, mint nap használt épített örökségünk kialakításáért végzett munkásságának elismeréseként támogatjuk az emlékmű létrehozását.” Érdemes idézni Bibó István 1947-ben írt értékelését: „Ebben a helyzetben egyet lehet csinálni, megállapítani és elvállalni a felelősség ránk eső részét. …. Szükséges, hogy mindenki megcsinálja magának ezt a mérleget, s a hangsúlyt ne arra helyezze, hogy mik az érdemei vagy a mentségei, s ezek hogyan egyenlítik ki a vétkeit vagy mulasztásait, hanem egyszerűen csak arra, hogy mi mindenért felelős, vagy mi mindennek a felelősségében részes. Így talán utóbb mégis kialakul egy tisztább, bátrabb és a felelősséggel inkább szembenéző együttes nemzeti számvetés is.” Tanulságos és mértékadó gondolatok.

Vélelmezem, hogy a bíróság csak a háborús bűntett tényét vizsgálta, de nem tette kritika tárgyává Hóman Bálint egész politikai tevékenységét. 1932-től 1942. július 3-ig minden kormányban vallás és közoktatásügyi miniszter volt. Teljesen egyetértett Hitler és a náci Németország nézeteivel és cselekedeteivel, a II. világháborúval, és hogy ebben Magyarországnak is részt kell vennie. Javasolta a zsidótörvények bevezetését, illetve azok szigorítását, faji alapra helyezését, végezetül pedig a zsidók kitelepítését.

Hóman Bálint tudós, történész, akadémikus, akinek a véleménye más hasonló elvet képviselő politikusokkal együtt nagy jelentőséggel bírt. Nézetei és álláspontja mellett végig kitartott. A Kállay kormányból azért lépett ki, mert a miniszterelnök megpróbálta Horthy kormányzóval egyetértésben lazítani Magyarország kapcsolatait a náci Németországgal. Horthy kormányzó 1944. október 15-i kiugrási kísérletének bukása után változatlanul képviselő maradt és továbbra is részt vett a parlament munkájában. Hóman Bálintot a bíróság a háborús bűntett alól felmentette, de hosszú politikai tevékenysége a fent említett és az alábbiakban ismertetett tények alapján bűnös, nemzetvesztő politikát folytatott.

Hóman Bálint miniszterként készítette el az első zsidótörvény legelső vázlatát, ő terjesztette be 1938 februárjában a miniszterelnöknek és a kormánynak. Lázár Andor igazságügy miniszter jelezte, hogy a zsidótörvényt nem tartja elfogadhatónak, mire Hóman Lázárt lemondásra szólította fel. Lázár Andor le is mondott miniszteri tisztségéről. Hóman folyamatosan kiállt a zsidótörvények újabb és újabb szigorítása mellett. 1939-ben a második zsidótörvény alkalmazását saját miniszteri hatáskörében tovább szigorította. Elrendelte, a 6 százalékos numerus clausus alkalmazását a középiskolákban is. Utasítást adott arra, hogy négy budapesti gimnáziumban, ahová még sok zsidó gyerek járt, legyen keresztény és zsidó osztály. Hóman a parlamentben is világossá tette, hogy elégedetlen a második zsidótörvény szigorával. Az oktatásban a zsidók teljes kizárását, a numerus nullust tartaná helyesnek.

Hóman Bálint, 1940 júniusában Teleki Pál miniszterelnökhöz írt memorandumában így írt: „A zsidókérdésben végre szakítani kell a kompromisszumok rendszerével. (...) Tudatára kell ébrednünk végre, hogy a zsidó ellensége kell, hogy legyen a mai kormányrendszernek.(...) Ebből nyilvánvalóan következik, hogy zsidókat semminemű hatalmi pozícióban, sem a közigazgatásban, sem a bírói székben, sem az iskolában nem lehet megtűrni, nekik a gazdasági életben sem szabad tanácsadói, irányító, vezető szerepet a kezükben hagyni. A meglévő zsidótörvény rossz. Ezért mielőbb meg kell hozni az új egy-két szakaszos törvényt, mely faji alapra helyezkedik.”

1944 februárjában, egy hónappal a német megszállás előtt, Hóman Bálint 29 kormánypárti képviselővel együtt memorandumot intézet Kállay Miklós miniszterelnökhöz. „A háborúnak határaink felé való közeledése újból élesen időszerűvé teszi a zsidókérdést. Aktuálissá válik a kérdés azért, mert egy esetleg közvetlen német segítséggel önvédelmi harcra felsorakozott országban a magyar háborús célokkal életérdekeiknél fogva ellentétes törekvésű nyolc-kilencszázezer főnyi zsidóság szabályozása új hatékony intézkedéseket igényel. (...) A magyarországi zsidókérdés egyetlen megoldása a kitelepítés.”

Hóman Bálint a háború végéig hű maradt nácibarát elveihez. A német megszállás után tagja maradt a parlamentnek, csatlakozott ahhoz a parlamenti csoporthoz, amely a kiugrás megakadályozására alakult. Szálasi Ferenc hatalomátvétele után tagja a nyilas parlamentnek is, ahol többször fel is szólalt. Kormányzati munkája, minisztersége 1942. július 30-án ért végett, lemondott, a történészek szerint Kállay Miklós miniszterelnök nem egyértelműen németbarát hintapolitikája miatt.

Hóman a dualizmus rendszerének emancipáló politikáját elutasította. A zsidók emancipációját nem tartotta megvalósíthatónak, mert a zsidóság „a kereszténység eszméjével szembehelyezkedő szellemiségük, a felforgató mozgalmakban és romboló eszmeáramlatok terjesztésében vitt szerepük akadályozza”. 1938. május 5-én a Pesti Naplóban és a Népszavában jelent meg 59 keresztény értelmiségi tiltakozása az első zsidótörvény ellen. Néhány név: gróf Apponyi György, Bartók Béla, Kodály Zoltán, Móricz Zsigmond, Zilahy Lajos, Csók István, Schöpflin Aladár, Szakasits Árpád.

Hóman Bálint a magyar zsidóságra vonatkozó értékelése és megállapítása minden alapot nélkülöz. A magyar zsidóság bizonyította hűségét az 1848-49-es szabadságharcban, és az I. világháborúban. A magyar zsidóság legjobbjai sok dicsőséget hoztak hazánknak. Dr. Czeizel Endre orvos, genetikus professzor kutatásai alapján, könyvei bizonyítják: 15 magyar Nobel díjas közül 9 zsidó, vagy zsidó származású, 14 magyar matematikus zseni közül 13 zsidó, vagy zsidó származású.

Érdemes számba venni – a teljesség igénye nélkül - a Hitlerrel és a náci Németországgal együttműködő vezetők és kollaboránsok sorsát.

Ion Antonescu, tábornok, Románia diktátora. Románia hű szövetségese volt a náci Németországnak. Részt vettek a Szovjetunió elleni háborúban, megkapták Besszarábiát és Bukovinát, ahol 240 ezer zsidót irtottak ki. 1943-ban Antonescu Hitler követelésére már nem volt hajlandó Havasalföld és Dél- Erdély zsidóságát kiszolgáltatni. 1944. augusztus 23-án Mihály román király által irányított eredményes felkelés után a király parancsára Antonescut bíróság elé állították, halálra ítélték és az ítéletet végrehajtották.

Phillipe Petain,Franciaország marsallja, az I. világháború hőse. 1940 júliusában reménytelennek látta az ellenállást a náci Németországgal szemben és fegyverszünetet kötött. 1940.június 16-án új, Hitlerrel együttműködő kormányt alakított. 1945-ben bíróság elé állították, hazaárulásért halálra ítélték. De Gaulle tábornok az ítéletet életfogytiglani börtönre változtatta.

Vidkun Quisling, norvég katonatiszt. 1931-33 között honvédelmi miniszter Norvégiában. 1933-ban Nemzeti Egység néven fasiszta pártot alapított. 1940 áprilisában lelkesen üdvözölte a hazájára támadó német csapatokat. Hitler támogatására, a háború alatt norvég náci katonai egységeket szervezett. A háború után bíróság elé állították, halálraítélték és kivégezték.

Josef Tiso, katolikus pap, szlovák államelnök. Hitlerhez fordult az önálló Szlovákia létrehozásáért. 1939. október 26-tól, mint államelnök jóváhagyta Szlovákia csatlakozását a Háromhatalmi Egyezményhez, és részt vett a Szovjetuniót elleni háborúban. 1942-ben a szlovákiai zsidóság nagy részét deportáltatta és ezért még fejpénzt fizetett a németeknek. 1945 tavaszán elmenekült Pozsonyból, elfogták, átadták a csehszlovák hatóságoknak. Bíróság elé állították, 1946 decemberében hazaárulásért halálraítélték, és kivégezték.

A felszabadulás után a magyar igazságszolgáltatás bíróság elé állította Bárdossy László miniszterelnököt, Sztójay Döme miniszterelnököt, Jaross Andor belügyminisztert, Baky László és Endre László államtitkárokat, Szálasi Ferenc nemzetvezetőt, Hóman Bálint vallás és közoktatás minisztert Jány Gusztáv vezérezredest, a 2. magyar hadsereg parancsnokát, a II. világháborúba való belépésünkért, a magyar zsidóság deportálásáért, a polgári és baloldali személyek elhurcolásáért és megölésükért. Tevékenységük kimerítette a hazaárulás fogalmát. Nincs mód arra, hogy a bíróság elé állított személyek teljes körét bemutassam.

Horthy kormányzót súlyos felelősség terheli a II. világháborúba való belépésért és a magyar zsidóság deportálásáért. Horthy kormányzó 1942-ben, Kállay Miklós miniszterelnök kinevezésével megkísérelte a náci Németországgal való kapcsolatot lazítani. 1942-43-ban nem tett eleget Hitler követelésének, hogy a magyar zsidóságot deportálják. 1944. március 19-i német megszállást követően a Hitler hívő, mélységesen antiszemita Sztójay Dömét nevezte ki miniszterelnöknek és szabad kezet adott a zsidókérdés megoldására, ennek eredményeként 6 hét alatt zsidótlanították a magyar vidéket. A nyilas hatalomátvétel után a kormányzó Szálasi Ferencet miniszterelnöknek, nemzetvezetőnek nevezte ki, továbbra is a náci Németország mellett folytattuk a háborút.

Tisztelt Polgármester úr, tisztelt Miniszter úr!

Önök egyetértenek és támogatják Hóman Bálint szobrának székesfehérvári felállítását. Úgy vélem, hogy hazánk meghatározó személyiségeinek nyilatkozatai közvetve ennek határozottan ellent mondanak.

Orbán Viktor miniszterelnök 2015. januárjában beszédet mondott a Kozma utcai zsidó temető I. világháborúban elesett zsidó hősök parcellájánál: „ S bár itt most az I. világháború hősi halottai előtt tisztelgünk, nem mehetünk el szó nélkül a II. világháború koncentrációs táborainak magyar zsidó áldozatainak emléke mellett sem.(…) Az I. világháborúban még a hadseregünk származásra való tekintet nélkül biztosította katonáink előmenetelét, két és fél évtized múlva szeretet nélküliek és közömbösek voltunk, amikor segíteni kellett volna, és sokan nagyon sokan voltak azok a magyarok, akik a rosszat választották a jó helyett, a szégyenteljeset a becsületes helyett. (…) Ha a Kárpátokban kialakított védelmi vonal 1914-15-ben elesik Budapest ostromlott várossá vált volna. Mindez azért nem történt meg akkor, mert volt egy kiemelkedő honvédelmi miniszterünk, báró Hazai Samu (zsidó származású), aki szinte a semmiből előteremtve egy 70 ezer fős erősítést küldött az északi front megsegítésére, majd egy szerencsés vagy inkább ihletet pillanatában úgy döntött, hogy Szurmay Sándor tábornokot állítja az új hadseregcsoport élére. (…) 100 évvel ezelőtt 20 fokos hidegben, 3 napos csatát követően sikerült visszafoglalniuk az oroszoktól az ország kapuját, az Uzsoki-hágót.”

Lázár János miniszter 2015. júniusában így beszélt a Nemzetközi Holokauszt-emlékezési Szövetség magyar elnökségének első plenáris ülésén: „A holokauszt nem csak keresztényietlen és embertelen tett, de hazaárulás is volt. (…) A kirekesztés ezért a magyarok számára öncsonkítás. A magyar zsidók ott voltak és kivették részüket a nemzeti történelem minden fontos küzdelméből. (…) Csak őmellettük nem volt senki 70 éve, kivéve azt a maréknyi bátor, valódi hazafit, akiknek az esze és a szíve a nehéz időkben is a helyén volt, és akik megmentették, de legalábbis védték a nemzet becsületét is. (…) 70 évvel ezelőtt a magyar nemzet hatszázezerszer halt meg a marhavagonokban, a koncentrációs táborokban és a Duna parton és nem is születhet újjá egészen addig, amíg nem tettünk meg mindent, hogy mind a hatszázezer honfitársunk történetét feltárjuk, vagy legalább a nevüket felírjuk az Emánuel emlékfa egy levelére vagy a Páva utcai emlékközpont emlékfalára.”

S még egy idézet Márai Sándor 1945-ben írt Naplójából: "Ahhoz, hogy Magyarország megint nemzet legyen, megbecsült család a világban, ki kell pusztítani egyfajta ember lelkéből a „jobboldaliság” címkéjével ismert különös valamit, a tudatot, hogy ő, mint „keresztény magyar ember” előjogokkal élhet a világban tehetség és tudás nélkül. (…) Ez a fajta soha nem változik meg, de amíg ezeknek szavuk van vagy befolyásuk, Magyarország nem lesz nemzet.”

Horthy kormányzó és a magyar vezetők meg sem kísérelték, hogy hazánk semleges ország maradjon. Hitler hívása nélkül, önként vettünk részt a II. világháborúban, neves személyiségek semlegességi javaslatait semmibe vették. A végeredmény a katona és civil állampolgárok milliókban mérhető pusztulása. Ma már a szélsőjobb megkérdőjelezi a szövetségesek igazságos és jogos győzelmét. Tagadják a magyar holokausztot. A múlttal való szembenézés helyett a nácibarát árulók tömjénezése folyik. Nem követjük Németország elismerésre méltó példáját. A zsidókra szórt rágalom egyike, a keresztény ellenesség. XIII. János, II. János Pál, Ferenc pápa a zsidóságot idősebb testvérének tartja. Ferenc pápa mondta: „Minden keresztényben lakik egy zsidó. Senki sem lehet igaz keresztény, ha nem ismeri el zsidó gyökereit!”

Hogy lehet, hogy Hóman Bálint, a neves történész, akadémikus még 1944-ben sem látta, hogy a náci Németország és szövetségesei elvesztették a II. világháborút?

A fenti tények alapján kérem Polgármester urat és Miniszter urat, hogy ne támogassák Hóman Bálint szobrának felállítását.

Budapest, 2015. augusztus

dr. Lebovits Imre, MEASZ-alelnök

Forrás: Népszava

2015. augusztus 13.

Letölthető dokumentumok:Nincs letölthető dokumentum


Évkönyv

Alapszabály

Beszámoló- közhasznúsági melléklettel,
elfogadta a MEASZ közgyűlése 2014 május 27-én


Az antifasizmus nem jobb-, vagy baloldaliság kérdése
Demokrata.info
Demokrata.info
FIR hírlevelek

Tüntetés az Új Színházért (videó)

Demokrácia Akadémia
FIR





emasa

Kurucwanted

BPI

Mix Online

FacebookÖsszefogás a demokráciáért

FacebookAntifasiszta.hu a Facebookon

Twitter
Összefogás a Demokráciáért a Twitteren
Demcall @OFDMEASZ


2017. június 25