Huszonöt évig tartó vita után csütörtökön megnyitották Münchenben a város náci múltját bemutató múzeumot és dokumentációs központot. Németországban mindenütt sokáig tartott a náci múlt feldolgozása, Münchenben pedig különösen sokáig, ami azzal magyarázható, hogy "München valamennyi városnál mélyebben keveredett bele a nemzetiszocializmusba" - mondta a Deutschlandfunk országos közszolgálati rádiónak az intézmény alapító igazgatója, Winfried Nerdinger, rámutatva arra, hogy Adolf Hitler és pártja, a Nemzetiszocialista Német Munkáspárt (NSDAP) a bajor fővárosban vált meghatározó politikai erővé a helyi polgárság egy részének támogatásával.
Az új intézmény nem emlékhely, és célja
nem az áldozatok előtti tisztelgés. A dokumentációs központ a náci
rendszer működtetőivel, a bűnök elkövetőivel foglalkozik, és
mindenekelőtt azt a kérdést vizsgálja, hogy milyen társadalmi
körülmények vezettek a diktatúra kialakulásához. Állandó kiállításán
egyetlen eredeti tárgy sem lesz, amely a náci rendszer terméke - például
egyenruha vagy zászló -, hogy elkerüljék a nemzetiszocializmus
"esztétizálását".
A Nemzetszocializmus Müncheni
Dokumentációs Központjában (NS-Dokumentationszentrum München) München
náci korszaka és a müncheni nácik tevékenysége mellett a múlt
feldolgozásának folyamatát is bemutatják, és foglalkoznak a kortárs
szélsőjobboldali áramlatokkal. Az intézmény profilja így hasonló, mint A
terror topográfiája (Topographie des Terrors) nevű berlini
dokumentációs, kiállítási és kutatási központé, amely a náci
állambiztonsági szolgálat, a Gestapo egykori központi irodaépületének
helyén - részben romjain - épült.
Az új müncheni központ is történelmi
helyen áll, az NSDAP egykori székházának telkén. Az épület elüt a
környezettől, a szögletes, aszimmetrikus fehér betontömb a szűk fekete
ablaknyílásaival éles ellentétben áll a tőszomszédságában elhelyezkedő
épületekkel, amelyek közül több a náci korszakban épült, mint például az
úgynevezett Führerbau (a vezér, vagyis Hitler épülete, irodaháza),
amelyben 1938-ban megkötötték a Csehszlovákia feldarabolásáról
rendelkező müncheni egyezményt. Ez szándékosan alakult így, az intézmény
az építészet eszközeivel is állást foglal a nácizmussal szemben és
"zavarni" akarja környezetét - mondta Winfried Nerdinger.
A négyemeletes épületben ezer
négyzetméter az állandó kiállításé és az időszaki kiállításoké. Az
intézmény célja a tájékoztatás, a felvilágosítás és a diskurzus, a
párbeszéd, ezért az épületben könyvtár is működik, és egy oktatási
központ szemináriumi termekkel és egy nagyteremmel, amelyben
előadásokat, konferenciákat, filmvetítéseket lehet tartani. A beruházás
28,2 millió euróba (8,6 milliárd forint) került, a finanszírozást
egyenlő arányban vállalta a müncheni önkormányzat, a bajor állam és a
szövetségi kormány. Az intézmény ügyét civil szerveződések karolták fel,
de a politika szintjén sokszor akadályokba ütközött a megvalósítás. A
működés megkezdésének tervezett időpontját négyszer kellett módosítani. A
dokumentációs központot végül 25 évig tartó vita után avatták fel,
éppen München felszabadításának 70. évfordulóján.
Az új intézmény "évtizedek óta tátongó
űrt tölt be" és azt mutatja, hogy "München vállalja a szembenézést
múltjával" - mondta a csütörtöki megnyitón Dieter Reiter, a bajor
főváros főpolgármestere. Az ünnepségen részt vett többek között Horst
Seehofer bajor miniszterelnök és a szövetségi kormány kulturális
államminisztere, Monika Grütters, számos holokauszt-túlélő és veteránok
az amerikai hadsereg Münchent felszabadító csapataiból.
MTI-Népszava, 2015. ápr. 30.
Fotó: Fortepan/Lőrincze Judit - Németország, Berlin 1936
2015. április 30.