A holokauszt a német kultúra közepén éktelenkedő "feneketlen mélység" és máig nincs válasz arra, hogy miként történhetett meg - mondta a német államfő vasárnap a bergen-belseni koncentrációs tábor felszabadításának 70. évfordulóján rendezett ünnepségen.
Joachim Gauck a Németország nyugati részén fekvő, Hannover térségében
kialakított egykori náci koncentrációs tábor területén álló emlékműnél
mondott beszédében kiemelte: Bergen-Belsen megmutatta, hogy a holokauszt
színterei nemcsak a nácik által elfoglalt távoli, kelet-európai régiók
voltak, hanem a német kultúra "kellős közepe" is, így a bergen-belseni
tábor vidéke, ahol a felvilágosodás nagyjai közé tartozó Leibniz és
Lessing munkálkodott.
Hozzátette: nem tudja megválaszolni, miként történhetett meg a
holokauszt egy annyira gazdag történelemmel és kultúrával rendelkező
országban, mint Németország, azt viszont tudja, hogy a náci múlt az
emberi méltóság védelmére kötelez.
Németország ahol csak tud, "véget vet az igazságtalanságnak" és akkor
sem állhat tétlenül, ha nincsenek meg ehhez az eszközei. Ilyen esetekben
tanúságtétellel kell hozzájárulnia ahhoz, hogy ne ismétlődhessen meg az
embertelenség. Úgy kell tennie, mint Anne Frank, aki a náci uralom
alatt írt naplójával tett tanúságtételt – mondta Joachim Gauck.
A bergen-belseni lágerben 1941 és 1945 között több mint 70 ezren
pusztultak el, ott halt meg a naplójáról ismert Anne Frank is 15 évesen,
a felszabadulás előtt alig néhány héttel.
A koncentrációs tábort brit csapatok szabadították fel 1945 áprilisában.
A háború végén Bergen-Belsen vált a legismertebb náci koncentrációs
táborrá, mivel a felszabadítókkal érkezett forgatócsoport filmje
elsőként mutatta be a világnak a lágereket.
Joachim Gauck beszédében köszönetet mondott a felszabadítóknak.
Hangsúlyozta, hogy a brit katonák egy olyan "demokratikus kultúra
követei voltak, amely nem az ellenség és a bosszú fogalmán alapult,
hanem a jog uralmán és az emberi méltóságon".
Az NDR regionális közszolgálati televízióban közvetített ünnepségen a
nagyjából ezer vendég – köztük mintegy 70 egykori fogoly – előtt
beszédet mondott Ronald S. Lauder, a Zsidó Világkongresszus (WJC)
elnöke, aki felidézte, hogy Bergen-Belsen a háború után
menekülttáborként működött tovább és sok zsidó lakója volt, akiknek
révén "a zsidó nép feltámadt a holokauszt után maradt poraiból".
Hetven év után viszont "ismét a pokol felé tartunk, amelyből egyszer már
kiszabadultunk" – tette hozzá a WJC elnöke. Hangsúlyozta, hogy
Európában ismét erősödik az antiszemitizmus, így Párizsban, Londonban
vagy Koppenhágában már nem lehet az életveszélybe kerülés kockázata
nélkül az utcára lépni kipában, a zsidó vallási előírások tiszteletét
kifejező fejfedőben, és "szélsőjobboldali, neonáci csoportok nyernek
parlamenti mandátumokat Magyarországon és Görögországban".
Romani Rose, a Német Szintik és Romák Központi Tanácsának elnöke
beszédében hangsúlyozta, hogy a szinti és roma közösség elleni
holokauszt tényének elismertetéséért évtizedekig kellett küzdeni, most
pedig ismét a bűnbak szerepébe szorítják a közösség tagjait. A
kirekesztettek, elnyomottak, megbélyegzettek iránti részvét "rituális
gesztusai nem elégségesek, a politikának, az igazságszolgáltatási
rendszernek és a társadalomnak egyaránt kötelessége a fellépés az
emberellenes és antidemokratikus cselekedetek ellen" – mondta Romani
Rose.
Hangsúlyozta, hogy "a rasszizmus és a populizmus nem csak a kisebbségek
jogait veszélyezteti, hanem a demokrácia szíve ellen is irányul".
2015. április 28.