Február 13. az emlékezés és az öröm napja is |  |
Hetven évvel ezelőtt, 1945. február 13.-án Budapesten véget ért a háború, a főváros felszabadult. A Magyar Ellenállók és Antifasiszták Szövetsége és az Ellenállók Nemzetközi Szövetsége (FIR) egy különleges kiállítással is emlékezett az áldozatokra. Tudósítónk jelenti a budapesti február 13-i ünnepségekről.
A Magyar Sajtó Házában Tóth Károly, a MUOSZ elnöke nyitotta meg „Az Európai Ellenállás” című vándorkiállítást és emlékezett meg azokról az újságírókról, akik életükkel fizettek elvhűségükért.
(A kiállításról szóló tudósításunk ide kattintva elolvasható.)
„Kiemelt figyelemmel kísérik az újságírók azt a folyamatot, mely elkendőzi a felszabadítás tényét. Az idő múlásával egyre kevesebb a szemtanú, aki tényszerűen tud beszámolni a történtekről” – hívta fel a megjelentek figyelmét Farkas József szakosztályi elnök.
Szanyi Tibor EUP képviselő két személyes emléket idézett fel a budapesti Dumaparttal kapcsolatban: Egy véletlen rakparton történő átkelés kapcsán tudta meg, hogy a mellette ülő kolléganőjének édesanyját. Ő megmenekült. Majd egy 45-ben még kisfiú emlékét idézte, akinek szeme láttára gyilkolták meg a nyilasok édesanyját szintén a Duna parton. A ma már felnőtt fiú minden évben kimegy a rakpartra és emlékszik azokra, akik ott haltak meg.
Pier Schouten, a FIR holland alelnöke elmondta, hogy ezt a vándorkiállítást elviszik minden olyan országba, ahol a nácikat legyőzték. (Hollandiába múlt év tavaszán érkezett a tárlat Belgiumból.) „Soha többé fasizmust! Soha többé háborút!” – fogalmazta meg a kiállítás üzenetét Schouten.
Jean Cardoen, a kiállítás szerkesztője elmondta, hogy 21 ország 450 fényképén mutatják a fasizmus elleni harcot, melyet több nyelvre is lefordítottak. Az Európai országok más-más eszközzel, de közös célért küzdöttek, a nácizmus elpusztításáért. „Külön örömöt jelent, hogy a sajtó háza ad otthont ennek a tárlatnak, mer napjainkban is hallnak meg újságírók a vélemény szabadságért” – fogalmazott Jean Cardoen.
„Jó lenne egy olyan emlékház, mely a magyar ellenállásnak állít emléket” - mondta az ünnepélyes megnyitó végén Hanti Vilmos.
Magyar Sajtó Házából az emlékezők a Vizafogói Mártíremlékműhöz mentek, ahol Komjáthi Imre és Hanti Vilmos mondott beszédet.
Kora délután a Szabadság téri Szovjet hősi emlékműnél folytatódott a megemlékezés, ahol Mihail Moiszejev hadseregtábornok, a FIR alelnöke, az Orosz Veteránszövetség elnöke emlékezett a hetven évvel ezelőtti elesett szovjet katonákról, a Budai Önkéntes Ezred tagjairól és a főváros harcokban elhunyt lakosairól. Beszéde végén átadta azt az emléklapot Hanti Vilmosnak, mely arról az oroszországi kezdeményezésről szól, hogy a felszabadító harcok során elhunyt 27 millió áldozat emlékére egy-egy fát ültetnek. Magyarországot is arra kérte a hadseregtábornok, hogy csatlakozzon ehhez a kezdeményezéshez.
A budapesti Amerikai Katonai Temetőben Heller Ágnes a felszabadító harcok során elesett amerikai katonákra emlékezett, kiemelve, hogy olyan európai országok szabadságáért haltak meg, akiktől nem vártak ellenszolgáltatást.
A nap zárásaként, a Budai Önkéntes Ezred Vérmezőn lévő emlékművénél Herczku Mihály, az ezred egykori tagja emlékezett meg a 70 évvel ezelőtti eseményekről.
Az emlékező szavak mellett a kegyelet koszorúit is elhelyezték a magyar, szlovák és orosz A Szabadság téren a MEASZ megemlékezése után került sor a Munkáspárt rendezvényére. Szombat délután a Politikatörténeti Intézet ad otthont annak a mini konferenciának, melynek témája „Világunk az első győzelem 70. évfordulója idején”
2015. február 13.
sztorma HCJD
2015. február 14.
