Minden keresztényben lakik egy zsidó... |  |
A zsidóság 20. századi genocídiumának egyik neve a Soá. Annyit jelent, hogy csapás. Sajnos az elmúlt év – minden pozitívum mellett is – a holokauszt 70. évfordulójára való emlékezésként hazánkban sok méltatlan negatívumot tartalmazott. – fogalmazott Szécsi József, a Keresztény-Zsidó Társaság főtitkára, A beszéd elhangzott a IV. Keresztény-Zsidó Imaórán, a budapesti Avilai Nagy Szent Teréz templomban, 2015. január 25-én.
„Minden keresztényben lakik egy zsidó. // Senki sem lehet igaz keresztény, ha nem ismeri el zsidó gyökereit!” (Ferenc pápa)
A
názáreti Jézus zsidónak született, zsidóként élt és halt meg. A
keresztény meggyőződés a Szentháromság egyik személyének vall egy
zsidót.
Az Újszövetség mintegy 300 bibliai – keresztény elnevezésben –
ószövetségi idézetet tartalmaz. Az Ószövetség nélkül az Újszövetség
értelmezhetetlen. Az induló kereszténységnek nem volt külön Bibliája,
hanem mivel görögül íródott az Újszövetség, ezért a héber Ószövetség
hellenisztikus kori görög fordítása, a Hetvenes fordítás, a Septuaginta
volt az ókereszténykor Bibliája.
Itt, ebben a templomban – csakúgy, mint más keresztény templomokban és
imahelyeken 1944-ben egyes keresztény hívek sárga csillaggal ültek a
padokban és gyülekezetekben nem-zsidó, nem sárga-csillagos társaik mellett
a Szentmisén és az Istentiszteleteken. A csillagot azért kapták, mert
zsidók. Bűnük az volt, hogy zsidók. A sárgacsillaggal vették magukhoz az
Eucharisztiát, az Úrvacsorát. Kivégezték őket csakúgy mint, minden más
zsidót, akármiben hitt vagy nem hitt.
Az auschwitzi megsemmisítésre Adolf Eichmann napi egy vonatot és 3.000
zsidót szánt. Ezt magyar kérésre 4 vonatra és 12 ezer emberre növelték,
amit további egyeztetés nélkül néha túlteljesítettek. 1944. július 9-ig,
a deportálások leállításáig így 170 ezer embert vihettek volna el
szemben az elhurcolt 437 ezerrel, tehát 250 ezer emberrel teljesítették
túl a német kérést. (1)
Lehet, hogy okoskodásunk történelmietlen, de nem jogtalan. A zsidóság
20. századi genocídiumának egyik neve a Soá. Annyit jelent, hogy csapás.
Sajnos az elmúlt év – minden pozitívum mellett is – a holokauszt 70.
évfordulójára való emlékezésként hazánkban sok méltatlan negatívumot
tartalmazott.
Az ókori görög demokráciafogalomról szoktuk mondani azt, hogy ugyan nem
tökéletes, de még nem találtak ki jobbat. A demokrácia, a szavazás, a
többségi elv uralmi eleme azonban nemcsak a poliszban, a társadalomban, a
politikában van jelen, de jelen volt és van a pl. a keresztény vallási
szférában is, a hitelvekben vagy éppen az egyházszervezeti
struktúrákban. A győztes nem kezdhet önálló életet, a kisebbséget,
hacsak nem jogos, nem lehet kisemmizni, leírni.
A Keresztény-Zsidó Társaság lassan egy évtizede a
zsidó-keresztény-iszlám vallási párbeszéddel is intenzíven foglalkozik. A
vallásközi dialógus világunk biztonságpolitikai kockázata. A párizsi
szatirikus lap elleni merénylet, illetve az azt megelőző és követő
merényletek és vérengzések a világban az ún. nyugati világot felrázták.
Ez a nyugati világ, civilizáció nem keresztény, legfeljebb keresztény
gyökerekkel rendelkezik, vagy keresztény gyökerekkel is rendelkezik. Ez
áll Magyarországra is. A vallási fanatizmus, az erőszak, a terrorizmus
legyen az bárkinek a zászlaja alatt elfogadhatatlan. Ugyanígy
elfogadhatatlan bárki világnézeti meggyőződésének gúnyolása, legyen az
hívő vagy nemhívő. Van egy latin-vérmérsékletű pápánk aki ezt mondta a
médiák fordításában: „Bárkinek bemosok, aki az anyámat szidja!” A
szabadsággal vissza lehet élni és ezt szankcionálni kell, nem pedig
dicsőíteni. Az iszlám nem azonos a terrorizmussal. A Biblia tartalmazza a
Tízparancsolat két szövegváltozatát, a harmadikat a Koránban
találhatjuk meg, a VI. Szúrában (151-153), mely ezt mondja: „Ne öljétek
meg a lelket (ti. az embert), amit Allah (ti. Isten) megtiltott, kivéve
jogosan.”
Vezessen életünk útján a Zsoltáros szava:
Ásré háís áser ló chálách báácát resáím
úvederech chátáím ló ámád úvemósáv lécím ló jásáv,
Boldog a férfi, aki nem járt gonoszok tanácsán,
sem vétkesek útján nem állt, sem csúfolók ülésében nem ült;
Ki ím betórát Ádonáj hefcó
uvetórátó jehge jómám válájlá.
hanem az ÚR tanításában telik kedve
és az ő tanításáról elmélkedik nappal és éjjel! (2)
- Ungváry Krisztián: A német megszállás és a magyar kollaboráció. Új Élet 2015. január 1. 4.old. – alapján.
- Zsoltár 1,1-2
Forrás: MAZSIHISZ
2015. február 4.
