Közeleg a Köztársaság Emléknapjának 10. évfordulója |  |
A MEASZ már több, mint egy évtizede küzd azért, hogy a köztársaság eszménye szimbólumaiban is erősödjék. Még 2007-ben módosító indítványt javasoltunk a parlamenti pártoknak: a Magyar Parlament döntsön arról, hogy a 1848/49-es mintára a Kossuth-címer "hivatalosan is" egyenjogúan használható legyen a koronás címer mellett.
A MEASZ három esztendeje üdvözölte, hogy az MSZP is felvállalta, s a Kossuth-címer mellett foglalt állást. Az MSZP
akkori elnöke, Mesterházy Attila a Kossuth-címer viselését ajánlotta 2012. október
23-án. Ezzel a MEASZ egy régebbi kezdeményezése jutott akkor előbbre, hiszen
több mint egy évtizede igyekszik a Kossuth-címert egyenjogúsítani.
Elsőként 1849-ben, a Habsburg-ház trónfosztását követően terjedt el
Magyarországon a nem hivatalos, az úgynevezett Kossuth-címer. Az
elnyomást szimbolizáló koronás címer helyett a köztársaság eszméjét
kívánta szimbolizálni. Az akkori országvezetés megengedte, hogy a
hivatalos koronás címer mellett a hatóságok egyenjogúan használhassák a
Kossuth-címert. Második alkalommal Károlyi Mihály 1918-tól, a
köztársaság kikiáltásától tette hivatalossá a korona nélküli címert. A
harmadik alkalommal a Kossuth-címer 1946. február 1-jétől, az új
köztársaság első napjától váltja le a nyilas H-betűs, nyilaskeresztes
koronás címert. A negyedik megjelenés 1956-hoz kötődik, amikor is
Rákosi-címert felváltva a forradalom címerévé vált. Még Kádár János is
egy rövid ideig elkötelezte magát a Kossuth-címer használata mellett. E
négy történelmi dátum jól példázza, hogy a Kossuth-címer minden esetben a
forradalmi gondolkodás, a haladás jelképét hordozta. Azt a
gondolatiságot, amit sokan függetlenségnek, demokráciának, igazságosabb
közteherviselésnek, parlamentális többpártrendszernek – vagyis
köztársaságnak nevezünk.
Sajnálatos, hogy az 1989-90-es parlamenti
rendszerváltók többsége nem ezekhez a demokratikus hagyományokhoz, hanem
a II. világháború előtti úri Magyarországhoz nyúlt vissza, amelyet a
koronás címer szimbóluma is tükröz.
Nem csak az antifasizmus, a
köztársaság eszménye sem jobb-, vagy baloldaliság kérdése!
A Magyar
Parlamentben a rendszerváltás hajnalán jobb- és baloldaliak egyaránt
érveltek a Kossuth-címer mellett: "őseink - valahányszor mód nyílott,
vagy úgy látszott, hogy mód nyílik a népfelség elvének érvényesítésére -
mindig a Kossuth-címer mellett foglaltak állást." (Dr. Vargha János
MDF-es képviselő). A Parlament ezúttal nem a pártpreferenciák mentén
hasadt. Több haladó gondolkodásúnak vélt képviselő is a Kossuth-címer
ellen szavazott. A köztársaság hívei – remélve csak időlegesen - akkor
elbukták harcukat. Még arra a bölcsességre sem volt képes a Magyar
Parlament, hogy az 1848/49-es mintára, amikor hivatalos hatóságok is
használhatták a Kossuth-címert, most is egyfajta megengedő változatot
fogadott volna el, amellyel a közmegegyezést is erősíthette volna.
Több, mint két évtizede a koronás címer már csak a szokásjog alapján
is hódít, s üzenetével mélyen beleivódott lelkeinkbe. A koronás címert
már akkor is, ott is használjuk, ahol hivatalosan nem is kellene.
Például a nemzeti színű zászlón nem kapott hivatalosan ugyan helyet,
de ennek ellenére még a miniszterelnök is a koronás címerű
zászló előtt tett esküt. De ha elmegyünk egy-egy külföldi magyar nagykövetségre,
konzulátusra, ott is az ilyen, jogszerűtlenül lengő koronás-címeres
zászlóval lehet találkozni.
A MEASZ már több, mint egy évtizede küzd
azért, hogy a köztársaság eszménye szimbólumaiban is erősödjék. Még
2007-ben módosító indítványt javasoltunk a parlamenti pártoknak: a Magyar
Parlament döntsön arról, hogy a 1848/49-es mintára a Kossuth-címer
"hivatalosan is", egyenjogúan használható legyen a koronás címer mellett.
Sajnos a MEASZ javaslatából akkor sem lett semmi. Nekünk Mohács kell! -
mondja a költő.
2015. január 28.
