Minden gyűlöletet el kell ítélni, hangoztatták az auschwitzi megemlékezés résztvevői |  |
Minden gyűlöletet el kell ítélni – hangoztatta kedden Bronislaw Komorowski lengyel elnök az auschwitz-birkenaui náci német koncentrációs tábor felszabadításának 70. évfordulója alkalmából tartott helyszíni megemlékezésen, hasonló nézeteket fejtett ki az ünnepség több résztvevője is.
A megemlékezésen 49 állam küldöttsége vett részt, köztük 12 államfő –
jelen volt Joachim Gauck német, Francois Hollande francia és Petro
Porosenko ukrán elnök. Ott volt mintegy száz túlélő is, unokáik,
dédunokáik kíséretében. Magyarországot Balog Zoltán, az emberi
erőforrások minisztere képviselte. A Magyarországi Zsidó Hitközségek
Szövetsége részéről Hesisler András elnök és Dr. Kunos Péter ügyvezető
igazgató vett részt a megemlékezésen.
Az ünnepséget egy óriási fehér sátorban tartották meg, amelyet a táborba
vezető vasúti síneken, a "halál kapujával" szemben állítottak fel, az
eddig a szabad ég alatt tartott auschwitzi megemlékezések történetében
először – mindenekelőtt a túlélők egészségére való tekintettel.
A központi ünnepséget megnyitó beszédében Bronislaw Komorowski
megállapította: "Azon a helyen állunk, ahol összedőlt a civilizációnk,
ahol bestiális módon meggyilkoltak több mint egymillió embert, túlnyomó
többségében európai zsidót." A lengyel elnök kifejtette, Auschwitz arra a
bűnös ideológiára emlékeztet, amely aláásta a világ pilléreit", és
aláhúzta: Auschwitz tanulsága, hogy minden gyűlöletet el kell ítélni.
"Ezen a helyen állva, elítéljük a gyűlölet, az antiszemitizmus és a
xenofóbia minden megnyilvánulását" – hangsúlyozta, rámutatva a nemzeti
önmeghatározás és a határok sérthetetlensége elvének megszegésével járó
következményekre is.
Komorowski a gyűlölet és erőszak poklának nevezte az egykori
koncentrációs tábort, és hangsúlyozta, hogy a nemzetiszocializmus
mindenfajta relativizálása ellen nagyon határozottan fel kell lépni. "A
német nemzetiszocialisták a zsidók hatalmas temetőjévé változtatták
országomat" – fogalmazott, és leszögezte, hogy "Lengyelországnak éppen
ezért kiemelt szerep jut az emlékezet megőrzésében".
A lengyel elnök országa történelmi viszontagságaival kapcsolatban azt is
kijelentette: a két totalitarizmus egyszerre kezdte el megvalósítani
emberirtó terveit a megszállt Lengyelország ellen. Komorowski itt
országának a Ribbentrop-Molotov paktumot érvényesítő, 1939-es
orosz-német lerohanására utalt.
Auschwitz felszabadulásáról beszélve, Komorowski kifejtette, hogy
"hálával, tisztelettel gondolunk ma" a Vörös Hadsereg I. Ukrán
Frontjának katonáira. Ez a mondat nyilvánvalóan Grzegorz Schetyna
külügyminiszter korábbi - Moszkvában felháborodást kiváltó –
nyilatkozatát volt hivatva helyrehozni. Schetyna a múlt héten egy
interjú margóján tévesen azt hangoztatta, hogy Auschwitzot valójában az
ukránok, a Vörös Hadsereg I. ukrán frontjának katonái szabadították fel.
A "Hallgasd meg a túlélők szavát" mottóval megrendezett eseményen három
volt zsidó fogoly "tanúskodott" egykori szenvedéseikről, hogy – amint
azt Piotr Cywinski, az auschwitzi múzeum igazgatója megfogalmazta –
figyelmeztessenek a történelmi katasztrófákat kiváltó, "megalázásra,
megvetésre, emberirtásra való hajlamainkra".
A megszólalók egyike az Egyesült Államokban élő Roman Kent
lengyelországi zsidó volt, aki a túlélők nevében leszögezte: "Nem
akarjuk, hogy a gyerekeink jövője olyan legyen, mint a mi múltunk,
szembe kell szállnunk a rasszizmus és az antiszemitizmus minden
megnyilvánulásával." Felidézve auschwitzi emlékeit, Kent elmondta,
kezdetben mindnyájan idegenek voltak Auschwitzban, később többségük "a
szürke füstben, a halálban egyesült". "Hogy felejtsem el az elégetett
testek átható szagát?" – kérdezte.
A túlélők után Ronald S. Lauder, a Zsidó Világkongresszus elnöke szólalt
fel, aki kijelentette: "A zsidókat Európában újból üldözik, csak azért,
mert zsidók". Lauder hozzátette: a zsidó fiatalok megint félnek kipával
a fejükön járni Párizs, Budapest, London, sőt Berlin utcáin. "Úgy fest a
helyzet, mintha inkább 1933-ban, mintsem 2015-ben élnénk" – folytatta.
"Auschwitzot a világ hallgatása okozta. Ne engedjük ezt újból" -
hangsúlyozta.
Az ünnepség résztvevői egy Auschwitz történetéről készített
dokumentumfilmet is megnéztek, amelyet Steven Spielberg amerikai rendező
forgatott, s amelynek narrátora Meryl Streep amerikai színész volt.
A megemlékezés végén zsidó és keresztény halotti imák hangzottak el. A
résztvevők ezután átvonultak az auschwitzi áldozatok emlékművéhez, ahol
mécseseket gyújtottak.
Balog Zoltán miniszter az ünnepség után az MTI-nek elmondta, a
megemlékezés legfőbb, több résztvevő részéről is megfogalmazott üzenete
az, hogy a jövőben meg kell akadályozni, hogy az emberek egyes
csoportjait akármilyen alapon megbélyegezzék – és ezt az erős
családokban, színvonalas iskolákban történő neveléssel lehet csak
elérni.
Ferenc pápa a Twitter oldalán az alábbi üzenetet tette közzé – Auschwitz
egy mérhetetlen szenvedés fájdalmát kiáltja, és olyan jövőért könyörög,
amelyben a tisztelet, a béke uralkodik, és a népek közötti találkozás. (MTI, Mazsihisz)
2015. január 28.
