Akik becsülik az alapvető emberi értékeket, szabadságjogokat, azoknak közösen kell fellépniük! |  |
Ilan Mor, Izrael Állam budapesti nagykövete: "Az antiszemitizmus elleni küzdelem nemcsak a zsidók ügye, hanem általános kihívás, akik becsülik az alapvető emberi értékeket, szabadságjogokat, azoknak közösen kell fellépniük az antiszemitizmus ellen."
Az auschwitzi náci koncentrációs tábor felszabadításának 70. évfordulója alkalmából megemlékezést tartottak vasárnap a budapesti Holokauszt Emlékközpontban.
Az eseményen Lieselore Cyrus, Németország budapesti nagykövete
kiemelte: Auschwitz az embertelen szenvedés, a jogfosztás, az emberi
mivoltunkból való kivetkőzés szinonimája, ez a civilizáció történetének
abszolút mélypontja. Az egykori tábor felszabadítására gyásszal és
szégyennel a lelkünkben emlékezünk - fűzte hozzá.
Mint mondta, a
megemlékezés azokról a zsidókról és más áldozatokról szól, akiket
megfosztottak jogaiktól, életüktől, emberi méltóságuktól. Az emberi
méltóság a legdrágább kincsünk, sérthetetlen - fogalmazott Lieselore
Cyrus.
A német nagykövet hangsúlyoztam: Európában ma nincs helye az intoleranciának, az idegengyűlöletnek, a rasszista ideológiáknak.
Ilan Mor, Izrael Állam budapesti nagykövete arról beszélt, hogy az
antiszemitizmus megerősödött az elmúlt években, a zsidók fizikai
biztonsága veszélybe került szerte a világon. Az antiszemitizmus elleni
küzdelem nemcsak a zsidók ügye, hanem általános kihívás - mondta,
hozzátéve: akik becsülik az alapvető emberi értékeket, szabadságjogokat,
azoknak közösen kell fellépniük az antiszemitizmus ellen.
A diplomata rámutatott: akik tagadják a holokausztot, Izraelt
illegitimnek tartják, a holokauszt tagadása az antiszemitizmus egyik
formája. Az európai vezetőknek fel kell mérniük, mit tehetnek az
antiszemitizmus ellen, és össze kell fogniuk ebben a küzdelemben -
mondta.
Úgy vélte, az évforduló jó alkalom arra, hogy megemlékezzünk a múltról és elkötelezzük magunkat a jobb jövő építése mellett.
Roman Kowalski budapesti lengyel nagykövet üzenetét Katarzyna Sitko, a
Lengyel Intézet igazgatója olvasta fel. A diplomata kiemelte: a
holokauszt a lengyel történelem és nemzeti emlékezet fontos része. A
történelmen nem lehet változtatni, de azt meg lehet és meg is kell
tenni, hogy levonjuk a tanulságokat és tanuljunk mindabból, ami történt -
fogalmazott. Hozzátette: erre a tragédiára nincs mentség.
A
nagykövet azt írta: szembe kell szállni a gyűlölet minden
megnyilvánulásával, és felelősségünk, kötelességünk emlékezni a
történtekre.
Haraszti György, a Holokauszt Dokumentációs Központ és
Emlékgyűjtemény Közalapítvány kuratóriumi elnöke azt hangsúlyozta, hogy a
mai megemlékezés nem a gyászról, a bánatról, hanem a jobb közös jövőről
szól, amelynek zálogai a túlélők, akik annyi szörnyűség után is itt
vannak. Ez azt az ígéretet jelenti, hogy talán sikerült valamit tanulni a
történtekből, és azok nem ismétlődhetnek meg - mondta.
A náci Németország 1940-ben építtette az auschwitzi koncentrációs
tábort Lengyelországban. A szomszédos birkenaui láger két évvel később
jött létre, ez lett a zsidók megsemmisítésének fő helyszíne. Az
Auschwitz-Birkenauba érkezők 70-75 százalékára az azonnali halál várt.
Az emberek tervszerű megsemmisítése csak 1944 késő őszén ért véget. A
németek a birkenaui gázkamrákat felrobbantották, a foglyok nagy részét a
szovjet csapatok közeledtekor legyilkolták vagy gyalogmenetben
megindították nyugat felé.
A tömeggyilkosság bizonyítékait igyekeztek megsemmisíteni, ezért az
áldozatok számáról a mai napig nincsenek pontos adatok. Az auschwitzi
múzeum hozzávetőlegesen 1,3 millióra teszi a táborkomplexumba
deportáltak számát, akik közül 1,1 millió volt zsidó, és sok lengyel,
roma és szovjet hadifogoly is volt köztük. A Magyarországról odahurcolt
zsidók száma meghaladta a 430 ezret, ők alkották itt a zsidók
legnépesebb csoportját.
A tábort 1945. január 27-én a Vörös Hadsereg katonái szabadították
fel. Január 27-ét 2005-ben az ENSZ-közgyűlés a holokauszt áldozatainak
nemzetközi emléknapjává nyilvánította.
Népszava - MTI | 2015. január 25.
2015. január 25.
