Erőszak, kiszolgáltatottság, embertelen törvények – Hétfőn jelenik meg Fanni naplója |  |
Gyarmati Fanni egyetlen interjút adott a Népszabadságnak 1962. január 21-én, abban azt mondta többi között, hogy „a fasizmus elnyelte az életünket”.
Radnóti Miklósné Gyarmati Fanni kétkötetes naplója hétfőn kerül a boltokba, a kiadvány a Jaffa Kiadó gondozásában jelenik meg.
Az 1200 oldalas, monumentális napló 1935-től 1946-ig követi végig
Radnóti Miklós felesége és múzsája, Gyarmati Fanni életét, valamint a
házasság mindennapjait. A bejegyzéseknek 1946 szeptemberében szakadt
vége, pár héttel azután, hogy a harmadik munkaszolgálata alatt 1944-ben
meggyilkolt költőt Budapesten is eltemették. A tizenkét éven át, sokszor
napi rendszerességgel vezetett napló egyszerre korrajz és személyes
sorstragédia.
Az olvasó előtt megelevenedik a Radnóti házaspár szűkebb élete és
környezete: bepillanthatunk a haladó magyar irodalmi és művészeti élet
hétköznapjaiba egy mind jobban fasizálódó országban, hallhatunk a sűrű
baráti összejövetelekről, a párizsi utazásokról, mindennapi apró-cseprő
ügyekről és betekintést nyerhetünk egy fiatal, felnőtt, dolgozó nő
életébe is, aki legfőbb feladatának azt tekintette, hogy a háttérből
minden lehetséges eszközzel segítse férje költői kibontakozását.
A naplóból az olvasó megismerheti a háború árnyékában élő házaspár
mindennapjait is, amelyet az erőszak, a nélkülözés, a kiszolgáltatottság
és az embertelen törvények tucatjai tesznek mind nehezebbé. Nem sokkal
azután, hogy Radnóti Miklóst harmadszor is elvitték munkaszolgálatra,
Gyarmati Fanninak hónapokig kellett bujdosnia, Budapestre visszatérve
pedig megdöbbentő lélekjelenléttel és energiával próbálta megmenteni a
családját – áll az ajánlóban.
A kötetről szeptemberben tartott beszélgetésen Ferencz Győző
irodalomtörténész, Radnóti-kutató, a kézirat szerkesztője elmondta, hogy
a közel 90 szerzői ív hosszúságú kézirat nem irodalmi napló, hanem
dokumentum, Gyarmati Fanni azért rögzítette napjaikat, hogy
"megmaradjon, ami Miklóssal történt". Ferencz Győző ugyanakkor
valószínűsítette, hogy a szöveget sosem szánták a nyilvánosságnak,
inkább azért született, hogy ők maguk öregkorukban fel tudják idézni, mi
is történt a vészkorszak idején. A kéziraton Gyarmati Fanni élete
végéig dolgozott, javítgatta, időnként szerkesztette.
A szerkesztő a napló szövegét nem cizellálta. A műhöz lábjegyzetek,
jegyzetek is készültek, ezekben olvashatók a gyorsírásban lejegyzett
naplóban sokszor csak keresztnévvel szereplő személyek életrajzi adatai,
valamint a fontosabb tudnivalók a szövegben felbukkanó intézményekről,
szervezetekről, kávéházakról, periodikákról. (MTI)
2014. december 1.
