Helyére emelték a náci Németországot szimbolizáló birodalmi sast,  valamint Gábrielt

A forróság ellenére vasárnap legalább kétszáz ember tüntetett az éjjel befejezett Szabadság téri emlékműnél. Magyar Fruzsina, a demonstráció egyik szervezője úgy fogalmazott, az iszonyatos rendőri készültség "kimeríti a hűtlen kezelés fogalmát".
Ezt követően Zoltai Andreával, a demonstrációk másik szervezőjével le akarták bontani az emlékmű köré felállított kordont, az egyik rendőr azonban Magyar kezére lépett.
"Most már nem csak a vagyonunkat lopják, hanem a lelkünkbe is belegázolnak ezzel a történelemhamisító, hazug, aljas förmedvénnyel. Mint a tolvajok, az éj leple alatt jöttek, hogy befejezzék ezt a lélekromboló alkotást, amely a kormány sok más területen is tetten érhető ideológiáját tükrözi, ráadásul mérgezi múltunkat, jelenünket és jövőnket" - tette hozzá Magyar Fruzsina, aki egyúttal bejelentette, hogy ma reggel 8 órától ismét a téren lesznek, este fél 6-ra pedig újabb demonstrációt hirdetett.
A tojásdobálás mellett szavakban is megmutatkoztak a tiltakozók indulatai a Szabadság téren. Az egyik tüntető arra biztatta a jelenlévőket, hogy két dolgot vitassanak meg, ledől-e a szobor, vagy ők döntsék le.
A kettős kordon előtt és mögött golyóálló mellényt viselő készenléti rendőrök vigyázták az emlékművet, de a térre vezető utcákat is rendőrautók állták el. Délutánig 11 embert igazoltattak, és három személlyel szemben szabálysértési feljelentést tettek.

Múlt héten még arról szóltak sajtóhírek, hogy a szobor befejezésével és az avatással esetleg megvárják az októberi önkormányzati választásokat, legalább is magas rangú fideszes politikusok erről próbálták meggyőzni Orbán Viktort. A miniszterelnök azonban eddig is vehemensen védte a megszállási emlékmű koncepcióját a hazai és külföldi kritikákkal szemben, viszont korábban többször is az átadás elhalasztásáról döntött. Eredetileg a német megszállás 70. évfordulóján, március 19-én akarták felavatni a szoborcsoportot, majd egy kormányhatározat május 31-ét jelölte meg határidőként, ezzel sikerült "megúszni", hogy az építkezés körüli konfliktus az országgyűlési és az EP-választás kampányában fontosabb szerepet játsszon. A múlt héten pedig arról értesült a Népszabadság, hogy az építkezés miatt kért területfoglalási engedélyt augusztus 31-ig meghosszabbították, vagyis úgy tűnt: Orbán továbbra is kivárásra játszik.

A taktikázás nem volt véletlen, ugyanis a kritikák szerint Magyarország második világháborús, illetve a holokausztban játszott szerepét "mentegető" emlékmű nagy nemzetközi vihart kavart, bár itthon - néhány száz elszánt demonstrálón kívül - nem mozgatta meg túlságosan a közvéleményt. A szoborcsoport szimbolikája ugyanis arra utal - igazodva az alaptörvény preambulumában leírtakhoz -, hogy 1944. március 19-én az addig Németország szövetségeseként harcoló Magyarország elveszítette önrendelkezését, vagyis nem felelős 600 ezer magyar zsidó deportálásáért és meggyilkolásáért. Az emlékmű alkotójának szándékát még egyértelműbbé teszi, hogy a nyilvánosságra került tervekkel ellentétben Gábriel kezébe a magyar államiságot jelképező országalma, a német birodalmi sas egyik lábára pedig egy gyűrű került, "1944"-felirattal. Bár kormánypárti oldalról többen is azzal érveltek, hogy a megszállásnak nem csak zsidó áldozatai voltak és a népirtás nem következett volna be német katonai jelenlét nélkül, Áder János államfő még áprilisban Auschwitzban úgy fogalmazott, hogy 1944-ben Magyarország nem védte meg saját állampolgárait, nem szegült szembe "a német megszállók ördögi tervével", sőt, annak kiszolgálójává vált.

Élesebben fogalmaztak azonban az emlékmű befejezésére reagáló ellenzéki politikusok. Horváth Csaba lapunknak kijelentette, "a Szabadság téren felállították a náci, nyilas emlékművet, amely meggyalázza ezt a helyszínt és megosztja a társadalmat. Az MSZP fővárosi frakcióvezetője úgy vélte, "kőbe és fémbe merevítették a gyalázatot", hiszen a szobor nemhogy emléket nem állít a megszállás áldozatainak, de kifejezetten sérti a világháború áldozatainak emlékét. "Egyetlen emlékmű sem válhat a nemzet részévé, amit a nemzet ellenében állítottak fel" - tette hozzá Horváth, aki szerint a Fidesz erődemonstrációnak szánta a "förmedvényt", amelyet - ha az őszi önkormányzati választáson az MSZP felhatalmazást kap a főváros vezetésére - biztosan nem hagynak a helyén. "Mehet a Szoborparkba, vagy a felcsúti stadion gyepére" - mondta Horváth. Ugyanerre utalt az Együtt-PM, közleményük szerint az önkormányzati választás után, az új balközép városvezetés el fogja távolítani a szobrot.

Ha egy politikus nem érzi, hogy az ország sikeréhez társadalmi béke kell, akkor nagyot vét - mondta lapunknak Tóbiás József a Szabadság téren. Az MSZP új elnöke emlékeztetett, hogy a szobrot az MTA is aggályosnak nevezte. A politikus szerint az, hogy éjjel állították fel az emlékművet jelzi, hogy a kormány nem mer szembenézni a társadalmi problémákkal.

A PM-s Karácsony Gergely szerint "az éj leple alatt a tolvajok szoktak dolgozni". Az ellenzéki párt társelnöke biztos abban, hogy az alkotás nem áll majd sokáig a téren. "Annak az országnak nincs jövője, ahol a holokausztot nem tudják egységesen megítélni. Azok az országok sikeresek, amelyekben erős a honfitársi szolidaritás. Ez az emlékmű hadüzenet a nemzeti összefogás ellen" - tette hozzá Karácsony, aki szerint Magyarország jövője dőlhet el ennél a szobornál.

Lendvai Ildikó szerint ez a kormány mindig az erejét fitogtatja. A szocialista politikus lapunknak azt mondta: az alkotás nem az emlékezést szolgálja, hanem Orbánék akarnokságát szimbolizálja. Gyávának nevezte azt a kormányt, amelyik csak az éj leple alatt meri a véleményét kifejezni. Emlékeztetett, hogy Károlyi Mihály szobrát is éjszaka vitték el eredeti helyéről. "Ez a hatalom fél, még attól a kétszáz embertől is, aki ott tiltakozik a téren, hát még hogy félhet azoktól a tömegektől, akiknek a lábára lépett" - mondta Lendvai, akit meglepett ez a félelem. Azt is furcsállta, hogy az országalma - amelyik nem a magyar népet, hanem az államot szimbolizálja - Gábriel arkangyal kezébe került. "Ez a szobor azt sugallja, hogy a kormány felmenti az akkori magyar államot, benne azokat a csendőröket, akik zsidókat kényszerítettek vagonokba" - tette hozzá Lendvai.