Magyarország venné át jövőre Nagy-Britanniától a holokauszt emlékezetéért felelős nemzetközi szervezet, az International Holocaust Remembrance Alliance (IHRA) soros elnökségét, ám a szervezet 30 másik tagállama közül több is tiltakozik ez ellen - tudta meg a Népszava. Információink szerint a tagok az Orbán-kormány emlékezetpolitikája miatt és a Szabadság térre tervezett ’44-es német megszállási emlékmű okozta botrány hatására "torpedóznák" meg a magyar elnökséget.
>Értesüléseink szerint a jeruzsálemi székhelyű Simon Wiesenthal
Központ is jelezte már a soros elnök Nagy-Britanniának: nem tartja
helyesnek, hogy a jövőben az a kormány képviselje a szervezetet
nemzetközi szinten, amely szerintük többször megsértette azt a
megállapodást - az úgynevezett stockholmi nyilatkozatot - , ami a
tagországokat a holokauszt oktatására, alapos és tárgyszerű
bemutatására, továbbá az áldozatokról való illendő megemlékezésre
kötelezi. Azért is megkérdőjelezték Magyarország alkalmasságát az IHRA
2015-ös elnökségére, mert a jobbikos Dúró Dórát választották a parlament
kulturális bizottsága élére. Márciusban a Wiesenthal Központ arra is
felszólította a kormányt, figyeljen oda a magyarországi zsidó közösség
hangjára, és tisztességgel emlékezzen meg a magyarországi holokauszt 70.
évfordulójáról, ahelyett, hogy politikai szándékokból meghamisítaná a
történelmet.
Nemcsak a jeruzsálemi szervezet, de az IHRA-tagállam Egyesült Államok
30 zsidó származású kongresszusi képviselője nemrég nyílt levélben
tiltakozott a Szabadság téri emlékmű miatt Orbán Viktornál. A levél egy
bekezdése szintén megkérdőjelezi Magyarország alkalmasságát az
IHRA-elnöki tisztségre. A képviselők az okok közt felsorolták a
holokausztért viselt magyar felelősséget kisebbíteni igyekvő
törekvéseket, a Jobbik megerősödését és az antiszemitizmus térhódítását.
Ismert, Orbán a képviselőknek küldött válaszában ezekre az aggályokra
nem reagált, helyette terjengős önigazolásba bonyolódott arról, hogy a
választók kegyéből ő éppen nemzetegyesítést folytat, és ennek része az
emlékmű is.
Ami a Szabadság téri emlékművet illeti, Orbán világossá tette, hogy a
tiltakozások ellenére megépítik, és bár a hivatalos átadási határidő
lejárt, egyelőre nem készült el, és azt sem tudni, mikor adják át. A
szobor ellen egyébként tegnap is a helyszínen tüntettek az immár két
hónapja demonstráló civilek; felszólalt Tóth Zoltán is, akit a minap
távolítottak el - vélhetően politikai okokból - az ELTE Állam és
Jogtudományi Karáról - helyette a jövőben a Fidesz-közeli Nézőpont
Intézet vezetője, Mráz Ágoston oktatja a diákokat.
Tegnap egyébként "az állami szintű történelemhamisításra, a
szélsőjobbra tolódó politika jelentette újabb veszélyre" hívta fel a
figyelmet a Szabadság téren az épülő emlékmű mellett a MEASZ és a Hét
Olajfa Egyesület - továbbá más szervezetek - is közös rendezvényükön.
Lengyel Tibor / Forrás: NÉPSZAVA
2014. június 7.