|  |
A holokauszt tagadása az antiszemitizmus egyik formája – jelentette ki Ilan Mor, Izrael magyarországi nagykövete szerdán Szegeden.
A vészkorszak hatmillió áldozatát kétszer
ölték meg: egyszer, hét évtizede, amikor fizikailag megsemmisítették
őket, majd másodszor is, amikor az emléküket próbálják meg lerombolni -
mondta a diplomata a Szegedi Tudományegyetem, a Szegedi Zsidó Hitközség
és a Jad Vasem Nemzetközi Holokausztkutató Intézettel közös
megrendezett, A magyar holokauszt 70 év távlatából – a nagypolitikától a
hétköznapokig című kétnapos konferencia megnyitóján.
A nagykövet hangsúlyozta, az antiszemita jelenségek ellen az oktatás segítségével lehet föllépni.
Ilan Mor köszönetet mondott a magyar kormánynak, hogy 2014-et
holokauszt-emlékévvé nyilvánította. A diplomata reményét fejezte ki,
hogy az esztendő végén magyarok és külföldiek visszatekintve
elmondhatják, az emlékév elérte célját: emlékeztek a hetven évvel
ezelőtt történtekre, és elindulhatott egy hosszú folyamat, amely
lehetővé teszi, hogy a teljes magyar társadalom szembenézzen a
vészkorszak időszakával.
Botka László (MSZP) polgármester felhívta a figyelmet a múlttal való
szembenézés szükségességére, idézve a szegedi egyetem egykori
jogászprofesszorra, Bibó István szavait: "azokat a burkokat, melyeket
szenvedésből, sérelmekből, rossz lelkiismeretből maguk köré vonnak az
emberek, csak a teljes igazság erejével lehet valamennyire is áttörni".
A politikus szerint a valódi szembenézés helyett hetven évig "próbáltunk
hallgatni, takargatni, szőnyeg alá söpörni". Botka László véleménye
szerint a jelenlegi magyarországi hatalom bátorítja azokat a
kísérleteket, amelyek "tisztára mosnák a múltnak ezt az elmondhatatlanul
tragikus fejezetét".
"Az, ami történt, és ami most történik, mindannyiunk szégyene, mindannyiunk felelőssége" – hangsúlyozta a polgármester.
Randolph L. Braham, a City University of New York professor emeritusa a
konferencia résztvevőihez intézett videoüzenetében kifejtette, az 565
ezer áldozattal járó magyarországi holokauszt különleges a maga módján,
abból a szempontból, hogy míg Lengyelországban a náciknak és
szövetségeseiknek öt évükbe telt a zsidóság meggyilkolása,
Magyarországon néhány hónap elegendő volt a vidéki zsidóság
deportálására – mondta a kutató.
Ez a "tömeggyilkossági rekord" úgy történhetett meg, hogy a
Sztójay-kormány a "végső megoldáson dolgozók" rendelkezésére bocsátotta
az államhatalom eszközeit, a rendőrséget, a csendőrséget és a
hivatalnoki kart – közölte Randolph L. Braham.
2014. május 18.
