Salkaházi Sára boldoggáavatásának napján indult... |  |
2006. szeptember 17, vasárnap. Verőfényes őszi napsütés a budapesti Bazilika előtti téren. Salkaházi Sára boldoggá avatási szertartásán az ünneplő tömeg, jelentős külföldi vendéggel.
Igazán kitűnő hangulatom volt, mert egy nagyszerű példát láttam az eseményben arra: ország-világ megtapasztalhatja egy konkrét emberen keresztül azt, hogy a krisztusi tanítás az igaz katolikus embereket is felebarátaik szeretetére szólítja. Salkaházi Sára ennél többet tett, amit egy ember megtehetett: életét is föláldozta a nyilas-fasiszta vérzivatarban mindezért. Biztosnak véltem, a boldoggá avatás hírei erősíteni fogják az antifasiszta értékeket. Ami föltűnt a szertartás idején, hogy a fideszes vezetők, ismertebb szereplők közül egyet sem láttam a szertartáson. Még gondoltam is, hogy lám annyira erős bennük a az antifasizmus iránti ellenesség, hogy a boldoggá avatás médiamegjelenésének lehetőségét sem használják ki, noha a már akkor is tapasztalt kettős beszédjük miatt ezt végképp nem értettem.... Hazafelé a kocsim rádiójából hallottam először az őszödi beszédről. Mindenesetre annak a nyilvánosság elé tárásának az időpontja szinte nullára csökkentette a boldoggá avatás híreiből eredezhető antifasiszta értékek erősödését. Utólag már érthető, hogy valószínűleg a fideszes vezetők azért nem vettek részt a boldoggá avatáson, mert már javában az őszödi beszédre alapozott puccsot szervezték.
(Szöveg és kép: Hanti Vilmos / hantivilmos.hu)
2014. február 26.
