„A Schmidt Mária által rendezett kiállítás a Terror Házában a Mazsihisz történelem szemléletével ellentétes. A Terror Házában egymás mellé helyezik a nyilas és a kommunista diktatúrákat, ami azonnal elvezet a két rendszer összehasonlításához, a kommunista tömeggyilkosságoknak és a holokausztnak a relativizálásához.
Mi, zsidók ezzel nem értünk egyet! Meggyőződésünk, hogy a holokauszt egyedi, unikális történelmi jelenség, semmivel nem összevethető, semmivel nem összehasonlítható. Minden összevetés, minden hasonlítgatás a történelem relativizálása. A Józsefvárosi projektben ezt el kell kerülnünk."
A Mazsihisz elnöke szerint a felvethető problémák ellenére fontos és támogatandó a Józsefvárosi holokauszt emlékközpont létrehozása. Ennek módja azonban kulcsfontosságú, hisz a kiállításon mindennek óriási súlya lesz.
„A Schmidt Mária által rendezett kiállítás a Terror Házában a Mazsihisz
történelem szemléletével ellentétes. A Terror Házában egymás mellé
helyezik a nyilas és a kommunista diktatúrákat, ami azonnal elvezet a
két rendszer összehasonlításához, a kommunista tömeggyilkosságoknak és a
holokausztnak a relativizálásához.
Mi, zsidók ezzel nem értünk egyet! Meggyőződésünk, hogy a holokauszt
egyedi, unikális történelmi jelenség, semmivel nem összevethető,
semmivel nem összehasonlítható. Minden összevetés, minden hasonlítgatás a
történelem relativizálása. A Józsefvárosi projektben ezt el kell
kerülnünk. „Véleményünket közvetítettük Schmidt Mária főigazgató asszony
felé” – magyarázza Heisler András. Hangsúlyozza: Schmidt tud ezekről az
aggodalmakról. Szervezetünk, a Mazsihisz e miatt is szeretné, hogy
megbízásukból, egy a szervezet számára hiteles emberekből álló csapat
dolgozhasson a projekt társadalmi kontrollján. „Nem szeretnénk, ha a
sok látogató, a sok gyerek a kiállításról hamis történelem-tudattal
jönne ki: lám’, milyen rossz emberek voltak ezek a csúnya nácik, még
szerencse, hogy a derék magyarok megmentették a zsidókat”.
A létesítmény központi üzenete szerint minden korban, még a legnagyobb
tragédiák idején is volt, és van lehetőség a jó választására. Ezzel a
Mazsihisznek nincs semmi problémája. A Dohány utcai zsinagóga kertjében
az embermentőkről külön megemlékezik a zsidó közösség: kegyelettel,
hálával. „Mégis úgy érezzük, a helyes arányok kialakításának döntő
jelentősége lesz a kiállításon. Azért lássuk be: nem az embermentés
jellemezte a korabeli magyar társadalmat, s a holokauszt nem 1944
március 19-én kezdődött.” – mondta Heisler András.
A nemzetközi tanácsadó testület munkájáról annyit tudtunk meg a
Mazsihisz elnökétől, hogy nagyon nehéz egy ilyen „sokszínű”, tagjait
illetően sok országban dolgozó testületet egy irányba mozgatni. A
tanácsadó testületet hasznosnak véli, de tudomásul kell venni,
természetéből adódóan reakcióideje lassúbb, mint a projekt haladásának
mértéke.
Forrás: mazsihisz.hu
2013. december 21.