Amit a Kossuth-címerről tudni illik |  |
A Civil Fórum, amelynek tagszervezete a MEASZ is, a köztársaság eszményének erősítésére módosító indítványt javasolt – immár több, mint három esztendeje - a parlamenti pártoknak, miszerint a Magyar Parlament 2009. március 15-ig döntsön arról, hogy az 1848–49-es mintára a Kossuth-címer legyen egyenjogúan használható a koronás címer mellett!
A Kossuth-címer többször is volt Magyarország hivatalos címere. A Kossuth-címer a magyar nemzeti címer egy változata, amelyen nem szerepel a Szent Korona, alakja pedig a szokásos egyenes oldalú pajzs helyett tetején és oldalán befelé ívelt, sajátosan magyarnak tekintett pajzsforma.
A címer bal oldala piros alapon zöld hármas-halmon arany koronát és a korona felett fehér apostoli kettőskeresztet ábrázol, míg a jobb oldala vörössel és ezüsttel hétszer vágott ún. árpádsávos.
Az 1849. április 14-i trónfosztást, illetve a Függetlenségi Nyilatkozat április 19-iki közzétételét követően váltotta fel a koronás címert, ezért kötik Kossuthhoz. Ekkortól a honvéd hadsereg zászlóin ezt alkalmazták, fölé a korona helyett babérkoszorúban kardot hímeztek.
1918 novemberétől, a köztársaság kikiáltásától 1919 augusztusáig hivatalos állami címer volt. (A Tanácsköztársaság nem rendelkezett külön a címerhasználatról). 1946-49 között, majd az 1956-os forradalom idején ismét hivatalossá vált. Konkrét formában 1956. október 29-én a Szabad Nép (az uralkodó párt központi lapja) címoldala és a többi lap a Kossuth-címerrel jelent meg, hirdetve, hogy Magyarország címere hivatalosan is újra a köztársasági címer lett. 1956 címere nem a lyukas nemzeti zászló volt, hanem a Kossuth-címer. A régi dokumentumfilmeket, fotókat nézegetve is szembetűnő, hogy szinte elborítja a forradalom nyilvános tereit: ott látható tankok oldalára pingálva, plakátokon, újságok címoldalán, ezt viselik (és nem a lyukas zászló emblémáját) civilek és katonák. Még a Life magazin magyar forradalomnak szentelt korabeli különszámának címoldalát is – fekete alapon piros és zöld színekből kirakva – a Kossuth-címer foglalja el.
1990-ben komoly vita volt, hogy az új Köztársaság címere a Kossuth-címer vagy a korábbi koronás címer (eredetileg ún. kiscímer) legyen. A rendszerváltás utáni első demokratikusan választott parlament 1990. július 3-án tárgyalta a Magyar Köztársaság új címerének kérdését. Abban az országgyűlés egyetértett, hogy az új címer feltétlenül kiscímer legyen – tehát Magyarország a heraldika nyelvén lemondott a Trianon során elcsatolt területekről. A vita az Antall-kormány és az ellenzék között arról folyt, hogy a Kossuth-címer vagy a koronás kiscímer legyen újra bevezetve. A Kossuth címer mellett érvelők – többek között az SZDSZ és a FIDESZ – az 1848-49, 1918 és 1956 hagyományaira hivatkoztak, valamint arra, hogy köztársaság címerében anakronisztikus a koronaábrázolás. A koronás címert pártolók – az MDF és a többi kormánypárt - az évszázados hagyományok és a Szent Korona tan miatt érvelt a korona mellett, másrészt pedig a Magyar Szent Korona – ha indirekt módon is, de – szimbolizálja a Magyar Királyság, tehát a történelmi Nagy-Magyarország területi egységét. Végül – köszönhetően az akkor ellenzéki FIDESZ-frakcióból történő átszavazásoknak – a kormánypárti javaslat győzött. 1990. július 19-től az 1915-ben bevezetett, Magyar Szent Koronával ékesített kiscímer lett hivatalosan a Magyar Köztársaság Államcímere.
A Civil Fórum, amelynek tagszervezete a MEASZ is, a köztársaság eszményének erősítésére módosító indítványt javasolt – immár több, mint három esztendeje - a parlamenti pártoknak, miszerint a Magyar Parlament 2009. március 15-ig döntsön arról, hogy az 1848–49-es mintára a Kossuth-címer legyen egyenjogúan használható a koronás címer mellett! Elsőként 1849-ben, a Habsburg-ház trónfosztását követően terjedt el Magyarországon a nem hivatalos, az úgy nevezett Kossuth-címer. Az elnyomást szimbolizáló koronás címer helyett a köztársaság eszméjét kívánta szimbolizálni. Második alkalommal Károlyi Mihály 1918-tól, a köztársaság kikiáltásától tette hivatalossá a korona nélküli címert. Harmadszor a Kossuth-címer 1946. február 1-jétől jelenik meg. Az új köztársaság első napjától váltja le a nyilas H betűs, nyilaskeresztes koronás címert. A negyedik megjelenés 1956-hoz kötődik, amikor is a Rákosi-címert felváltva a forradalom címerévé vált. E négy történelmi dátum jól példázza, hogy a Kossuth-címer minden esetben a forradalmi gondolkodás, a haladás jelképét hordozta. Azt a gondolatiságot, amit sokan függetlenségnek, demokráciának, igazságosabb közteherviselésnek, parlamentális többpártrendszernek – vagyis köztársaságnak nevezünk.
Sajnálatos, hogy az 1989–90-es parlamenti rendszerváltók többsége nem ezekhez a demokratikus hagyományokhoz, hanem a II. világháború előtti úri Magyarországhoz kívánt visszanyúlni. A köztársaság eszménye nem jobb vagy baloldaliság kérdése. A magyar parlamentben jobboldaliak és baloldaliak egyaránt érveltek a Kossuth-címer mellett: „őseink – valahányszor mód nyílott vagy úgy látszott, hogy mód nyílik a
népfelség elvének érvényesítésére – mindig a Kossuth-címer mellett foglaltak állást”. (Dr. Vargha János MDF-es képviselő)
Forrás: Wikipedia, Magyar Polgár Info, Tovább XXVI. évf. 68. sz.
2010. december 31.
