"A mindennapi életben is fel kell emelni a hangot ellene!" |  |
Egy híradás tíz esztendővel ezelőttről.
Érdekes, mi történt tíz év alatt...
(Hanti Vilmos)
Nem szabad csak a törvényre hagyni
a gyűlöletbeszéd visszaszorítását, a mindennapi életben is fel kell
emelni a hangot ellene, mondta Hanti Vilmos egy a témában az Otthont
Magyarországból Összefogás által megrendezett pénteki Budapesti
tanácskozáson.
A Magyar Ellenállók és Antifasiszták
Szövetségének elnöke és az Otthont Magyarországból Összefogás
koordinátora a gyűlöletbeszéd társadalmi jelenlétéről, az ellene történő
fellépés lehetőségeiről megtartott szervezett tanácskozás
vitavezetőjeként beszélt a jelenségről.
Tamás Gáspár
Miklós filozófus szerint a gyűlöletbeszédről szóló törvénymódosítás
"alkotmányos szempontból helytelen, praktikus szempontból pedig semmire
sem jó", és úgy vélte, az nem fog jelentős változást hozni a
gyűlöletbeszéd társadalmi jelenlétében.
Szavai szerint
hiába vannak a jogszabályok, az alkotmány, a liberális-humanista
törvények, amelyek betartásával "nem volna lehetséges, hogy az állam
tisztviselői szisztematikus, intézményes és következetes rasszista
politikát folytassanak, ami ma az általános eset", ha ezeknek a
folytonosságát kollektív politikai akció, az "intézményes memória" nem
tartja fenn. Azt mondta, ideje lenne felvenni a politikai küzdelmet a
gyűlöletbeszéddel, mert azt a jogszabályok nem fogják megoldani.
Kaltenbach Jenő kisebbségi jogi biztos kijelentette: tapasztalata
szerint sok rasszista nem is tudja magáról, hogy amit tesz, az
rasszizmus. Mint mondta, neki nincs igazán határozott véleménye a
gyűlöletbeszédről szóló törvényről, de mindenképpen fontosnak tartja,
hogy az állam egyértelműen állást foglaljon abban, "meddig lehet
elmenni". Emlékeztetve rá, hogy minden EU-tagállamban szigorúbbak a
gyűlöletbeszédre vonatkozó törvények és büntetési tételek, mint
Magyarországon, azt a meggyőződését hangoztatta, hogy a bírákat képzésük
során arra kellene például rávezetni, hogy "a jog nem az erősek
eszköze,hanem a gyengéké".
"A jognak jogvédelmi funkciója
van, a jog nem arra való, hogy az állam lesújtson vele, hanem arra való,
hogy a polgárok biztonságáról gondoskodjon" - mondta az ombudsman, aki
szerint ezt nyomatékosítani kell a bírákban.
Vitányi Iván
szociológus szerint a törvényt igenis meg kellett hozni, "és nem azért,
mert megoldja a problémát, hanem hogy legyen meg törvényben is, hogy ezt
elítéljük". Mint mondta, nem a törvény való arra, hogy megoldódjon a
probléma, mert ezen csak társadalmi összefogással lehet segíteni.
Forrás: MTI, 2003. december 12.
2013. november 23.
