Egy értelmiségi jajkiáltása! |  |
Emberek! Riadó!
Bakancsosok masíroznak a Gellért Szálló előtt. Radnóti könyveket égetnek az utcán. Magyar nácik kórusban éltetik a focipályán Hitlert, szabályos karlendítéssel. Horthy szobrot avatnak a templomban. Csatáry csendőrt dicsőítik mai követői. Hiába ír indulatos levelet az Egyesült Államok elnöke, a világháború győztes koalíciójának egyik jogutódja - semmi. Neki sem válaszolnak.
És, félek, nekem sem fog senki. Nem üvölt az ellenzék - se közösen,
se külön-külön. A magyar kormány, a parlament is hallgat. A szenny itt
folyik az utcán, előttünk. És az emberek még az orrukat sem fogják be.
Hol
vannak a bátrak? Az antifasiszták, a demokraták, a tisztességes papok, a
rendes, jó emberek? Azok, akik valaha tanultak a szolidaritásról, az
ellenállás lelkesítő kézfogásáról? Akik fiatalon elénekeltek egy szívben
született, régi dallamot? Hol vannak a tiltakozó százezrek, milliók?!
Miért nem ébred fel a politikai homokba temetett fejekben a valaha megtanult induló?
A
fasizmus - fasizmus! A nácik nem kaphatnak felmentést! Hitler, Horthy,
Csatáry neve egyet jelent a borzalommal, a halállal. Radnóti szobrának
ledöntése kétszeres, undorító gyilkosság, könyveinek elégetése több,
mint justizmord, az emberi szellem, a kultúra megtagadása.
A politika csöndje a zavar hallgatása. A némaság ma cinkos együttműködés! Beleegyezés?
Hazám, állj meg! Ez már nem az utolsó figyelmeztetés! Ez már nem a láng közelsége, ez már maga a tűz!
Ember! Ha még nem égtél el, tiltakozz! Nincs több ép pillanatod!
Benedek István Gábor újságíró
Forrás: facebook
2013. november 20.
