A magyar kormány antiszemitizmus elleni fellépéséről írt a Le Monde és a Jerusalem Post, míg a Der Standard a magyar belpolitikai helyzettel foglalkozott.
A magyar jobboldal fordulata az
antiszemitizmust illetően címmel közölt elemzést a Le Monde. A mértékadó
francia balliberális napilap szerint a magyar kormány, amelyet sokáig
azzal vádoltak, hogy elnéző a szélsőjobboldal antiszemita
kijelentéseivel szemben, mostanában a témában mutatott ügybuzgalmával
jeleskedik, és bátorítja a megemlékezéseket a magyarországi holokauszt
jövőre esedékes hetvenedik évfordulójára.
A tudósító Joelle Stolz szerint a Zsidó élet és antiszemitizmus a mai
Európában című, a Tom Lantos Intézet által október elején szervezett
budapesti konferencia fordulópontot jelent Navracsics Tibor
miniszterelnök-helyettes (képünkön) és Martonyi János
külügyminiszter határozott felszólalásával, amelyben elismerték a magyar
állam felelősségét a holokausztban. Ezzel szakítottak azzal, az új
alaptörvény preambulumában is implicit módon megfogalmazott, elterjedt
nézettel, amely szerint a nácik a felelősek a magyarországi
deportálásokért, Horthy pedig leállította azokat. A Le Monde arra
emlékeztetett, hogy Magyarország már 1946-ban elismerte aktív szerepét a
deportálásokban, és Kovács András holokauszt-szakértőt idézve kiemelte:
az újdonság most annak a hangsúlyozása volt, elsősorban Martonyi
részéről, hogy nem személyes véleményről van szó, hanem a magyar kormány
hivatalos álláspontjáról.
A lap szerint miközben a fizikai támadás
ritka, a magyar antiszemitizmusra olyan verbális agresszivitás jellemző,
amely már nem létezik Nyugat-Európában. Más uniós országokban
elképzelhetetlen lenne, hogy egy államilag támogatott intézmény, mint az
Újszínház, antiszemita darabot tervezzen műsorára tűzni, vagy hogy egy
parlamenti képviselő azt javasolja, készüljön lista a zsidó származású
képviselőkről. A tudósító úgy látja, hogy a Fidesz eddig a legtöbb
esetben lanyhán reagált erre a vitriolos retorikára, és saját soraiban
is megtűrte az antiszemitákat. A 2014-es választások közeledtével
azonban a kormánypárt hangnemet váltott: az antiszemitizmus elleni
harccal ugyanis el tudja szigetelni a szélsőjobboldalt, amellyel a
globalizáció veszteseinek szavazataiért versenyez – írta Joelle Stolz.
A Jerusalem Post című izraeli napilap arról írt kedden, hogy a magyar
kormány New York-i PR-szakértők segítségével és a magyar zsidók tömeges
deportálására emlékezésekkel igyekszik megcáfolni azt a szerinte téves
nézetet, hogy nem lép fel kellő határozottsággal a hazai szélsőségekkel
szemben.
Kumin Ferenc, a nemzetközi sajtókapcsolatokért felelős helyettes
államtitkár múlt héten a Jewish Telegraphic Agency izraeli
hírügynökségnek adott interjúban arról beszélt, hogy az Egyesült
Államokban sok szó esik a magyarországi antiszemitizmusról és
rasszizmusról. "Szeretnénk erről a kérdésről reális képet adni. Nem azt
mondjuk, hogy ez nem létezik, de bizonyos esetekben eltúlozzák az ügyet"
– idézte a Jerusalem Post a helyettes államtitkárt. Kumin Ferenc
ugyanakkor elismerte, hogy Magyarország szélsőségeskénti megítélése az
egyik legnagyobb akadálya annak, hogy az ország erősítse kapcsolatait az
Egyesült Államokkal.
Az izraeli lap szerint Kumin Ferenc nyilatkozata annak az igyekezetnek a
része, hogy eloszlassák azokat az aggályokat, amelyek szerint
Magyarország nem lép fel az egyre erősödő antiszemitizmus – különös
tekintettel a szélsőjobboldali Jobbik – ellen. A lap felidézte, hogy a
magyar kormány 2014-ben holokauszt-emlékévet rendez, és hétfőn azt is
bejelentették, hogy igénybe veszik a New York-i székhelyű
Burston-Marsteller nagynevű PR-cég szolgáltatásait, részben azzal a
céllal, hogy megszólítsák a zsidó közösséget – írta az izraeli lap.
Andrew Baker rabbi, az American Jewish Committee amerikai zsidó
szervezet nemzetközi kapcsolatokért felelős igazgatója Navracsics Tibor
szavaival kapcsolatban azt mondta, hogy az Magyarországon "erőteljes
kijelentésnek" számít, de valójában "a legtöbb állam már korábban
eljutott oda, hogy elismerje a saját felelősségét". Andrew Baker szerint
most az a kérdés, hogy ezek puszta szavak maradnak-e vagy gyakorlati
következményük is lesz – írta a Jerusalem Post.
A magyar belpolitikával foglalkozott terjedelmes helyszíni riportjában a
Der Standard. A kormány alaposan kihasználja hatalmi többségét, egyebek
között azzal, hogy új alkotmányt fogadtak el – írta a vezető osztrák
liberális napilap online kiadásában Michaela Kampl. A kormánnyal
szembeni bal- és jobboldali ellenzéki kritikákat ismertetve a szerző
megjegyzi, hogy több beszélgetőpartnere is ragaszkodik a névtelenséghez,
mert hátrányos következményektől tart, ha a neve alatt a kormánnyal
szembeni kritika jelenik meg. A Jobbikot illetően úgy vélekedik a
cikkíró, hogy vetélytársat jelent a kormánynak "az EU-val szembeni
elhatárolódásában".
A szerző meglátása szerint a kormány viszonyát az EU-hoz "nem egyszerű"
leírni. Prőhle Gergely helyettes külügyi államtitkár a lapnak az mondja:
az olyan felszíni "tajték" ellenére, mint Orbán Viktor és az Európai
Parlament szócsatái, operatív szinten minden rendben van.
A cikkíró végül úgy vélekedik: nem alaptalan az az ellenzéki vád, hogy a
Fidesznek az utóbbi három évben sikerült mélyen beásnia magát az állami
pozíciókba és a törvényeket úgy megváltoztatnia, hogy a nemzeti
konzervatív párt befolyását még egy olyan választási eredmény sem
szorítaná teljesen vissza, amilyet az ellenzék kíván magának.
Forrás: MTI
2013. október 29.