„A cigány fajta úgy van kódolva, hogy benne van a bűnözés.” A rendőrség szerint ez a Devecserben elhangzott kijelentés nem ellenséges és nem ártalmas, sőt: higgadt, ésszerű beszéd.
Toportyáni Janó, a Több Megyét, Kevesebb Cigót Testvériség alapítója
szerint „a cigányok a kert végében, titokban akkora Halálcsillagot
építenek, hogy olyat még nem láttatok, kajakra el fogják pusztítani a
világot és főleg a magyarokat”. Árpádfalvi Koppány Patrik, a Majdcsak
Kihalnak a Kokerók – Ahol Tudunk, Segítünk! Polgárőr Egyesület elnöke
úgy fogalmazott: „a roma holokauszt nem volt, hanem lesz”. Trillárom
Vajk, a Betyárkörte Mozgalom vezetője kifejtette, hogy a cigányok
gennyes kelések a nemzet testén, majd e szókkal fordult a
hallgatósághoz: „Tegyünk azért, hogy ilyenek ne legyenek! Sieg heil!”. A
demonstráció ezután a már hagyományosnak mondható cigány-veréssel
folytatódott, amelyet a rendőrség nagy erőkkel biztosított.
A nyomozás utólag alaposan kivizsgálta az esetet, és úgy találta: a
felszólalások néhol vétettek ugyan az általános illem szabályai ellen,
ugyanakkor érvelésük racionális, következtetéseik megfontoltak, ezért
semmiképpen nem állhattak összefüggésben az utánuk következő sajnálatos
erőszakkal. A cigány-verés résztvevőit a rendőrség sajnos nem tudta
azonosítani.
*
Hogy a fentiek egy perverz rémálom képei? Hogy ilyen nem történhet meg? A Helsinki Bizottság közleményéből idézünk:
2012. augusztus 5-én a Jobbik demonstrációt szervezett Devecseren „Élni
és élni hagyni, demonstráció a jogos magyar önvédelemért” címmel.
…
Toroczkai László, a Hatvannégy Vármegye vezetője például arról
beszélt, hogy ahol a cigányság megtalálható, ott a pusztítás, rombolás
jelenik meg. Kifejtette: a cigányok a magyarokat ki akarják irtani, és
ha harcolni akarnak, akkor fel kell velük venni a harcot, nincs más
lehetőség. László Attila, a Szebb Jövőért Polgárőr Egyesület elnöke azt
mondta, ki kell söpörni az összes szemetet az országból, lázadni kell,
és el kell zavarni a bűnözőket, akik élősködnek, szerveződni kell minden
településen. Tyirityán Zsolt, a Betyársereg vezetője faji háború
jeleiről és etnikai alapú konfliktusról beszélt. Egyebek mellett azt
mondta: a cigány fajta úgy van kódolva, hogy benne van a bűnözés.
Kifejtette: a genetikailag kódolt hulladékokat ki kell irtani a
közéletből, majd kijelentette, hogy „eltapossuk azt a jelenséget, amit
ki kell irtani az életterünkből”.
A beszédeket követően a demonstrálók a település romák lakta
részére vonultak, ahol rasszista, kirekesztő jelszavakat (pl. „mocskos
cigányok!”) skandáltak, majd vizes palackokkal, betondarabokkal,
kövekkel kezdték dobálni a romák házait. Az egyik ház udvarán valaki a
bedobott betondarabtól meg is sérült.
…
Minthogy jelen esetben nem csupán az erőszak egyértelmű és közvetlen
veszélye állt fent, hanem ténylegesen sor került az erőszakra, a Magyar
Helsinki Bizottság közösség elleni izgatás miatt tett feljelentést az
uszító beszédeket tartó személyek ellen, azt gondolva, hogy ha
valamikor, hát ebben az esetben kétségtelenül megállapítható a
felelősségük.
Ezért okozott meglepetést a Veszprém Megyei Rendőr-főkapitányságtól
kézhez kapott, 2013. szeptember 24-én kelt határozat, amely a nyomozást
bűncselekmény hiányában megszüntette. A határozat szerint
„[a]ki uszít, az nem az értelemhez szól, hanem a primér ösztönöket
célozza meg, […] számolva azzal, hogy a felszított ellenséges indulatok
kitörhetnek, és fékezhetetlenné válhatnak”. A főkapitányság szerint
azonban az elhangzott felszólalások (köztük a fent idézett
nyilatkozatok) „ilyen jellegű nem átgondolt, indulatból, ösztönből
fakadó, ellenséges, ártó megnyilvánulás kiváltására alkalmas kijelentést
nem tartalmaztak. A beszédekben elhangzottak egy része sértő lehet a
cigányságra nézve, amely erkölcsileg ugyan kifogásolható, de a
büntetőjog eszközeivel nem szankcionálható.”
*
A Narancs hasábjain az elmúlt hónapokban komoly vita zajlott
arról, büntetendő-e – és ha igen, hogyan – a gyűlölködő beszéd. Most
újfent bebizonyosodott, mennyire húsba vágóan aktuális ez a kérdés.
Nem tudunk és nem is akarunk igazságot tenni a különböző álláspontok
között. A vita jogász résztvevői között súlyos véleménykülönbségek
vannak (lásd a linkeket a lenti keretben), néhány fontos alapkérdésben
azonban mindenki egyetért. Például abban, hogy az erőszak közvetlen és
tényleges veszélyét magában rejtő uszítás büntetendő. Ez az ún. clear and present danger,
amelyet a jelenleg hatályos törvények is a szankcionálás feltételéül
szabnak. Alkalmazásával ugyanakkor számos probléma adódik, hiszen nehéz
megállapítani, mi számít „közvetlen és tényleges” veszélynek.
Viszont korábban azt gondoltuk, hogy a devecseri esetnél kérdésnek helye
nincs. Itt ugyanis nem csak fennállt az erőszak veszélye, hanem az meg
is valósult. Nyilvános beszédek náci frázisai és agresszióra való
felhívásai után cigányokat dobáltak kővel és betonnal. Lehet ennél
kézzelfoghatóbb a „tényállás”? Lehet ennél nyilvánvalóbb az uszítás? S
ennek ismeretében lehet-e kézenfekvőbb feltevés annál, hogy „ezeket
valakik védik”, olyanok, akik törvények feletti felhatalmazást
tulajdonítanak maguknak. Azok védik, akiknek hatalmában áll.
Ha a Helsinki Bizottság panaszát elutasítják, tehát ha ez így marad,
az komoly lépés egy sötét égbolt alatt vezető, ismerős úton. Ha a
rendőrség mint jogalkalmazó ezt megteheti, akkor a jogalkotónak, tehát
az országgyűlésnek kell azonnal intézkednie, hogy ez a jövőben ne
fordulhasson elő. Majd miután ezen túl vagyunk, neki kell állnunk újra
az okos beszélgetésnek, hogy kitaláljuk: a tűrés vagy a tiltás jobb
gátja a gyűlöletnek. Egy normális országban ez így történne. Vagyis nem:
egy normális országban mindez meg sem történhetne.
Forrás: magyarnarancs.hu
2013. október 5.