Jövő tavaszra a kormány tervei szerint elkészülhet a holokauszt-emlékhely a józsefvárosi pályaudvaron – jelentette be Lázár János, a Miniszterelnökséget vezető államtitkár a Magyar Holokauszt-2014 Emlékbizottság ülésén csütörtökön Budapesten.
Mint mondta, két ügyet kiemelten kezel a kormány az emlékév kapcsán,
azt, hogy az ország lehetőleg minél több pontján jöjjenek létre
közösségi emlékhelyek, ahol a vészkorszakról szóló tudás fontosságára
hívják fel a figyelmet. Ebbe a sorba illeszthető a józsefvárosi
pályaudvarra tervezett intézmény is. A másik pedig az, hogy a
gyermekáldozatokról kiemelten emlékezzenek meg – tette hozzá.
Lázár János közölte: a kormányzat elfogadta a bizottság javaslatát, és a
MÁV-ot arra utasította, hogy a pályaudvar projektjének megvalósításában
vegyen részt, valamint felkérte Schmidt Máriát, a Terror Háza Múzeum
főigazgatóját, hogy a pályaudvaron létesítendő oktatási központ
tartalmát határozza meg, ennek érdekében pedig hozzon létre hazai és
külföldi történészekből álló kutatócsoportot.
A kormány Fürjes Balázs kormánybiztost azzal bízta meg, hogy 2014
tavaszára készüljön el a józsefvárosi emlékhely, amelynek
megvalósításához a kormány ötmilliárd forintot rendelt, így a források
teljes mértékben rendelkezésre állnak – ismertette.
Az államtitkár arról is beszélt, hogy ezen az összegen felül a hazai
civil szervezeteknek, a zsidó közélet szervezeteinek és az oktatási
intézményeknek 1,5 milliárd forintos alapot hoztak létre, hogy helyi
szinten is lehetővé tegyék az emlékezést. Úgy fogalmazott: szeretnék, ha
az emlékezést minden egyes oktatási intézetben elő tudnák segíteni.
Lázár János hangsúlyozta: az oktatási központnak európai szinten is
vezető intézménnyé kell válnia, és a külföldi fiataloknak is meg kell
mutatnia a magyar történelem holokauszthoz fűződő pillanatait. Jelezte,
hogy az UNESCO a magyar tematikus év fővédnökségét minden bizonnyal
elvállalja.
Véleménye szerint a holokauszt emlékével szemben egyaránt veszélyes
lehet a feledés és a relativizálás, ez ellen szeretnének fellépni a
tematikus évben. Ezért kerestek egy "abszolút pontot", amelyet a
meggyilkolt gyermekek sorsában találták meg.
Schmidt Mária elmondta: szándékuk, hogy elsősorban a fiataloknak szóljon
ez a kiállítás, amelynek világossá kell tennie, hogy mit jelent, amikor
valakit megkülönböztetnek, megaláznak, és végül elveszik az életét. A
kiállításon emberközeli példákat akarnak hozni, és az embermentőkre is
emlékezni akarnak.
Felhívta a figyelmet arra: oktatási programjuk keretében lehetővé
akarják tenni, hogy az emberi sorsokba a gyerekek "belehelyezhessék
magukat". Az egykori vasútállomáson rendezik be a Sorsok Háza Európai
Oktatási Központ elnevezésű új intézményt, az alagsorban pedig modern
kiállítási teret nyitnak, amely a legmodernebb eszközökkel közvetíti a
tartalmat.
Mint mondta, kiválasztják azokat a történeteket, amelyek azonosulási
pontot adnak a fiataloknak, ennek érdekében nemzetközi tanácsadó
testületet is felkértek, amely szeptember végén kapcsolódik be a
munkába.
Fürjes Balázs elmondta: 17 ezer négyzetméteren zajlik majd az építkezés,
egyebek mellett parkot, parkolókat hoznak létre. A régi állomásépület
mementóként szolgál majd, a kiállítási komplexum pedig a föld alatt
lesz, míg az épület előtt installációs tornyokat állítanak fel. Reményét
fejezte ki, hogy az év vége felé elkezdhetik az építkezést.
Dávid Ilona, a MÁV elnök-vezérigazgatója megjegyezte: a csaknem 150 éves
épület állaga jelentősen leromlott, de a beruházás anyagi feltételeit
biztosítja a kormány. Kitért arra, hogy a pályaudvar épületében jelenleg
is vannak szolgálati lakások, az ott lakók bérleti jogával és
kiköltözésével kapcsolatban pedig méltányos megegyezésre törekednek.
L. Simon László, az Országgyűlés kulturális bizottságának fideszes
elnöke arról beszélt, hogy a civil szervezeteknek szánt 1,5 milliárd
forint felhasználására október 1. és november 15. között fogadja a
testület a pályázatokat, és december 15-ig bírálják el őket. A megítélt
összegeket januárban indítják a pályázóknak, a pénz odaítéléséről a
végső döntést a Miniszterelnökség hozza meg.
Ebből a keretből lehet pályázni tudományos publikációkra, tanulmányok
készítésére, illetve a holokauszt művészeti feldolgozására. A civilek és
önkormányzatok a helyi kezdeményezésekre, a helyi identitást erősítő
ügyekre is pályázhatnak. Ezenkívül ösztöndíjakat is indítanak ebből a
pénzösszegből diákoknak, és egyéni kezdeményezéseket is várnak –
jegyezte meg.
Közölte, a pályázat célja, hogy a trauma kapcsán "emlékeztessen a
veszteségeinkre és a felelősségünkre", valamint arra, hogy amit a hazai
zsidóság Magyarországon megteremtett, az "a közös kultúránk része".
Heisler András, a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetségének elnöke
arról beszélt, öröm számukra, hogy a szövetség kezdeményezésére
kezdődött el az emlékév tervezése. Úgy fogalmazott: "sok katartikus
pillanat" volt 70 évvel ezelőtt, de az oda vezető folyamatot is be kell
mutatni az emlékévben. A történelmi hűséghez az is hozzátartozik, hogy
az embermentők pozitív példái csupán kivételes esetek voltak - mutatott
rá.
Gáncs Péter evangélikus elnök-püspök a tanácskozáson felajánlotta a
Sztehlo Gáborról, az embermentő evangélikus lelkészről szóló kiállításuk
anyagát az emlékévhez.
Az eseményen részt vett Németh Zsolt, a Külügyminisztérium államtitkára,
Fónagy János, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium parlamenti
államtitkára és Kovács Zoltán, az Emberi Erőforrások Minisztériumának
társadalmi felzárkózásért felelős államtitkára, Vargha Tamás, a
Honvédelmi Minisztérium parlamenti államtitkára, Ilan Mor, Izrael
magyarországi nagykövete és Zoltai Gusztáv, a Magyarországi Zsidó
Hitközségek Szövetsége ügyvezető igazgatója.
Forrás: MTI
Fotó: Földi Imre / MTI
2013. szeptember 17.