Joghézag védi a nácikat az USA-ban |  |
Legalább tíz olyan feltételezett náci háborús bűnös kiutasítása van folyamatban az Egyesült Államokban, akik soha nem hagyták el az ország területét, négy a mai napig életben van és amerikai földön tartózkodik - számolt be a The Washington Post.
Az Associated Press értesülése szerint mind a tíz személy sorsa felett egy bizonyos joghézag „őrködik”, ugyanis bár az Egyesült Államok nem akarja területén látni őket, kitoloncolásuk pedig jogilag megfelelően lezajlott, ám más ország nem nagyon hajlandó befogadni az egykori nácikat. Ebben a furcsa, bár számukra talán szerencsés patthelyzetben van Vladas Zajanckauskas a Massachusetts állambeli Suttonban, Teodor Szehinskij a pennsylvaniai West Chesterben, Jakiw Palij New York városában, valamint John Kalymon a Michigan állambeli Troyban.
Mindegyikük ugyanott él már évek óta, ám megfosztották őket állampolgárságuktól, elrendelték deportálásukat, mégis mind a mai napig képesek megteremteni maguk körül az élhető környezetet. Több tucatnyi háborús bűnökkel meggyanúsított személy él az USA-ban, akik jogosultak a társadalombiztosításra és egyéb állami juttatásokra, miközben saját deportálásuk ellen harcolnak.
Az Egyesült Államok az amerikai törvények szerint deportálhatja a háborús bűnökkel vádolt egykori nácikat, azonban a meggyanúsítottakat nem citálhatja bíróság elé, ugyanis az állítólagos bűncselekményeket nem amerikai földön követték el. A felelősség így hivatalosan azon országok igazságszolgáltatását terheli, ahol a feltételezett bűnöket elkövették.
34 év telt el azóta, hogy az amerikai Igazságügyi Minisztérium létrehozta azt az irodát, amelynek feladata az amerikai földön lévő náci gyanúsítottak felkutatása és kitoloncolása. Ez a szervezet mind ez idáig 137 személy ellen indított pert, de eddig csak kevesebb mint 66 főt tudtak kitoloncolni, kiadatni vagy önkéntes távozásra bírni.
Legalább 20 személy halálozott el abban az időszakban, amikor a bírósági huzavona folyamatban volt. Közel húsz esetben az amerikai szervezetek egyetértettek abban, hogy a gyanúsítottak rossz egészségügyi állapota miatt felfüggesztik, illetve befejezik a kitoloncolást. Néhány esetben pedig az amerikai kormány megállapodott abban, hogy abbahagyja a deportálási eljárást, ha cserébe a gyanúsított együttműködik más ügyek felderítésében.
A Washington Post újságírója, illetve az AP vizsgálódásainak eredményei szerint az erőfeszítések legfontosabb akadálya az európai országok politikai akaratának és együttműködésének hiánya volt. „Minden kétséget kizáróan a legnagyobb csalódottságunk a saját tehetetlenségünk, hiszen hiába rendeljük el egyes személyek kitoloncolását, amikre szövetségi bíróságaink is rábólintanak, ha az európai kormányok nem hajlandóan fogadni őket” – magyarázta Eli Rosenbaum, az Igazságügyi Minisztérium nácivadász hivatalának vezetője.
Forrás: mult-kor.hu
2013. augusztus 1.
